Evangélikusok lapja, 1930 (16. évfolyam, 1-43. szám)

1930-10-26 / 35. szám

evangélikusok lapja 279. 1930. tanárt nyugalomba vonulása alkalmából, s ne­vére irodalmi alapítványt létesít; D. Payr Sán­dor jelenleg üyurátz Ferenc életrajzán (dolgozik, s könyve a tél felyamán az Egyesület kiadásá­ban jelenik meg. Horváth Olivér pénztáros jelen­tése szerint az Egyesület készpénzvagyona «ke­rek összegben 3000 pengő. Kiadta az Egyesület az 1929. évben az egyházkerületi szabályren­deletek gyűjteményét. Kapi^alapja közel 1000 P. D. Payr Sándor a papi ruháról, D. Stráner Vil­mos a terbevett agendaról tartottak előadást. Kéri a közgyűlés a kerületi közgyűlés utján az egyetemes közgyűlést, hogy a lelkészek anyagi helyzetén segítsen, nevezetesen a gyermek - neveltetési segélyt emelje fel. A közgyűlést isten- tisztelet előzte meg, amelyen Scholtz >Odön, ág- falvai lelkész, a soproni felső egyházmegye es­perese hirdette az igét. \ Külföldi vendég. D. Haus lelkész, a badeni Gusztáv Adolf-foegycsület elnöke múlt hó 22-én Romániába való utazása alkalmából Budapesten tartózkodott, meglátogatta báró Radvánszky Albert egyetemes felügyelőt, dr. D. Raffay Sándor és ü. dr. Ravasz László püspököket és báró Feilitzsch Berthold egye­temes gyámintézeti elnököt. Azonkívül Broschko G. A. esperes kalauzolása mellett megtekintette a budapesti-kelenföldi és a kispesti uj templo­mot. A kelenföldi és kispesti egyháÁözségek ugyanis a sémetországi Gusztáv Adolf-Egyesü- lettól segélyt kapnak. — A dunántúli egyházkerület közgyűlése. D. Kapi Béla püspök és dr. Mesterházy Ernő felügyelő elnöklétével október 17-én tartotta idei közgyűlését a soproni templomban a du­nántúli egyházkerület. A felügyelő megnyitó­beszédében megemlékezett az Ágostai Hitval­lásról. Beszélt egyházunk nehéz helyzetéről. Az állami költségvetés leszáll tába államsegélyünket újból apasztotta s ez bénitólag hatott egyhá­zunk cselekvési szabadságára; az így támadt hiány fedezése hovatovább te'jesen lehetetlenné válik, mert a híveket még nagyobb mértékben megterhelni nem lehet. A felekezetközi hely­zet évről-évre kedvezőtlenebb. A katholikus egy­háznak a vegyesházasságok kérdésében elfog­lalt merev álláspontja, az állami élet terén a többségi «elv keresztülvitelének szorgalmazása és a másvallásuak alkalmazása elleni exiszstenciális harc azok a fősérelmek, amelyek ha orvoslást nem nyernek, minden béketürésünk, felebaráti szeretetünk és türelmünk mellett is az önvé­delmi harc megindítására kényszerítenek. D. Kapi Béla püspök jelentése aggodalommal ál- pjtotta meg, hogy a pénzügyi kormányzat el­zárkózik egyházunk jogos követelései elől, s hogy egyik-.másik törvény és az ezekre támasz­kodó, vagy ezektől függetlenül megjelenő mi­niszteri rendeletek élesen ellenkeznek az állam és egyház viszonyát megállapitó régi alaptör­vényekkel Kínzó nyugtalanság ég az egyházi közvélemény lelkében. A felekezetközi helyzetet a püspök saját egyházunk szempontjából ked­vezőtlennek, a közös keresztyén misszió szem­pontjából szomorúnak, a nemzet szempontjából aggasztónak mondja. A kormányzat nem tud, vagy nem akar érvényt szerezni állami törvé­nyeinknek: megbélyegzett a v^gyesházasság, ágvasság gyümölcse az evangélikus temp­lomban kötött házasságból származó gyermek, érvényesülési akadály az egyházunkhoz tarto­zás. Szükségesnek látja, hogy maga az egyház az aktaszeriien bebizonyított sérelmeket vegye jegyzékbe és keressen a kormánynál orvoslást. A gazdasági válság egyházunk beléletében el- birhatailan következményekkel jár. Lelkészeink odajutottak, hogy a családfenntartás és ruház­kodás szükségleteire sem telik nekik. Tanító­ságunk is sorvad, különösen nagy egyházi ve­szedelmet jelent a kántortanitók sorsa. Híveink közül sokan 100 300 százalékos egyházi adót fizetnek. lA püspök szerint egyházunknak változ­tatni kell eddigi pénzügyi politikáján; gyüle­kezeteink, missziópontjaink, szórványaink prob­lémái nem oldhatók meg a gyülekezeti autonó­mia keretei közt; a közös feladatok közös erö- ket, egymásért való áldozatokat követelnek. A püspöki jelentés megállapítja, hogy egyházunk jövendőjenek és ezzel a felelősségnek nagy­része a lekészi karon nyugszik; ez vezette a püspököt arra a gondolatra, hogy a lelkészek számára lelki gyakorlatokat kell tartani. A Dunántúli Tanítóegyesület október 18-án tartotta közgyűlését Krug Lajos (elnöklete alatt Sopronban. Gráf Sámuel soproni igazgató, Crieszhaber E. H. inajosi igazgató-tanitó és Kühn János kőszegi tanító tartottak (előadáso­kat. «Nagy izgalom támadt, m.kor íVitéz Magyar János tanító a tanítóságnak, különösen pedig a kántortanitóknak súlyos anyagi helyzetét és sérelmeit hozta szóba. Élesen támadták (a kor­mány eljárását, hogy a kántortanitók nyomorú­ságának nem vet véget. A gyűlés alatt a felső soproni egyházmegye tanítóiból alakult ének­kar Kis József tanító vezetésével nagy tetszést aratva szerepelt énekszámokkal. A vallástanári szakosztály, november 20-án délután 2 órakor tartja gyűlését, lamely- nek főbb pontjai: Elnöki beszámoló, (módsze­res mintatanitások: elemi iskola (Gáncs (Aladár), középiskola II. o. (Martony Elek) és közép­iskola V. o. (dr. Gaudy (László). Az ifjúságii lap kérdésének megbeszélése. Természetesen a mintatanitások I befejezésé vei részletes megbeszé­lést tartunk, i Ezekre a mintatanitásokra meg­hívjuk nemcsak a vallástanár urakat, hanem «a vallástanitással foglalkozó lelkész urakat is. A pesti vallástanári testület lehetővé akarja tenni a vidéki kartársak minél nagyobb számban való részvételét s mindazon valTástanárok ingyenes szállásáról és részbeni ellátásáról gondosko­dik, aki november 10-ig részvételét bejelenti az elnöknél: dr. Gaudy László, Budapest, VII., Damjanich-utca 28/b. (

Next

/
Oldalképek
Tartalom