Evangélikusok lapja, 1930 (16. évfolyam, 1-43. szám)
1930-09-07 / 28. szám
220 evangélikusok lapja 1930. /ért: Isteni legyen hozzánk is kegyelmes és mutassa meg újból és újból az ö üdvösségét! Elő, szent és kegyelmes Istenként jelentse ki magát egyházának. Az evangéliom életerőit oltsa bele népünkbe!« Ev. cserkésztábor Ajkán. A győri Evang. Ifjúsági Egyesület 459. sz. »Győry Vilmos« cserkészcsapata 30 cserkészszel Ajka község határában, a Bakonyban táborozott f. évi augusztus hó 4—21-ig. Volt közöttünk hét cserkészapród is. Gyönyörű napsütéses volt az első öt nap, de azután megjött a hév tes eső. Csodálatosképen nem rontotta el a jó kedélyünket, de az egészségünket sem. A legr kisebb meghűlés sem fordult elő. Azért adta a jó Isten a cserkésznek a fiatalos vidámságot, hogy a felesleges és hiábavaló szomorúságtól megmenekülhessen. A jó Isten gondviselésén kívül a reggeli tornával s a hideg hegyi Torna- patak vizében való mosakodással megelőztük a betegséget. Úgy éreztük a táborban, mintha a jó Isten különösen azt is akarta volna, hogy mivel nem lehet kinn a napsugárban ugrándozni a sokszor órákhosszat zuhogó eső miatt, hát vegyük elő a léleknek a dolgait még komolyabban. A vidám és tréfás összejöveteleken kivült volt sók komoly is. Ezek voltak a »cserkészakadémia« gyűlései, melyeken a tisztaság, dohány, alkohol, tánc és a diák s nemdiák ifjúság problémáiról folyt a megbeszélés. Ez utóbbi az által lett még érdekesebb és mélyrehatóbb, hogy az iparos, kereskedő, munkás, földmives fiuk mellett volt néhány diák is a táborban. Mindegyiknek a megoldása felé Krisztus az ö Evangéliumában mutatott útat. A cserkésztudományokban is sokat gyarapodtunk az u. n. forgószinf- padok megrendezésével. Minden témának külön előadója volt s a csoportok egyszer egyikhez, másszor másikhoz mentek. Ezenkívül a sátrakban összehúzódva a kicsinyek régi magyar mesékből és regékből, a nagyobbak a magyar hősökről és a magyar népről szóló elbeszélésekből szívtuk magunkba a magyar lelket. Majd na- gyon-nagyon régi a 12., 15. és 16. századból való dalok és népénekek emlékeztettek a régmúlt időkre. A tábortűz mellett hatottak ezek a legjobban. A jó Isten adott nagyon szép napokat is. Jöttek is ki hozzánk a falusiak. Játékain- kát, tábortüzeinket végignézték és ilyenkor az esti áhítatainkon is résztvettek, együtt hallgatták velünk az Isten Igéjét és együtt imádkoztak velünk Magyarország feltámadásáért. Az ajkai evangélikusoknak háromszor szolgáltunk. Két vasárnapon csapatunk parancsnoka prédikált a templomban. Augusztus 20-án hazafias ünnepség get rendeztünk, melyen Ittzés Mihály »István király és a magyar kereszténység« cimen tartott előadást. Kontár Sándor, Vass Ferenc és Szalay János szavalt, Mlczoch Ágoston pedig énekéit. A gyülekezet offertóriumot adott, mely Í9 P volt. A szép időt felhasználtuk arra, hogy kirándulásokat rendeztünk. Három alkalommal a közvetlen környéket néztük meg, majd Savanyu Józsi volt betyárnak a kútját, a Csinger-völgyet, külön az úrkuti kőszénbánya-telepet a Köves- árokkal, az ajkai* üveggyárat, felmentünk a Som ló-hegy re, hazajövet pedig a herendi por- celiángyárat is megtekintettük. A táborozásunk a legnehezebb tábori kérdést illetőleg is elsőrangúan sikerült. Mindenki hízott 1—2 kilót, de volt, aki 3, sőt 41/2 kg-ot gyarapodott a 18 nap alatt, pedig csakis mi cserkészek főztünk. Ehhez azonban nemcsak a részvételi dijaink segítettek bennünket, hanem a mi kedves jóakaróink: Nirnsee Ferenc földbirtokos, Kiss Ernő földbirtokos, v. Halászy Sándor üveggyári igazgató, az ajkai evang. Nőegylet és Egyházközség, kiknek ezúton is hálás köszönetünket fejezzük ki. Mindenek felett pedig a mindenható Istennek adunk hálát, aki nélkül hiába lett volna minden előkészület és erőlködés, ö volt, aki megsegített és megáldott bennünket lelkünk és testünk szerint. Ha csak ezt tanultuk meg és éreztük meg az ajkai táborozás alatt, akkor már közelebb jutottunk az emberebb ember és magyar a bb magyar eszményéhez, a cserkész ideálhoz. Úgy legyen! Sz ágostai Hitvallás ás egyházunk feladatai. A keresztyénségnek mostani helyzetét vizsgálva, három viszonylatban találhatjuk meg a helyzetet jellemző vonásait. Az egyik viszonylat a nem keresztyén vallásokra vonatkozik. A másik a keresztyénség körében mutatkozó elszakadás a keresztyén vallástól. A harmadik ugyancsak a keresztyénségben mutatkozó ébredés. 1. Az első pont, a nem keresztyén vallásokhoz való viszony, mutatja egyfelől a világ nagy, nem keresztyén vallásainak Ázsia és Afrika népei közt a nacionalizmussal együtt és annak nyomán ébredő ellenszenvét egyrészt a keresztyén népek, másrészt azonban a keresztyén vallás iránt is. Japánnak, Kínának, Indiának nemzeti ébredése karöltve jár történelmi vallásaik új értékelni akarásával még abban az esetben is, ha e célból kénytelenek a keresztyénség tanaiból kölcsönözve pogány vallásaikat idealizálni. A mohamedánizmus különösen Afrikában erősen terjeszkedik és eleven, tudatos missziói tevékenységet fejt ki. A nem keresztyén világnak vallásos ébredése nem tudja ugyan magát kivonni az evangéliom kovászának hatása alól, mert a vallásos értékeket az evangéliom felhasználásával képes csupán megtisztítani a pogányság foltjaitól és hibáitól, s e tekintetben az az ébredés is az evangéliom hatalmát és feltétlen igazságát bizonyítja; de másrészt bizonyos, hogy