Evangélikusok lapja, 1931 (17. évfolyam, 1-46. szám)
1931-10-18 / 36. szám
1*31. EVANQEUKUSOK LAPJA 283. »Nekem van elég pénzem; ha egymilliót adnék, ugy-e akkor nem utasítaná vissza?« Titkárunk mit tehetett mást, elfogadta a pénzt s arabul hozzátette: »Isten a szivedet igen adakozóvá tette.« Olaszországban egy asszony azt mondta a kol- portörnek: »Elfogad-e az árába sült gesztenyét? H? igen, akkor adok annyit, amennyit meg tud enni, maga pedig ád érte három evangéliomot.« Egy másik asszony friss tojást, a harmadik főtt krumplit adott Bajorországban a kolportőr sokszor tért haza megrakodva tojással, füstölt hússal és kenyérrel. Az Amazon folyó (Délamerika) mellékén a kolportörök mint csereárut banánt, csirkét, cukrot, szappant, halat és teknösbékát kaptak. A Bibliatársulat missziói intézmény, tagjai néni pénzbeli hasznot keresnek, hanem az emberek örök javát akarják. A Társulat nem ingyen adja a Bibliát, mert jó, ha az emberek fizetnek azért, amit kapnak. De amellett ezer meg ezer példányt oszt ki az Ínségesek és a nyomorultak közt ingyen. Belmisszíónk egyoldalú fejlődése evangélikus egyházunkban ! Belinisszió! Xagy jelentőségű és nagy kiterjedésű munkát jelöl e szó, munkát, mely magába foglalja a mindenkori elméleti és gyakorlati keresztyénséget, az evangclizációt és a szolgálatot. Száraz, semmitmondó szó e világ gyermekeinek, de mennyei csengésű szó azoknak, akik óhajtva-óhajtják Isten országának eljövetelét. Létjogosultságát, sőt szükségességét minden koron keresztül igazolja az a szomorú tény, hogy a harcoló keresztyének száma elenyészően csekély az önmaguknak élő s ígv keresztyéni kötelességükről elfeledkezett, névleges keresztyének között, akik közönyösek embertársaik szenvedéseivel szemben és tétlenül nézik a körülöttük folyó küzdelmet. Mig azonban külföldön néhány nagy protestáns lélek ajtóstóli munkája nyomán, mindjárt a gyakorlati keresztyénség jegyében indult meg a belmissziói munka és így a szeretetmunka terén csodálatos eredményeket mutathatott fel az elő hit, eddig hazánkban inkább egyesületek szervezésében nyilvánult, mint az irgalmasság cselekedeteiben. így történt, hogy a külföldön létesült keresztyen* egyesületek teljes számban nálunk is szervezve vannak, azonban ezeknek munkájából a szegények iránti szolgálat majdnem egészen hiányzik. Néhány egve- sület próbálja felkarolni, de az általános részvétlenség, meg nem értés és az áldozat- készség hiányában csak éppen az eszmét juttatja kifejezésre. A keresztyén szeretet munkái« előszavában olvashatjuk, hogy becses dolog a tan tisztasága, épsége, a tiszta evangélium prédikálása, de az egyházat egyházzá a szeretet munkáinak gyakorlása teszi és hogy a jövő azé az egyházé, mely legtöbbet tud tenni az emberi nyomor enyhítésére. Nagy igazságok ezek, melyek áthatolták mindazoknak a lelkét, akik Isten Szentlelke által vezéreltetve, mindenütt és minden időben a szeretetni tézm ényekel alapítottnk. Mint igazságokat hordozták lelkűkben a bclmisszió hősei, midőn ömuegtagadó élettel vetették meg ala|>ját a nagy árvaházak- nak, diakónus- és diakonissza-nevelőintézeteiknek s ezekkel együtt számos szeretetin- tézménynek. Lehetetlen, hogy ne érezzük, hogy az Ur Jézus lángoló szeretelének egy szikrája az ö szívükben lobogott a szenvedőkért, mikor a szeretetintézmények hosszú sora jelenik meg csodálkozó szemeink előtt, melyeket sokszor szinte lehetetlen helyzetben egy-egy embernek számítása szerint — pusztulásra itéít, kicsiny s anyagiakban szegény protestáns gyülekezetekben létesítettek. L szeretetintézmények azóta már az egész világon bizonyságot tesznek néhány keresztyén nép élő hitéről s nyilvánvalóvá leli előttünk, hogy mindezek ott és abban az időben megvalósíthatók voltak de nem valósíthatók meg századokkal később a magyar fővárosban. A mentő szeretet megindult ugyan munkára itt is. az lTr Jézus Krisztus igéje szerint arany, ezüst, két ruha, saru, pálca nélkül, de nem fogadtuk he szeretettel. Itt nyilvánul meg hitünk erőtlensége. Végigtekintve az elmúlt évtizedeken, a teljes igazságot mondjuk ki, midőn megállapítjuk, hogy a magyar evangélikus belmisz- szió az elméleti keresztyénség jegyében áll A gyakorlati kérésztyénséggel, tehát a szere- tctmunkával szemben tanúsított álláspontja: a gazdag ifjú álláspontja, mert elméletben, mindenki szépnek találja Krisztus szeretettörvényéi, de a gyakorlatban való keresztülvitelét éppen az önfeláldozó felebaráti szeretet hiánya és a vagyon iránti előszeretet akadályozza meg. Tudjuk i>e(lig, hogy a legnagyobb parancs iránti engedelmességnek nemcsak érzésben és szavakban, hanem cselekedetekben is kell megnyilvánulnia. »Akinek van miből élnie a világon és elnézi, hogy az ő atyafia szükségben van és elzárja attól az ö szívét, miképen marad meg abban az isten szeretető? Fiacskám, ne szóval szeressünk, se nyelvvel, hanem cselekedettel és valósággal, — mondja első levelében János, a szeretet apostola. Igaz keresztyén nem mehet el soha részvétlenül az emberi nyomor mellett, mert az igazi hit és az igazi szeretet cselekedetekben s áldozatkészségben nyilvánul, mely nélkül, — bármennyire szervezve legyünk, — a bel- misszió terén nem lehet elérni semmit. Legnagy obb betegségünk a részvétlen
