Evangélikusok lapja, 1930 (16. évfolyam, 1-43. szám)
1930-07-20 / 27. szám
210. evangélikusok lapja 1930. A miskolci evang. jagakadémia zarándokolja Aagsburgba az Ágostai Hitvallás megalkotásának 400-ik évfordulója alkalmából. A világ összes evangélikus egyházainak alapköve, az Ágostai Hitvallás immár négy évszázad óta hrideti az igazságot és ezen jubileumot, megalkotásának, illetőleg az 1530, évi augs- burgí birodalmi gyűlésen való bemutatásának 400 éves fordulóját a miskolci ev. jogakadémia méltó keretek között ünnepelte meg, amennyiben nemcsak egy magyar és német nyelvű, mintegy 40 íves, tartalmas Emlékkönyvet adott ki, mely a magyar protestáns egyház jogi és egyháztörténeti irodalomnak nagy nyeresége, hanem zarándokútat tett Németországban, közelebbről pedig a történelmi Augsburg városában. A zarándokcsoport Bruckner Győző dr, jogakadémiai dékán, valamint Szontagh Vilmos dr. és Zsedényi Béla dr. jogakadémia professzorok vezetésével 19 főnyi joghallgatóból állt és június hó 16-án Bécsen keresztül Salzburg érintésével Münchenbe ment, hol az evangélikus Christliches Hospitz-ban megszállva három nap alatt megtekintette a város nevezetességeit és intézményeit. s kirándult a Stahrenberg tóhoz, valamint Nimphenburba is. Június 21-én ment át a zarándokcsoport Angsburgba, hol megfelelő fogadtatás után részt vett a világ összes evangélikusainak történelmi ünnepében. Megtekintették a történelmi nevezetességű városházát, az 1930. évi birodalmi gyűlés színhelyéül szolgáló gyönyörű dísztermet, valamint a reformáció emlékeiből ugyancsak itt berendezett gazdag kiállítást, mely páratlanul érdekes és értékes anyagot tárt föl a történelmi időkből, különösen pedig a reformációra és ellenreformációra és annak harcosaira vonatkozó iratokból, könyvekből és más emlékekből. Megtekintették a Magyarországgal is szoros kapcsolatban álló Fuggerek kíncseshá- zát és múzeumát, majd a Jugendherberge árnyas udvarán Bruckner Győző dr. dékán által tartott előadás után — melyben ismertette az ünnepségek megértése végett az Ágostai Hitvallást, annak jelentőségét és azt a történelmi hátteret, melyben a világ jelentőségű mozgalom lejátszódott — meghallgatták a Ludvigsbau-ban rendezett Hitért és hazáért c. színdarabot, melynek kereteiben a reformáció minden fontosabb mozzanata igazi történelmi hűséggel elevenedett meg. Ugyanezen napon este pedig a reflektorokkal megvilágított Szent-Ulrich templom előtti téren meghallgatták a 600 harsonásból álló zenekar hangversenyét, mely előadta a régi evangélikus egyházi énekek gyöngyeit. Bruckner Győző dr. dékán érintkezésbe lépett Anthes augsburgi evangélikus lelkésszel és Ihmels szász evangélikus püspökkel, akik a legnagyobb készséggel biztosítottak helyet a Bar- füsser Kirche-ben másnap délelőtt tartott jubileumi istentiszteleten az egész zarándokcsoport részére. Az impozáns méretű templomban tartott felemelő hatású liturgikus istentisztelet ünnepi szónoka Ihmels püspök volt és úgy az ünnepi beszéd, mint az istentisztelet keretében a harsonások és az énekkarok által előadott ének és zeneszámok a zarándokcsoport minden egyes tagjára nagy hatást gyakoroltak. Ugyanez nap délelőtt a zarándokcsoport felkereste a Lech folyó partját, hol 955-ben honfoglaló őseinket oly súlyos csapás érte; itt kegyeletes szavak kíséretében emlékezett meg Bruckner Győző dr. dékán a szomorú történelmi eseményről és egy — a nemzeti trikolor színeiből összeállított és piros, fehér, zöld szalaggal ellátott — díszes csokrot dobott emlékezésül az egykor magyar vértől pirosló Lech folyó habjaiba, majd a kegyeletes aktus végén a nagy számban egybegyűlt németek előtt a zarándokcsoport elénekelte a Szózatot is. Délután a zarándokcsoport a hatalmas méretű történelmi felvonulást tekintette meg, melynek keretében mintegy kétezer ember és négyszáz ló vonult fel történelmi jelmezben, színesen elevenítve meg a reformáció korának minden nevezetesebb mozzanatát. Különösen impozáns volt V. Károly császárnak és kíséretének bevonulása, valamint Gusztáv Adolf svéd király és kísérete és Tilly, a nagy generális, kinek seregében kurucok is voltak; nagy hatást gyakorolt az Ágostai Hitvallás bemutatását ábrázóló kép és az evangélikusoknak az egész világon való elterjedését szimbolizáló menet, melynek keretében minden egyes nemzet képviselőjeként egy fehér ruhás lány vitte nemzetiszínű zászlók között a Bibliát. A menet elvonulását a jogászífjúság fenntartott helyről nézte végig, míg a professzorok a dísztribünön foglaltak helyet, ahol a világ evangélikusainak úgyszólván minden püspöke és notabi- lítása jelen volt és így kiváló alkalom nyílt a velük való érintkezésre. A zarándokcsoport Augsburgból Nüm- bergbe ment, hol három napot szentelt a város intézményeinek, nevezetességeinek a megtekintésére, közben felkereste a történelmi patináju régi városkát, Rothenburg ob der Taubert és Ansbachot, mely utóbbi városka a reformáció korában oly nagy szerepet játszó György bran- denburg—ansbachi őrgrófnak volt a székhelye; ugyanekkor felkeresték a Hohenzollerek brandenburgi ágának nyugvóhelyéül szolgáló templomot is, Heilbronnban. A zarándokcsoport visszatérőben meglátogatta Regensburg városát és Bécsben szintén egy napot töltött a nevezetességek megtekintésével. A zarándokút a résztvevő jogászifjak tapasztalatainak és ismereteinek kibővítését, látókörének tágulását eredményezte és megerősödött protestáns öntudattal, gazdag emlékekkel tértek vissza Miskolcra.
