Evangélikusok lapja, 1930 (16. évfolyam, 1-43. szám)
1930-10-12 / 33. szám
258. EVANGÉLIKUSOK LAPJA I93<j. béke. Egysége a lelkek egysége. Békesség a nyomorgat tatás, háborgatás és üldöztetések közepette; egység az adományok, funkcióik, hivatások különbözősége mellett. Ennek az egységr nefc kötele a békesség;. Jegyzetek. Kinos feltűnés. »Magyar egyházi és politikai körökben a Szentszéknek különösen az a döntése, hogy az erdélyi, Csanádi, nagyváradi é's szatmári püspökségeket a bukaresti érsek fen- hatósiága alá helyezte és hogy főleg a Szent István alapította Csanádi püspökséget, amlely ezután temesvári püspökség lesz és a nagyváradi, ugyancsak Szent István alapította püspökséget a Mária Terézia által alapított szatmári püspökségbe, kínos feltűnést keltett«. (Esti Kurír, október 7.). — Ez a feltűnés semmivel sem kínosabb, mint gróf Bethlen István miniszterelnöknek bucsusürgönye Since roh oz, a pápa követéhez, amelyben az országnak a Szeiitatyához való gyermeki ragaszkodását hangsúlyozta. Kivétel. »Az egyház most annyiban engedér lyezett kivételt; a fennálló szabályzatok alól, hogy Boris király gyermekeinek vallását a királyi szülők döntésére bízta«. Hiába, nincsen szabály kivétel nélkül. Persze a kivételnek ára van: a pápa a diszpenzáciiót csak akkor adta meg, mikor bolgár részről 'különböző rekompenzáció- kat ajánlottak fel, igy első sorban a bulgáriai katholikus lakosság jogainak kiterjesztésére. A címer. Mig a pápa a csanádi püspökségét beolvasztotta, addig a szegedi »világ- názleti« egyetem (Magy. Kir. Ferenc József Tudományegyetem) főbejáratának kapuját hármas címer díszíti: az államéi, Szeged városáé és a csanádi püspökségé. A bőkezű, miseinge- ket adományozó magyar állam tehát gondoskodik arról, hogy amit Szentatyánk beolvaszt, újból fcijiegecesitse. A bacilusokból történelmiét izzadó klerikális korallok a heraldika alapján öt- ven lév aritüva (nálunk az emberek emlékezete a neonacionalista agypreparátumok révén igen fövid) a szegedi egyetemet .odaítélik a csanádi püspöknek. Kulturexcesszusok. A kultuszminiszter, miután szerencsés invencióval megalkotta a keresztyén kurzus egyik legdiadalmasabb szavát, a neonacionalizmus szót (ami engem mindig a Neusilber-re .emlékeztet), tovább halad Kazinczy Ferenc nyomdokain. Legújabb alkotása igy hangzik: kulturexcesszus. Ez a szó csak magyar koponyából pattanhatott ki, valószinüleg a Volga-menti őshaza tudatalatti reminiszcenciái alapján. A (túltengő kulturdudorok különösképen jelentkeznek a csanád'i püspökséig cimerevel ékeskedő szegedi egyetemien felállított »világnézeti» tanszékek, s az 50.000 pengős miseing alakjában. Azt mondja a miniszter: »A létért való küzdelem, a szociális és gazdasági problémák háttérbe szorítják a kultúra finomabb értékeit. Hibákat valószinüleg a m i táborunkban is elkövettek. Ezeknek egy részét énkultur- excesszusoknak nevezném«. A miniszter ezen megállapításával én beérném. Defétizmus. A neonacionalista és a vérbaj- bacillista történelem irás mellett Berzeviczy Albert rámutatott a harmadik fajtára, a történelmi def ét izmusra, »amely a nagy háborút megelőzött alkotmányos békekorszakot a hanyatlás egyetlen folyamata gyanánt szereti feltüntetni«. A siebhedt sziveknek legyen vigaszuk, hogy a nagy háború óta termelt házak, szobrok, plakettek az utóbbi decenniumot a hősök kora gyanánt fogják (az utókor előtt feltüntetni. D. Dr. Rendtoríf Ferenc. Abból az alkalomból, hogy D. dr. Rend- torff F., a németországi Gusztáv Adolf-Egylet központi választmányának elnöke október 15-én hozzánk érkezik és Sopronban, a kerületi gyűlés alkalmával tartandó gyámintézeti ünnepélyen prédikál, az alábbiakban közöljük a kiváló evangélikus vezérfér fiú rövid1 életrajzát. 1860. augusztus 1-én született a Potsdam mellettti Gütergotzhan. 1884-ben Sylt szigetén foglalt el lelkészi állást, 1896-ban a Kiel melletti preetzi lelkész-szeminárium tanulmányi igazgatója, 1902-ben a kiéli egyetemien a 'gyakorlati theologia tanára, 1910-ben a lipcsei egyetemen ugyancsak a gyakorlati theologia és az újszövetségi irásmagyarázat tanára lett. A theo- lógfiai doktori cim mellé1 a lipcsei jogi fakultás adta meg neki a jogi doktorátust a külföldi német gyülekezetek egyházjogi megszervezése kiürül szerzett érdemiéiért. A szász országos egyházban fontos tisztségeket visel; tagja a némiet egyházi választmánynak, elnöke ezen választmány külügyi bizottságának. Azt a megtisztelő elhívást, hogy a schleswig-holisteini országos egyháznak püspöke legyen, a Gusztáv Adolf- Egylet nagy feladataira való tekintettel elhárította magától. Már 1891-től 1901-ig titkára volt a schleswig-holsteini Gusztáv Adolf-Főegylet- nlek. A központi választmány tagjává 1903-ban Választották, Lipcsébe költözése után hamarosan annak titkára lett; 1916. május 4-ike óta pedig elnöke a központi választmánynak és ezzel az •egész (Egyletnek. Nehéz időkben került a vezéri tisztségre. Energikusan és körültekintéssel látott munkához. Istennek különös kegyelmi ajándékát kell látnunk abban, hogy az Egyletnek ezekben a nehéz időkben ilyen éleslátásu, céltudatos, tetterős vezetője volt. Aki a Gusztáv Adolf-Egylet közgyűlésén1 résztveitt, tudja, hogy D. dr. Rendtorff a gyűléseket milyen finoman, lelkesen, mélységes kö-
