Evangélikusok lapja, 1931 (17. évfolyam, 1-46. szám)

1931-07-26 / 29. szám

A forrás. (Ján. 7, 37. 38.) Keleten az én hazámban igen nagy a szom­júság. Képzeljétek, vannak vidékek, ahol nem lehet vizet találni. Ember és állat majd eltik­kadnak. Micsoda öröm azután, ha egy forrásra akadnak. Akkor megelégülnek. Épp olyan a lelki szomjúság is keleten. Vá­gyakoznak az emberek az élő Istenhez, mint a szarvas a forrás után. A keleti vallások nem tudják kielégíteni a lelkeket. Vannak úgyneve­zett szent helyek, ahova nyaranta elmennek. Ne gondoljátok, hogy testi üdülést keresnek. — És nem tudnak megelégülni. Ez éppen úgy van, mint mikor az anyjától elszakított csecsemő vá­gyakozik az anyatej után. Hiába tesznek oda szép tárgyakat, nem kell neki. — A különböző keleti vallások sem tudják megelégíteni az em­bereket. Testvéreim! Mikor keleten egy forrást ta­lál valaki, kötelességének tartja megmondani másik embertársának, hogy te, itt és itt van egy forrás. Éppen így mi is kötelesek vagyunk meg­mondani barátainknak, ismerőseinknek, szomszé­dainknak, hogy hol van a forrás. Ha annak a szomjazó embernek csak azt mondanánk, hogy keresd, majd megtalálod, ak­kor az kereshetné ki tudja meddig, de ha ha­tározottan megmondjuk, hogy itt és itt van az a forrás, akkor bizonyosan meg is fogja azt találni. Azért mondjuk meg határozottan ennek a ro­hanó világnak azt, hogy ne a világ múló örömei után fussanak, hanem menjenek az igazi forrás­hoz, az Ür Jézushoz, ő az életnek kenyere, ő i szőlőtő. ö minden, ö megelégíti a szomjazó em­bert. Ügye azt mondta a samáriabeli asszony­nak, hogy akinek ő ad vizet, az soha meg nem szomjazik. Testvéreim! Ha emlékeztek az ó-tes- tamentombeli Sámsonra, akit a szomjúság halá­vá gyötört és akkor felkiáltott az Úrhoz, Uram szomjazom! És az Ür egy állat csontjából fa­kasztott neki vizet. Éppen így, ha mi lelki szom­júságunkból felkiáltunk az Úrhoz, nekünk is fa­kaszt az Ür vizet, az ö élő vizének forrásaiból. Vagyis, ha mi vágyakozunk Isten után, ő meg­mutatja nekünk az élő viznek forrását, az ö szent Fiát, a mi Urunkat, s ha mi elfogadjuk, lecsilla­pul szomjúságunk, felüdül lelkünk és nem kell már nekünk más, mint a tiszta forrás. Lehet ak­kor gazdagság körülöttünk, lehetnek akkor jó emberek körülöttünk, lehet minden, de mi mégis csak Jézus után vágyakozunk. Testvéreim! Mi azt hirdetjük, amit magunk is megtapasztaltunk. Mi az élő feltámadott most is köztünk levő Ür Jézust hirdetjük nektek. Testvéreim! Keleten van úgy, hogy igen sokáig nem esik eső, hosszú időig. Vannak olyan rovarok, amelyek egészen eltikkadnak a szomjú­ságtól és szárazságtól. Akkor azután hirtelen megered az eső és életre jönnek. így a bűnös ember újra életet nyer, ha oda megy Jézushoz, hull a tiszta Ige, mint az eső. Fogadjátok el Ot! ö az ajtó. Jézus az élet! Jézus a világosság. Testvéreim! Mikor az eltikkadt földre eső esik, a föld egy részét beissza az esőnek, a má­sik része megmarad a szomjazó állatoknak. Tehát a föld a kapott víznek csak egy részét fogyasztja el, a másik részét odaadja. így mi is ha hcszfriuk az élővíznek forrását, belőlünk is az Élővíznek forrása tog kibugyogni. Vagyis aki kap, az adni is tud s ez köteles­ségünk. De Testvéreim! Európa csak úgy tud adni a pogány világnak, ha előbb ő maga megtelik az Élővíznek forrásával. így leszünk Istennel összeköttetésben, tudniillik, ha már annyira va­gyunk, hogy belőlünk is kibugyog az Élővíznek forrása. És micsoda kegyelem ez Istentől, Vele összeköttetésben lenni. Adja meg ezt nekünk a mi Atyánk s az ő szent Fiának békességét, mely minden emberi értelmet felülhalad, az ő szent Fiának örök dicsőségére. Amen. (Christananda J. N. beszéde Lébényben, 1930. július 23-án. — Jegyezte B. M.) Múlt és jelen. Németh Károly esperesi jelentéséből. A III. Károly-féle vallásügyi szabályrende­let (1731. március 21.) és II. József türelmi rendelete (1781. október 29.) az idén értek el 200-ik, illetve 150-ik évfordulójukhoz. A két uralkodói rendelkezés közt eltelt félszázad a magyarhoni protestántizmus, közelebbről ág. h. evangélikus egyházunk történetében a rabszolga­ságnak, a néma szenvedésnek és a haldoklásnak Szerkesztősig is kiadifclvatal: LEBENY (Moson ■.) Kiadta: I luther-SZÖYETSEg. Postatakarékpénztárt csekkszámla: 1290. Maiieiealk hetenkent egyszer. vasárnap. Előfizetési ér: Egész évre 6 P. 41 MIL. félévre 3 P 20 IIIL negyedévre 1 P. 60 ML Egy szél 16 Ilii Hirdetési árak negegyezis szériát. StarkessteMrl UUIot NÉMETH KÁROLT ••peres. Ilagitatta : DR. RIFFIY SÁNDOR püspük

Next

/
Oldalképek
Tartalom