Evangélikusok lapja, 1930 (16. évfolyam, 1-43. szám)
1930-10-26 / 35. szám
1950. október 26. 35. szám. urna* ouuwri.u VII.Gl 131U-J-2S XVI. ériolyam. EVANGÉLIKUSOK LAPJA Surttsztfisig és kiaiétalvatal: LÉBEIY (Moson ai.) Kiadja : ■ LDTHER-SZÖVÉTSÉG. Postatakarékpénztári csekkszámla: 1290. Alapította : DR. RIFF1Y SÉNOOR pisáik. SzarkciiVeiért IcUló, NÉMETH KÁROLT esperes. Meoialanlk hátanként osiszar. vasárnap. illflzetésl ir: Egész évre 6 P. 40 (ill., lélévrt 3 P. 20 Ilii., neivedévre 1 P. 60 (HU Eov szén 16 (ill Hirdetési árak megegyezés szarint. Bővölködő élet. „Éo azért jöttem, hogy életük legyen és bövölködjenek.“ Ján. 1U, 10. Krisztus olyan ék*tét igér és ád, amilyen- ről a legtöbb embernek nem volt (tudomása. A bűnös világ ismeri a természeti, anyagi életet, egész figyelme, minden munkája oda irányul és azokkal a diadalokkal kérkedik, amelyeket a/ anyagi világban arat. A legtöbb .esetben nem vágyódik i magasabbra és nem látja meg az anyagi világnak a szellemi világgal való összefüggését; ennek révén földi élete eltorzul, elferdül és az ember messze 'esik céljától, rendeltetésétől, igaz lényegének megvalósításától és e világban kinyilvánításától. Életereje elsenyvcd, élete tartalomban elszegényedik, a természetnek inkább koldusa és eltartottja lesz, mint ura. Jézus nem ok nélkül mondta arról a sokaságról, mely őt a tengeren túl felkereste, hogy csak azért követik, mert gyomrukat kívánják csodamódon megtölteni. »Munkálkodjatok, ne az eledelért, amely elvész, hanem az teledéiért, amely megmarad örökéletre«. A sokaság nem kívánta azt az életadó eledelt, gamely a lelket élteti, erősiti. A sokaság úgy ;vélekedett, hogy* a Jézusban működő isteni erőnek legnagyobb áldása az, ha a test szükségleteit kielégíti. Bizonyára, Jézus nem vetette meg az emberi test szükségleteit: az éhezőnek enni adott, ia betegeket 'meggyógyította. Arra tanított, hogy imádkozzunk a mindennapi kenyérért. De nem azért jött a világba, hogy a testet táplálja, i Bővölkedő életet akar adni. Valami olyant, ami túlhaladja a természeti életnek korlátáit és a test szükségleteinél magasabb rendű igényeket van hivatva kielégíteni. Azt mondja, hogy ő maga az,életnek ama kenyere, amely a mennyből száll alá és életet ád a világnak. A világnak erre ,a kenyérre és (erre az életre van szüksége. Akik ebben részesültek, azok bizonyságot tesznek róla, hogy olyan kincs birtokába jutottak, amely felülmúl mindent, amit szavakkal kifejezni, elmondani lehet. »Nekem az élet Krisztus«, vallja Pál apostol. (»Az én életem el van rejtve Krisztussal .Istenben«. Megvan-e benned ez a bővölkedő, uj élet? Vágyódol-e őszintén e gazdag élet után? Egyedül a Krisztus adhatja ezt meg. | I cserkészet és a lelkipásztor. (Reflexió vitéz Natfymegyerl Raics Károly ny. altábornagy urnák az „Evangélikusok Lapja“ f. évi 31. számában megjelent hasonló cimü cikkére.) (Befejezés.) Sokan mondhatnák azt, hogy hiszen ijól van, de azt, amit itt leírtál, azt az evang. lelkipásztor irta le és magyarázta meg! Kérdezem, hát nem épen ez az oka annak, hogy beszélünk a cserkészet és a lelkipásztor kérdéséről? Épen ez az oka! A magyar cserkészetnek nagy szüksége van az ág. hitv. evang. lelkipásztorokra, mert helyesen, biblikusán, krisztusi tanítás szerint ók lehetnek igazi cserkészek és ők vihetik bele a megújhodásnak egyetlen szellemét, lelkét a cserkészetbe, abba amelyik viszont sokat adhat az egyháznak praktikusságánál fogva. A világosság fiainak meg kell fogadni Jézus Krisztus tanítását. Jézus nem hiába mondta el a hamis sáfárról szóló példázatát (Lukács: lö. 8.). Ügyesség, elevenség és gyakorlatiasság kell a keresz- tyénséghez is. Azok pedig, akiket ezen az utón, a cserkészet révén, az evangélium szellemében megnyerhetünk az Isten országának Isten kegyelméből, azok bizonyosan akkor érzik magukat boldogoknak, ha valamiképen visszaszolgálhatják Isten irántuk megnyilatkozott szeretetét. Szolgatarsaivá lesznek örömest a lelkésznek ébresztő és építő munkájában egyaránt. 2. Gyakorlati lehetőség a magyar cserkészet és a magyar evang. lelkipásztor közös munkájára nézve akad elég. Csupán néhány fontosat említek, amik más gondolatokat is hordoznak magukban. Az a gondolat, hogy a cserkészetnek nagy szüksége van az ág. h. ev. lelkipásztorokra és viszont az evang. anyaszentegyháznak is sokat jelent a cserkészet és a magyar nemzetnek is, természetessé teszi előttünk, hogjy az evang. lelkipásztornak cserkésszé keII leni nie. Cserkész azonban csak az lehet, aki szeret foglalkozni az ifjúsággal. Cserkészvezetőnek lenni önkéntes, ingyen szolgálatot jelent. Enél- kül nem sokat ér a cserkészet. Az ilyen munkára pedig csak az tud igazán vállalkozni, aki örömmel és szeretettel, a szolgálat leikével teszi azt. Az nem is cserkészvezető, akinek a leiké-