Evangélikusok lapja, 1930 (16. évfolyam, 1-43. szám)

1930-09-21 / 30. szám

238. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1930. az értekezlet utalással arra, hogy az Egyházi Alkotmányban és az Egyetemes Nyugdíj intézeti Szabályrendeletben foglaltak, a házasságkötést szabályozzák, illetőleg a szükséges fegyelem gya­korlására módot adnak, szótöbbséggel kimondta, hogy a szabályrendeletet nem tartja szükséges­nek. Az értekezlet összeállította a téti gyüleke­zetben október 26-ikán tartandó evangelizáló napnak programmját, továbbá a már tavaly meg­kezdett ,,lelkész-csere“ programmját, megkérve a lelkészeket, hogy az általuk meglátogatott gyü­lekezetben lehetőleg biblia-órát is tartsanak. Kiss Samu az egyházmegyei Belmissziói Szövet­ség pénztáráról tett jelentést. Az Országos Református Lelkészegyesület szeptember 16-án kezdte meg Csíkesz Sándor elnöklete alatt konferenciáját Balatonalmádiban. A konferenciát a dunántúli egyházkerület nevé­ben Takács Elek esperes, a MELE és a dunántúli lelkészegyesület nevében Németh Károly alelnök üdvözölték. Miklós Ödön megemlékezett az Ágostai Hitvallás 400 éves jubileumáról, mél­tatva annak jelentőségét a protestantizmus tör­ténetében. Egyházmegyei közgyűlés. A budapesti egy­házmegye a Deák-téri iskolák dísztermében szept. 10-én tartotta közgyűlését Broschko G. A. esperes és dr. Mikler Károly ehm. felügyelő el­nöklete mellett. Az ehm. felügyelő az egyház jogainak megvédéséről szólva felpanaszolta, hogy a jogállam-rendszernek az 1848: XX. t,-c.-ben lefektetett elvei gyakorlatilag csak igen hozzá­vetőlegesen érvényesülnek. A hitvallás jubileu­mát méltóan a magyar ember markánsabb, ha­tározottabb öntudattal kell, hogy ünnepelje. A tiszai egyházkerület közgyűlése. D. Ge­duly Henrik püspök és Dr. Zelenka Lajos ítélő­táblái tanácselnök, egyházkerületi felügyelő el­nöklete alatt szeptember 10-én tartotta közgyű­lését Debrecenben a tiszai egyházkerület. Az egyházkerületí felügyelő megnyitóbeszédében a pápai legátus beszédére utalva hangsúlyozta, hogy a Szent Imre- és Szent István-ünnepségek ,,propagandát jelentettek ezeréves országunk igazságai mellett“. Vass József miniszter halá­láról emlékezve azt mondta, hogy fájdalmas, alig feledhető veszteség érte a háború utáni magyar életet, — D. Geduly Henrik püspök hivatalos jelentésében ugyancsak Vass Józsefről emlé­kezve mondotta, hogy az elhunyt miniszter tel­jes mértékben megértő volt az evangélikus egy­ház minden nemes törekvése iránt. A püspök az egyház és az állam viszonyáról szólva elismerte a kormány személyes jóindulatát és figyelmes­ségét. Rámutatott, hogy az eddig folyósított ál­lamsegélyeket a kormány öt-tizenöt százalékig redukálta, a lelkészek korpótléka nincsen a bé­kebeli törvényszerű mértékben folyósítva. Több méltányosságot kér az evang. egyház számára. A r. kath. egyházhoz való viszonyban a püspöki jelentés szerint rosszabbodás állott be. Amíg a felsőház és a közvélemény ellenőrzése alatt álló fórumokon kenetteljes főpapi szózatokban hir­detik a felekezetközi béke nemzeti szempontból való jelentőságét, addig a perifériákon a plébá­nosok és segédcsapataik a legagresszivebb tá­madást intézik a protestantizmus ellen. Megbont­ják a vegyes házasságban élő házastársak nyu­galmát, midőn lebecsmérlik előttük a protestáns vallási szertartásokat. Törvénytelennek bélyeg­zik a protestáns lelkész által megáldott házas­ságokat, fenyegetés alkalmazásával erkölcsileg kényszerítik a vegyes házasságban élőket, hogy előttük újonnan esküdjenek meg, mert mint mondják, ,,a protestáns pap előtt letett eskü nem számít“. Becsületszóra kötelezik őket, hogy gyer­mekeiket katholikus vallásban neveljék. A gyón­tatószék útján megtiltják hiveiknek más vallásu alkalmazottak tartását, sőt azt is hirdetik, hogy a református vagy evangélikus vallás nem is val­lás, de egyenesen pogányság. Megrendültén ol­vassuk a hozzánk egyre sűrűbben beérkező pa­naszokból ennek a békességfelborító hadjárat­nak bizonyítékait. így akarják talán a Szent Imreév jubiláns örömeit a maguk számára meg- dicsőiteni. Erre a kérdésre nem kapunk meg­nyugtató feleletet, amíg a kormány és az ország- gyűlés arra a férfias elhatározásra nem jut, hogy a legszigorúbb tilalommal lesújt a corpus juris canonici protestánssértő rendelkezéseinek a ha­zai katholícizmus által való alkalmazására. A protestánsok, ha kisebbség is, van annyi szellemi erejük és bátorságuk, hogy ha kell, nyílt színen is felveszik a harcot és a magyar közvéle­mény nyilvánossága előtt tárják fel az adat­szerű bizonyítékokat arra nézve, hogy milyen eszközökkel dolgoznak ma ellenünk. Hosszabban foglalkozik még Geduly jelen­tése a lelkészképesítés és a zsinat ügyével, be­számol egyházlátogatásáról, a hitbuzgóság ör­vendetes fellendüléséről és a többi adminisztra­tív ügyekről. Melegen köszöntötte ezután Zelenka kerületi felügyelőt, aki egyházi méltósága alap­ján a felsőház tagja lett. Jelentette még, hogy a miskolci evangélikus jogakadémián Zelenka Ist­ván, Nógrád megye szolgabírája a magánjog, Händel Vilmos ítélőtáblái tanács jegyző a keres­kedelmi és váltójog nyilvános rendkívüli tanára lett. Az új tanárok a közgyűlés előtt letették az esküt. Felhatalmazták még a miskolci jogakadé­miát, hogy az első évfolyamra száz hallgatót ve- hesen fel, minthogy a kultuszkormány által meg­szabott negyven fő nem biztosítja az akadémia megfelelő működését. Oroszország, A szovjetkormány a mohame­dánok fejét olyan tartalmú nyilatkozat megtéte­lére szólította fel, hogy Oroszországban a moha­medán vallást nem üldözik. A 75 éves mufti a kí­vánságot megtagadta, azzal az indokolással, hogy életében még sohasem hazudott. Erre a moszkvai hatóság tömlöcbe vetette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom