Evangélikusok lapja, 1931 (17. évfolyam, 1-46. szám)
1931-05-24 / 21. szám
164. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1931. Lelke, a kozmikus, a gyökértelen és határozatlan lélek létezhetik ugyan, mert sokféle lélek van, de semmíesetre sem az igazságra vezérlő lélek. Nem szükséges talán rámutatnunk arra, hogy napjainkban, amikor a sokféleképen mecha- nízált, sok területen gépiessé és determinálttá vált világban annyi ember kívánja és sóvárogja a lelkiséget, az életforrást, milyen fontos az, hogy a keresztyén egyház a Szentléleknek indítására és segítségével határozott hangon tegyen bizonyságot arról, hogy az élet és üdvösség Jézustól van és Jézushoz vezet. Hogy az ember nem érheti be azzal, ha valamit mozgolódni érez magában, ha úgy tapasztalja, hogy valami belülről hajtja és ösztönzi, megihleti és táplálja, hanem szükséges, hogy megvizsgálja a lelkeket, amelyek kívülről-belülről ostromolják. Az Isten ád Szentleiket azoknak, akik tőle kérik és pedig a Jézus nevében, a Jézus Szentleikét kérik. Erre van ráutalva a világ. Nem elég a „lelkesedés“, nem elég az „ihletettség“, nem elég a „láng'lélek“. Szentlélek kell, Jézusnak a lelke, aki az Atyától és a Fiútól származik, aki Jézusról tesz bizonyságot, a Jézusból vesz, a Jézust dicsőíti és igazságra vezérel. Az Északamerikai Egyesült Államok Evangélikus Egyházai Amerikai Izlandi Lutheránus Egyház. 1870-ben kezdettek az izlandiak hazulról Amerikába vándorolni. Első lelkészük professzor volt, dr. Bjar- noson. Második lelkész kívüle még Thorlason Pál lett, Winnipeg-ben (Can.). Canadában tömörültek legnagyobb egyházzá. Az úrvacsorával élt lelkek száma 8.360, 55 gyüléke- zetben. Bjarnoson-ról elnevezett iskolájukban 1920. évben 60 diák tanult. Az öregek otthona „Bethel“ nevet viseli és Gimlí-ben áll (Man.). Elnökük, Olafson, részt vett a Kopenhágában tartott világkongresszuson. Japánban egy misszionárius dolgozik. Kínába indult szintén egy. Suomi Zsinat. A magyar néppel rokon finn nemzet három evangélikus egyházat alkot itt, Amerikában. Az első: Amerikai Finn Evangélikus Egyház vagy Suomi Zsinat. 1890. március 25. a születésnapja. Jelenlegi elnöke Haapen Alfréd 503 Finn Steet, Hancock (Mich.). Tanbelí különbség nincs közöttük. A hazai és amerikai egyház csak szervezetbeli. Lelkészei egyharmada a Helsingfors egyetemen, otthon tanult, kétharmada pedig itt, a Suomi főiskolán és a theológián, Hancockban. A lelkészek világi kiküldöttekkel vesznek részt június közepén a zsinati összejövetelen. Négy konferenciája, kerülete van 60 lelkésszel. Ök gondoznak 40.000-en felül lévő evangélikusságot. A finn ifjúság 77 helyi osztályban 3920 számmal él keresztyén ifjúsági életet, 1921. óta kooperál a Egyesített Amerikai Lutheránus Egyházzal. Külmissziója együtt van a hazai anyaegyházéval. Egy misszionáriust küldött Kínába és ott több diákot segít. 1925-ben összes kiadása 284.139 dollár volt: két név alá foglalva e munkát, egyházi intézményeket segítő és reászorult lelkeket segítő belmisszió. Amerikai Finn Evangélikus Lutheránus Nemzeti Egyház. Mikor 1890-ben megalakult a Suomi Zsinat, ellentétet váltott ki több lelkész között. Ez elégedetlenkedők 1898. június 28-án Rock Springsen (Wyo.) ezt a Nemzeti Egyházat szervezték meg. Az egyes gyülekezetek dolgaik intézésében önállók, a lelkészavatás, meghívás és beiktatás kivételével, amelyek az egyházegyetemhez tartoznak. Évi összejövetelen a kiküldöttek öttagú bizottságot választanak és ezzel végeztetik az egyetemes ügyeket és pénzkezelést. A gyűlés elnökében ölt testet az egyetemes egyház élő munkája. Ö képviseli egyházát az egyház körében és körén kívül. Köre 40 gyülekezetét kerít magába 7992 taggal (1922). Célegyenest Előre Ifj. Egyesületének a munkása 2400, adva egyházi célokra 4000 dollárt egy évben. 1918-ban tették le az ironwood-i theológia alapkövét (Mich.). Külmissziós tevékenysége abban áll, hogy pénzbeli- leg támogatja a hazai Evangeliumiyhdistys, Helsinki munkáját Japánban. Az 1923-iki finnországi törvény a hit szabadságát kimondva, előállott a szabad egyház. Hogy most ez a Nemzeti Egyház melyikhez csatlakozzék, azt az 1924. július 6—10. zsinat döntötte el Ashtabula-ban (O.). így a külmissziói munka a Finnországi Külmisszió Szövetségével egyesült és kimondotta azt is: „Kereken visszautasít minden tanbeli támadást Isten Igéje és a lutheri iratok ellen.“ (Folytatjuk.) Keresztyén bizonyosság. Azért az ember, valahányszor rámeredt a pusztán emberi életnek nagy igazsága: a befe- jezetlenségnek, a tehetetlenségnek, az elégtelenségnek képe, mindannyiszor két irányban tudott csak menekülést keresni a leverő hiábavalóság és a kétségbeejtő szomorúság elől. Az egyik a művészet, a másik a vallás. A művészetben úgy talált enyhülést, hogy kőben, képben, zenében, szóban iparkodott tökéletesen kifejezni az életnek tökéletlenségét s a művészi alkotás tökéletességében iparkodott föléje kerekedni végzetének. Nyilvánvaló azonban, hogy ez nem kiút, nem szabadulás a bilincsekből. Nem diadal az, ha valaki a Medúza-főt, amelytől megdermedt, kiábrázolja. Az eredmény csupán annyi, hogy most már kétfelől mered ránk a Medúza-kép: a valóságból és a szoborról. Azzal nincs rajtunk segítve, hogy tökéletesen ki tudjuk fejezni, milyen tragikus az emberi élet. A másik út, amelyen az ember a menekülést keresi, a vallás. A vallás legbensőbb lényege szerint ut, amelyen az ember menekülni akar önmaga elől. Sorsa elől, amelyet emberi számítás szerint kikerülhetetlennek tart, s azért túl- emeli a kiszámíthatóságon. Az adott és megta-
