Evangélikusok lapja, 1931 (17. évfolyam, 1-46. szám)

1931-04-26 / 17. szám

132. EVANGÉLIKUSOK LAP)A 1931. A tartóhevederek recsegnek-ropognak, fun- damentomok inognak. A theológia feladata, hogy feltárja az összes emberi viszonyok, az egész kultúra egészségének végső feltéte­leit. Az összes emberi életviszonyok egész­séges kifejlésének végső feltételei a vallás­ban rejlenek, mert az emberi élet alapvi­szonya az Istenhez való viszony. A helyzet­nek végső okát a széles rétegeknek Istentől való elfordulásában, elszakadásában, a bű­nös hitetlenségben ismerjük fel. Az előadó két kérdést vet fel: hogyan jutottunk idáig1: s mi lesz ebből? A katholicizmus és a pro­testantizmus kölcsönös vádaskodása hiába­való. Ha a külső látszat ellene szól is, a re­formációt nem lehet felelőssé tenni a szeku- larizmusért, mert a reformáció reakció volt a keresztyénség elvilágiasodása ellen. A sze- kularizmus a francia forradalom révén lett világmozgalommá és katholikus országból indult ki. Mi lesz ebből? Szovjet-oroszor1- szág rettenetes példa. A szekularizmus nem mindenütt harcias; olyan mint a posvány. A végső‘célja a székülarizmusnak nem sike­rülhet. A keresztyénség oldalán is vannak aktívák. A keresztyénség életerői még nem merüllek ki, sőt fokozottabb mértékben dol­goznak, mint valaha. Az ellentétek kiélesed­nek, az emberiség két ellentétes táborra oszlik szét. Az első konferenciai nap második elő­adását D. Dr. Baffay Sándor tartotta a pro­testantizmus világhelyzetéről. A protestan­tizmus az élet jogát, akarását hozta. A pro­testantizmus feladata az, hogy az istenfiúsá- got megértesse, hirdesse és megvalósítsa, Ezen feladatának teljesítése közben szemben találta magát olyan irányzatokkal, amelyek az istenfiuságot meghamisítani és megta­gadni kívánták. így került szembe a vallás- tagadó irányzatokkal és a pápa egyházával. A protestantizmusnak részint világnézeti, ré­szint hatalmi, részint egyházi ellenségei van­nak. Istent világtervében megakadályozni nem lehet, s bár az egyház a szovjet orszá­gában sokat szenved, az evangéliom annál erősebben terjed. Ma Oroszországban 8000 szervezett protestáns gyülekezet van és a hí­vek száma meghaladja a tízmilliót; Szibé­riában 1927-ben egy napon 3000 pogány keresztelkedett meg; a methodisták száma Oroszországban meghaladja a kétmilliót. — A reformátorok nem akarták a harcot, ők csak a visszaéléseket kívánták kiirtani. A hadüzenetet azonban el kellett fogadniok. Ma is ez a helyzet. A pápák megindították a harcot a világuralomért és nem az evan- géliomért. A protestantizmus megrendült különösen ott, ahol az evangéliom egyháza államegyház volt; ott is, ahol számban vagy öntudatban gyenge volt és végül ott, ahol a romanizáló hajlandóságok kaptak lábra. Részletesen ismertette ezután a püspök a protestantizmus helyzetét Németországban. Dániában, Svédországban, Norvégiában, Finnországban, Észtországban, Angliában’ Amerikában, Olaszországban, Hollandiában és Lengyelországban. Végül a püspök a fel­adatokról szólott előadásában. Megemlí­tette a tekintéty és az egyéni szabadság kér­dését. A protestantizmus nem tűri a nagy közösségeket; a nagy gyülekezeteket nem lelkészi körökre, hanem sok kis gyülekezetre kellene osztani. A felsőbbség jogát ki kellene terjeszteni. A nőnevelés és az ifjúsági munka megszervezésének fontosságát hangoztatta. Az offenzívának és az agresszivitásnak most volna az ideje. Egyházunk kell, hogy az evangéliom és a misszió egyháza legyen. Röviden szólt a sajtóról, azt mondva, hogy ami sajtónk van, arról legnagyobb részt azt lehet mondani: jobb volna, ha nem volna Lie. Dr. Karner Károly rk. egyetemi ta­nár Az erkölcsi válság« címén tartott elő­adást. Részletes statisztikai adatokkal mu­tatta ki, hogy az erotizmus, a túlhajtott és egyoldalú sportolás, a divat milyen károkat okoznak az erkölcsi élet terén. Ismertette az elválások, öngyilkosságok, bűntettek, szemé­rem elleni vétségek stb. statisztikáját. Az elő­adó tanulmányából megdöbbentő képe ala­kult ki a hallgatóság előtt annak az erkölcsi válságnak, amelybe jutottunk, s amely nagyjában és egészében véve szintén világ- jelenségnek tekinthető. Délután Németh Károly tartott előadást a szociális válságról. Az előadásokat délelőtt és délután meg­beszélés követte. Az első nap estéjén a soproni ifjúsági egyesület Szent Györgv-utcai helyiségében D. Báró Podmaniczky Pál egyetemi tanár tartott vetítettképes előadást a dzsagga- misszióról. Az előadáson sokan jelentek meg, úgyhogy az ifjúsági egyesület terme egészen megtelt. Az élvezetes és tanulságos előadás után offertorium volt a Misszióegye­sület javára. (Folytatjuk.; Kérdés jogászainkhoz. 1. Melyik állami törvény védelmezi a gyó- nási titkot? 2. Kényszeríthető-e Magyarországon az ág. h. evangélikus egyház lelkésze arra, hogy a bí­róság előtt tanúvallomást tegyen arról, amit a vádlott vagy a vádló neki mint lelkipásztorának mondott el? 3. Ha a róm. kath. egyház lelkésze tanúval­lomásra nem kényszeríthető, az evang. egyház lelkésze ellenben kötelezhető, nem ellenkezik-e ez a törvényes gyakorlat a vallási jogegyenlő­séggel és viszonossággal? Egy lelkész. (Rövid és kizárólag a feltett kérdésekre szo­rítkozó válaszokat kérek. Szerkesztő.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom