Evangélikusok lapja, 1930 (16. évfolyam, 1-43. szám)

1930-06-29 / 26. szám

204 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1930. ther legnagyobb theologiai ellenfele, dr. Eck kijelentette Vilmos bajor herceg előtt, hogy nem vállalkoznék arra, hogy ezt a hitvallást a Szent- Írásból megcáfolja. A reformátiói törekvések nagy ellenfelei közül a salzburgi érsek, Hen­rik braunschweigi herceg, Hermann kölni ér­sek, választófejedelem, nagy elismeréssel nyilat­koztak a felolvasott hitcikkek számos megálla- pitása felől, sőt ez utóbbi ezek alapján meg­kezdte egyházmegyéjében a reformátiót. Ezen hitvallási könyvet fogadta el symbol i- kus (hitjelző) könyvéül a németországi, majd az onnan más országokba szerteszét ágazó' refor- rnátió s ennek az alapján viselik a lutheri re- formátió hivei »az ágostai hitvallású evangéli­kus« elnevezést. A magyarországi 16-ik század­beli hitvallások legnagyobb része, az u. n. öt szabad királyi városi, a s zepesi és a hét bánya- városi hitvallások ennek az ágostai hitvallásnak a másai. A nagyjelentőségű mű keletkezésének 400 éves évfordulóját világszerte hálás kegyelettel ünnepük meg az evangélikusok. Magában Ágos­téban, (a németországi Augsburg városában) pedig a világ minden tájáról egybesereglő ve­zető egyházi férfiak jelenlétében junius hó 22-től szeptember hó 25-ig tartó sorozatos előadások­ban, ünnepi diszfelvonulásofcban, a németor­szági evang. művészet legkiválóbb képviselői­nek bevonásával tartandó egyházi ének- és ze­neművészeti sorozatos hangversenyekben, ipari- és műkiállitásokban, ünnepi történelmi játékok­ban, különböző egyházi világszervezetek, ifjú­sági körök és egyesületek diszközgyüléseiben fog lefolyni a világraszóló nagy ünnepség, a melynek az előkészületeibe bevonták nemcsak Augsburg és Bajorország, de az egész Németor­szág hivatalos szervezeteit és jelesebb evang. tudósait, művészeit. A három hónapos ünnepi tournéban értesülésünk szerint hazánkból is szá­mosán óhajtanak résztvenni; hivatalosan képvi­selteti magát a magyarhoni evang. egyetemes egyház, a püspöki kar, a lelkészegyesület, a kü­lönböző egyházkerületek, nagyobb egyházköz­ségeik, iskolák. A miskolci jogakadémia három tanára és 5 hallgatója már útnak is indult a jú­niusi ünnepeken való részvétel céljából. Az ün­nepélyt méltatva, számos idegen nyelven jelent meg már eddig is sok irodalmi alkotás, de ezek között bizonyára a legjelentékenyebbek egyike a miskolci jogakadémia tanári kara által az ün­nep alkalmából magyar és német nyelven ki­adott, 624 oldalt tartalmazó hatalmas emlék­könyv, amely a hitvallás történelmi és tartalmi méltatásán kívül főkép a magyarhoni evangéli­kus^ egyház egyházpolitikai törekévseire és hely­zetére reávilágitó nagyobbszabásu tudományos fejtegetéseket tartalmaz. D. G. H. A régi Festetich grófok jóbarát­sága a protestánsokkal. Egyiiáztörténeti emlékek a felvilágosodás korából. Irta: Dr. Payr Sándor. (Folytatás és vége.) Mind a két helyen sok vonta magára figyel­memet és csudálásomat, de semmi sem olyan nagy mértékben, mint a tulajdonos, kinek nem­csak a gazdasági tárgyakban, hanem a tudomá­nyokban is széles ismereteit és jártasságát nem győztem bámolni. Ebéd után fogadtatásommal igen megelégedve s oly szándékkal váltam el ettől a némely külsőségi különösségek mellett is tagadhatatlanul nagy férfiútól, hogy látoga­tást, mire maga is felszólított, másszor is fogok nála tenni. E szándékomat többször is teljesí­tem s annyival is örömestebb teljesítettem, mivel Asbót János barátom, ki ekkor tájban lett a Qeorgikon archonává, mágnes! erővel húzott magához. Ez sem győzte ura széles tudományát, különösen a gazdasági dolgokban magasztalni s azt is beszélte, hogy ámbár ő kosáronként hor- datta el bibliothekájából a maga szakjához tar­tozó könyveket, az csaknem mindeniket ponto­san megbírálta s megmondotta, melyik éír töb­bet vagy kevesebbet s melyiknek melyik része van jobban vagy rosszabbúl kidolgozva. Nagy olvasottságát s tudományát nekem is többször volt alkalmam tapasztalni, mert beszélgetései­ben, a politikát kivéve, egyéb esmeretekre örö­mest és nagy részvéttel kiterjeszkedett. (Emi. 232.) 'Kis Jánost és barátait Festetich élete végén a Keszthelyi Helikon ünnepeivel tisztelte meg. Kisfaludy Sándor kivételével ezek is majdnem mind protestánsok voltak: Kazinczy, Berzsenyi, Dukai Takách Judit, Pálóczi Horváth Ádáim, (a kömlődi ref. pap fia) Asboth János stb. Az egyedi Festetich mellett igy a keszthelyi sem maradt el, sőt túlszárnyalta az unokabátyját. 1817 óta voltak évenkint ezek a helikoni napok szinjátékkal, szavalatokkal, pásztortánccal, nagy lakomával, hangiversennyel és táncvigalommal. A Georgikon gazdasági iskolai füvéiszkertjében pedig külföldi német mintára emlékfákat (ma­dárberkenyét ültettek a magyar írók, Zrínyi, Csokonay, Kazinczy, Berzsenyi, Dukai Takách és 1819. Kis János nevére is. Midőn Berzsenyi 1817. az ünnepélyre Keszthelyre megérkezett, az ősz Festetich kalap nélkül futott elébe az utcára. Kazinczy ezt a gróf minden cselekedeté­nél értékesebbnek mondotta. Az első helikoni ünnepen Asboth János jószágigazgató is, Kis János tanulótársa és jó barátja, ki már soproni diákkorában jó verselő volt, Festetich Juliánná halálára irt versét szavalta el nagy taps és él­jenzés között. Kis János püspöki elfoglaltsága és a nagy távolság miatt nem lehetett jelen, de annál szebb, hogy távollétében sem feledkeztek meg az evang. szuperintendensről. Festetich

Next

/
Oldalképek
Tartalom