Evangélikusok lapja, 1931 (17. évfolyam, 1-46. szám)
1931-06-14 / 24. szám
1931. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 189. lyezni. Az indiai, afrikai és itthoni számvevők javaslatai értelmében körülbelül .">0.000 márkát töröltünk. Ennek az összegnek nagyobbik része a javítások, magasabb minősítésű tanítók alkalmazása és az előre nem láthatók tételeire esnek. Különösen az épületjavítások tételének megrövidítése ellen hangzottak el aggodalmak, mert ha a javítások elmaradnak, akkor a következő évben rendszerint nagyobb kiadásokkal kell számolnunk. De helyzetünk kényszerűéit erre a lépésre. Úgy tervezzük továbbá, hogy 1932-ben missziói .szemináriumunkban nem kezdünk új évfolyamok Persze ebben az esetben három évi hiány keletkezik és többen rámutattak, hogy ennek milyen végzetes következményei lehetnek. Azonban a kiadások csökkentésének minden lehetőségét ki kellett merítenünk. Ilyen módon 1931. évi költségvetésünket körülbelül 710.000 márkára lehetett leszállítanunk. De a teljes kép még így is homályos marad. Missziói adományokban 710.000 márkát kell várnunk s a hiány fedezésére 145.000 márkát, ez összesen 885.000 márka Tehát 224.000 márkával többet kellene bevennünk. mint tavaly. Azt mondták, hogy ekkora emelkedést a bevételekben nem lehet elérni. Azért a misszió kollégiuma a missziói házakra 100.000 márka jelzálogkölcsönt vett fel s így a függő tartozást hosszú lejáratú tartozássá változtatta. Sürgősen szükséges azonban, nogy a bevételünk /24.000 márkával növekedjék, bog}' a mostani költségvetésnek megfeleljünk és a függő adósságunkat rendezzük. Feltétlenül el kell kerülnünk adósságunk további szaporodását; e célból 80(H)!) márka bevételi többletre van szükségünk. Minden oldalról hangsúlyozták, hogy ennek a 80.000 márka bevételi többletnek be kell okvetlenül folynia, mert különben egész munkánk veszélyeztetve van. Vájjon lehetséges lesz ez? Elő tudunk-e az idén 740.000 márkát, avagy épen 885.000 márkát teremteni? Az utóbbi hetek azt mutatták, hogy felhívásaink nem voltak eredménytelenek, hogy barátaink igen nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy Missziónkat ezeken a nehéz időkön kereszt ül segítsék. Május havában 93.100 márka bevételünk volt. jóllehet Szászországból a Rogate-kollekta. a porosz és a meklenburgi lutheránus egyházaktól az áldozati hét eredménye még nem érkezett be. Június cs július hónapokra sok missziói ünnepély tartását tervezzük, többet mint az utóbbi években tartottunk s ezen a réven is számítunk a bevételek növekedésére. A jelenlevő képviselők azt a reményüket fejezték ki, hogy nem lehetetlen a 80.000 márka emelkedést elérni, sőt talán 124.000 márkát sem. De c célból minden területnek erőteljesen kell segédkezni. Ismételten hangoztatták, hogy minden jó missziói jnunka a Krisztus szeretetéből fakad. Azért szükséges, hogy minden a misszió érdekében történő munka a mi Urunknak a dicsőségét hirdesse s tegyen bizonyságot Krisztusa cselekedeteiről a pogá- nvok közölt s ébresszen hitet és szeretőiét! Ne feledkezzünk meg minden munka velejéről. az imádságról! Az volt a benyomásunk, hogy Isten lelke megáldotta együttlétünket és megerősített feladatainkra. Vajha ezek a napok tovább hatnának a velünk inunkál- kodó gyülekezetek szélesebb köreiben! Ezzel a kívánsággal üdvözlöm mindazokat, akik az ünnepélyen jelen voltak, de azokat is, akik lélekben reánk gondoltak, őszinte hálával és hittestvéri hűséggel. Megint előbukkant a szivárványt! Baltazár Dezső ref. püspök egyházlátogatási körútja alkalmával Furtán, az ottani róm. kát. esperes üdvözlésére, feltűnést keltő beszédben válaszolt. A püspök beszédét a napilapok bővebben-rövidebben leközölték. Többek közt ezeket mondta: ,,Ha a vidéken megkezdődik a szeretetteljes közeledés az egyházak közt, ennek jótékony hatását ott is megérzik majd, ahol a politikai és hatalmi szempontok a döntök. Két héttel ezelőtt Klebelsberg gróf kultuszminiszter úr meghívására az egyházak képviselői közt értekezletet tartottak egy közös veszedelem elhárítására. Megjelent az értekezleten Serédi Jusztinján hercegprímás őeminenciája is és olyan kijelentéseket tett. amelyek teljes mértékben megnyugtatták a lelkeket. Remélem, hogy ez az új nemes hangulat tovább fog folytatódni és megtermi áldásdús gyümölcseit az egyházak életében és bizalomteljes kooperációjában." Az egyházak képviselőinek erről az értekezletéről mi, kisemberek nem tudunk semmit. Azt sem tudjuk, hogy mi az a közös veszedelem, amelyet el akarnak hárítani. Valamint arról sincsen tudomásunk, hogy a hercegprímás miféle kijelentéseket tett. Hogy lök voltak azok a lelkek, akik a prímás kijelentéseire megnyugodtak, az szintén nem ismeretes előttünk. Ilyen kevés pozitív adatnak lévén a birtokában, Baltazár Dezső püspök reménykedését vagy indokoltnak tartjuk vagy nem; aszerint, hogy az ő egyéni benyomásait mennyiben tartjuk tárgyilagosan helytállóknak. Azt hiszem azonban, hogy a protestáns közvélemény az ilyen elég rejtelmes és dodonai megnyilatkozást magában véve nem tartja elegendőnek arra, hogy mármost közeledni lássa a felekezeti béke korszakát Magyarországon. Láttunk mi már ennél nyilvánvalóbb és bensőbb ölelkezéseket is az egyházak vezetői közt! A közös veszedelem régóta fennáll és sajnálnánk, ha az egyházak képviselői csak most
