Evangélikusok lapja, 1931 (17. évfolyam, 1-46. szám)
1931-10-18 / 36. szám
286. evangélikusok lapja 1931. lett Kuthy Dezső egyetemes főtitkár mondott ünnepi beszédet a Cselekedetek 3. 1—9 verseiről. Különösen kiemelte azt, hogy az általános leépítések korában, mily öröm látni építő gyülekezetei, hol az építéshez magából Jézusból folyik a még mindig csodákra képes erő. Délután 3 órakor volt az árvaház felavatása, melynek udvarát zsúfolásig megtöltötte az ünneplők fekete ruhás serege, A felavató beszédet báró Radvánszky Albert egyetemes felügyelő mondotta, hangoztatva azt, hogy az eddig inkább templom és iskola-építő egyházunknak mily fontos teendői vannak a szeretetintézmények építése terén. Beszéltek még Petkó-Szandtner Aladár népjóléti államtitkár, Szeberényi Lajos esperes, Hochbaum Vilmos a breszlaui Bethánia-diakonisszaképző intézet igazgatója, Medovarszky Mátyás polgármesterhelyettes. Igen megható volt a 40 árva éneke, amint két hangra elénekelték egy diakonisszanővér vezetése mellett Jer dicsérjük Istent s egy árva leányka szavalata, mely sokaknak csalt ki könnyet a szeméből. Az Árvaház és diakonisszaház felavatásának ünnepe Dr, Szeberényi Gusztáv, diakonissza igazgató lelkész imájával ért véget, Az intézmények létesítésében emberi oldalon ő végezte a legtöbbet. Nyomban a felavatási ünnepség után volt a Diakonisszaegyesület díszközgyűlése, mely az önállósulást kimondotta olyképen, hogy a békéscsabai diakonissza anyaház a diakonisszák kiképzését illetőleg ezután is szorosabb kapcsolatban marad a Kaiserswerthl diakonisszaszövetséghez tartozó breszlaui diakonisszaintézménnyel. Ezen közgyűlés a diakonisszaegyesüle tiszteletbeli elnökévé választotta báró Radvánszky Albert egyetemes felügyelőt. Még két eseménye volt a vasárnapnak. Az egyik Hochbaum Vilmos breszlaui diakonissza-igazgató lelkész előadása a női diakonia történeti fejlődéséről, valamint von Heydebrand Erzsébet breszlaui diakonissza főnöknő előadása ,,Az evangélikus diakonissza-ideálról“. Mindkét külföldi vendég kedves, igazi keresztyén örömöt és alázatosságot sugárzó lényével, valamint a magyar diakonissza munkák iránt tanúsított rokonszenvével igen jó emléket hagyott maga után. Breszlauban működött 17 évig a békéscsabai día- konisszaház új főnöknője Ott Emilia, — A vasárnapi ünneplés műsoros estével végződött, melyen szinre került Fábry Viktor eperjesi ev. lelkész egyháztörténeti színműve: „Légy hű mindhalálig!" címmel. A darab, mely egyetemes felügyelő urunk ősének, báró Radvánszky Györgynek az eperjesi vértörvényszék előtt való szenvedését és halálra ítéltetését hozza színre, igen alkalmas arra, hogy a reformáció nagy örökségéhez való hűséget evangélikus népünknél fokozza. Egyszerű teknikája lévén, könnyen előadható. Az előadás előtt Kuthy egyetemes titkár mondott hatalmas ébresztő és megrázó erejű prológot. Az estély többi számai is kedvesek voltak s mutatták, hogy művészi tehetségek dolgában is, milyen kincsei vannak Békéscsabának. Itt kell megemlítenünk Linder László lelkész vezetése alatt működő egyházi vegyeskart, mely a délelőtti magyar istentiszteleten énekelt, valamint az árvaház udvarán szerepelt Melan- chton-énekkart, melynek vezetője egyszerű iparos ember s tagjai is nagyobbrészt iparosok. Ez utóbbi énekkar, vezetőjének ez alkalomra írt Önálló szerzeményét adta elő. A szerzemény olyan kiváló alkotásnak látszik, hogy szerzőjétől szeretnénk még többet is látni egyházi énekköltészetünk gyarapítására. Igen megragadó volt még az estélyen Uhrin Károly békéscsabai elemi iskolai igazgató leányának énekszáma. A békéscsabai napoknak a helyi eseményeken kívül a diakonisszakonferencia adott külön jelentőséget, Az egyházunkban működő három diakonissza intézmény vezetői ez alkalommal találkoztak először. Az előadások és eszmecserék szombaton délután és hétfőn délelőtt folytak le. A győri diakonissza- ház részéről Huber Etel főnöknő, a Fébé diakonisszaház részéről Trauschenfelz Elza főnöknő ismertették a munkát egy szűkebbkörü értekezleten. A békéscsabai diakonissza nőegylet tagjai számára viszont Túróczy Zoltán győri diakonisszaház igazgató lelkésze, s Zulauf Henrik lelkész, a Fébé titkára tartottak előadást, kiemelve a diakonissza munka lelki és gyakorlati oldalának egyaránt fontos voltát. Igen kedves volt az a szeretet, amellyel a békéscsabaiak vendégeiket fogadták. A rendezés nagy munkájában Dr. Szeberényi Gusztávon kívül, az ő neje és Rell Lajos gimnáziumi igazgató a diakonissza Nőegylet elnöksége fáradoztak. Isten áldása legyen a békéscsabai napokon és új intézményeken! — Zwingli Ulrík. Október 11 -én van négyszázesztendeje, hogy a svájci reformátor a kappeli csatában életét vesztette. Zwingli nagy erővel hirdette Zürichben az evangéliomot. „Csak a Szentírás forrásából akarok meríteni", mondotta lelkészt hivatásának elfoglalásakor. Igehirdetését nagy tömegek hallgatták. Azt mondták róla: „Ez az igazságnak őszinte hirdetője; ez lesz a mi Mózesünk s kivezérel bennünket Egyiptomból". A reformáció hatalmasan tört magának útat. Azonban a svájci, őskantonok ragaszkodtak a régi tanhoz. Háborúra került a sor. Zwingli mint tábori lelkész vonult ki s egy kődobás földre terítette. „Semmi baj," így kiáltott fel, „a testet megölhetik, de a lelket nem". Éjszaka idején ellenséges, fosztogató katonák a súlyosan megsebesült reformátort egy körtefa alatt imára kulcsolt kezekkel fekve találták. Egyikük ráismert s leszúrta. Másnap a nekibőszült ellenség Zwingli holttestét felnégyelte, elégette és hamvait szélnek szórta. — A budapesti gimnázium volt növendékeinek egyesülete szept. 30-án, Rátz László igazgató halálának első évfordulóján emlékünnepet rendezett s leleplezte az iskolában elhelyezett emléktáblát. — A gimnázium tanári testületé szeptember 28-án, Góbi Imre igazgató halálának negyedik évfordulóján avatta fel a Farkasréti Katonatemetőben felállított síremléket. —. Pécs. A pécsi egyházközség Baldauf Gusztáv örökébe egyhangúlag jelölte T a k ó István püspöki segédlelkészt, jelenleg pécsi adminisztrátort. —• Szeged. Saguly János főesperes október 4-én iktatta be a szegedi egyházközség lelkészi hivatalába Egyed Aladárt. — A Protestáns Országos Arvaegylet választmányának most megjelent 72-ik évi jelentése szerint az árvaháznak az 1930-ik év végén 82 fiú és 58 leány, összesen 140 növendéke volt. 1930. évi bevétele 82.299 P 34 fill., kiadása 84.266 P 50 fill., kiadási többlet 1967 P 16 fill. Az Árvaegylet vagyona 631.097 P 94 fill. Az 1931. évi költségelőirányzat 54.509 P bevételt és 62.800 P kiadást mutat. Az Árvaegylet választmányé-
