Evangélikusok lapja, 1931 (17. évfolyam, 1-46. szám)

1931-04-19 / 16. szám

1931.

EVANGÉLIKUSOK LAPJA

125.

Érthető, hogy a mai világban, amikor a pénzre olyan nagy szüksége van államnak és más közületeknek, akadnak, akik az embernek ezt az alaptermészetét, amely az emberi életnek erfvik mozgató rugója, kihasználják arra, hogy elsősorban önmaguknak szerezzenek pénzt. A sorsjáték éppen olyan valószínűségi számításokon alapszik, mint az életbiztosítás, vagy a baleset- biztosítás. Ki lehet számítani, hogy hány gimplit lehet fogni, mennyi haszonra lehet dolgozni, milyen sorsjegyárak mellett lehet az üzletet jövedelmezővé tenni. Hogy azután éppen az, akit elgázol a motorbicikli, vagy megüt a guta, vagy aki megüti a nyereményt, az személy szerint nem tudható, de az üzlet szempontjából nem is fontos.

A szerencsejátékoknak erkölcsileg veszedelmes hatása abban áll, hogy olyan államokban, ahol a szerencsejáték mint szervezett intézmény működik s hónapról-hónapra körlevelekkel hódítja az embereket, ezeknek egy része állandóan egy elképzelt világban él, amelyben neki pénze és pedig persze sok pénze lesz a szerencse szeszélyéből. A szerencsejáték ezeknek a szerencsétleneknek valóságos ópium. A vállalkozási kedvet és a kockázat szeretetét megfertőzi s az egyik leghatalmasabb civilizatórius erőt degene- rálja. Kétségtelen az is, hogy minél nyomorultabb és sivárabb valamely népnek az élete, minél kevesebb lehetősége és alkalma van arra, hogy jellemet acélozó vállalkozásokba, testi és lelki erőit igénybe vevő kockázatokba bocsátkozzék, annál hajlamosabb a szerencsejátékra. Az osztálysorsjáték népszerűsége tehát egyúttal fokmérője a magyar élet sivárságának és kilátásta- lanságának is. Reális értékű, egész embert kívánó vállalkozásokra nincs tér, tehát törjük át ezt a penészréteget, ezt a nyálkahártyát a szerencsejáték esélyeivel. Ezen az utón talán ki tudunk szabadulni abból az utált szürkeségből, robotból, nyomorúságból, amely reánk üllepedik.

Persze, valamivel jobban kormányzott képzelőerővel, valamivel mélyebb életmeglátással mindenki észrevehetné, hogy mindegyikünk állandóan mennyi eshetőségnek és kockázatnak vagyunk kitéve. S ezek az eshetőségek és kockázatok egyúttal alkalmak is, amelyeket fel lehetne használni, de amelyeket vakon elszalasz- tunk. Senki se zúgolódjék amiatt, hogy nem volt alkalma tehetségeinek érvényesítésére. A magyar élet mostohaságát és sivár kilátástalanságál is csak a rosszul kormányzott képzelőerő beszéli be nekünk. Tudniillik sok ember a pénzszerzési alkalmakra gondol; és pedig olyan pénzszerzési alkalmakra, amelyek könnyűszerrel, véletlenül, igazi kockázat nélkül, igazi vállalkozás nélkül juttatnak pénzhez.

De vájjon azok-e az életalkalmak, amelyek pénzhez juttatnak? S nem azok-e inkább, amelyek módot adnak arra, hogy egész erőnket szolgálatba állítsuk? S kicsoda mondhatná, hogy mindegyikünk élete nem bővelkedik olyan alkalmakban, amikor szolgálhatunk? A sorsjáték tunyaságra és renyheségre visz. Mások ostobaságára alapítjuk a magunk szerencséjét s nem vesszük észre, hogy játékostársaink valamint a sorsjáték gazdája viszont a mi butaságunkra és lustaságunkra, a mi lomhaságunkra és kényelem szeretetünkre spekulálnak

A nemes kockázat az, amikor valaki arra teszi fel életét, hogy másokat gazdagítson; amikor erejével a gyengéket támogatja s hitével a csüggedőket erősíti. A keresztyén élet a legkockázatosabb élet. Ennek az izét kell megtalálnunk s akkor alaptermészetünk egyik erős vonásával is összhangban fogunk élni.

A Missouri Lotheranus Zsinat és a többi Lutheránus önálló Egyházak II. $. ol A.

I.

Mikor III. Frigyes Vilmos porosz király kiadatta a porosz agendát 1822-ben, feléledt a lutheránus hűség Scheibel János breslaui professzor lelkében is és megalakult 1842-ben a Szabad Egyház. Scheibel tanítványa, Walter, itt az Egyesült Államokban a rendületlen lutheri szellemben dolgozott. Munkája eredménye a Missouri Lutheránus Zsinat kiterjedve majd az egész Egyesült Államok területére. Az előtte Stephen Márton által 1839-ben megkezdett munkát különösen nyugaton folytatta. Walther a gyülekezet jogát állította minden jogok fölé és a Lutheránus Egyház hitvallásainak különös hangsúlyozásával 1847-ben kimondotta 22 lelkész, hogy ,,az Isten Igéjének tiszta és hamisítatlan magyarázói és megerősítiő“ az összes luthe ránus szimbolikus iratok. (Religions Bodies: 1926. II. v„ United States Goverment Printing Office, Washington, 1929. Old. 739.)

Ez a Missouri Zsinat 1926-ban 1,040.275 tagot számlált. Növekedése statisztikailag a második helyen áll a lengyel nemzeti egyház mögött, 1929-ben 696.957 hívő, 6’ 14%. (The New Handbook of the Churches, A Surrey of the Churches in Action, Ed. Charles Stelzle, J. E. sthol- mann, 129. Park Row, New York City. Old. 265.) Minden héten, csütörtök este 10 órakor hangzik az Egyesült Államok egész területén az Erős Várunk, a reformáció harci éneke, majd a jól ismert Gerhardt és más hazai énekeink, mintegy 400 theologus leikéből St. Louisban. Majd pedig az újtestámentum professzora hirdeti az Igét negyedóráig törhetetlen hittel, mesteri angol nyelvezettel, Professzor Mayer a neve. Alkuvást nem ismernek. Az úrvacsorához járulni kívánóknak előzőleg jelentkezni kell a lelkész előtt, különben nem veheti az Ür szent testét és vérét.

De az egészséges lelkülete a kül- és belmisz- szióban bizonyosodik meg. ..Missziói munka a mi első kötelességünk“, jelenti a Proceedings of the Thirty-Fourth Regular Convention of the Ev.