Evangélikusok lapja, 1930 (16. évfolyam, 1-43. szám)
1930-05-18 / 20. szám
XVI. éTiolyani. 1930. május 18 20 szám. Szerkesztősig és kiadófilvatal: LESÉIT (Moson m.l Kiadja : I LUTHER-SZÖVETSÉG. Postatakarékpénztár! csekkszámla: 1290. Alapítana : OR. RIFFIY SÁNDOR pispAk. Stcrk«nt«.*ért Ul«lóa NÉMETH KÁROLY ••per«». Megjelenik hetenként egyszer, vasárnap. Elllizetési ir: Egész évre 6 P. 40 (HU lélévre 3 P. 20 fill., oeivedévrt 1 P. 60 (HU Ebi szám 16 Ilii Hirdetési árak megegyezés szerint. Jézus az ut. »Én vagyok az ut.“ János 14, 6. A vallás célja Isten és ember közt összeköttetést teremteni. A vallásos hit nem merül ki abban, hogy hiszünk Istennek létezésében. A vallásos hitnek ismertető jelei közé tartozik, hogy hisszük, miszerint Isten és ember élő, személyes viszonyba juthatnak egymással. Ezen a hiten alapul azután az a meggyőzödéi, hogy az ember akkor valósítja meg célját és rendeltetését, ha személyes érintkezésbe jut és marad Istennel. Az ember akkor lesz igazán emberré, ha az istenes életre való képességét felhasználja s annak megfelelően él. Isten és ember közt a viszonyt megzavarta, "megrorstóttá a btri. 4 b*i»* folytán az ember eltévesztette az utat, elhibázta a célt, hiábavalósággá tette életét. A kapcsolatnak létesítésére két irányból indulhat ki a kezdeményezés. Isten részéröl és az ember részéről. Az emberiségnek a keresztyénség körén kívül álló vallásos élete bizonysága annak, hogy az ember részéről is megvan az igyekezet a kapcsolatnak, az élet- közösségnek megteremtésére; de a nem keresztyén vallások mutatják egyúttal azt is, hogy az embernek ilyen irányú vállalkozása meddő. Az ember Isten segítsége nélkül nem jut el az igazi vallásos élethez, az Istenhez való helyes viszonyhoz. Nem bírja megismerni sem Istent, sem önmagát. Isten azonban nem hagyja magát kijelentés nélkül. Irgalma és szeretete, az emberekhez való vágyódása nyilvánul meg kijelentéseiben. Jézus Krisztus Istennek legtökéletesebb önkijelentése. »Aki engem látott, látta az Atyát.« Isten megmutatja magát a Jézus Krisztusban a világnak, az embereknek. A Jézusban történt kijelentés azonban több ennél a megmutatásnál. Jézus Krisztus egyúttal módot nyújt arra is, hogv Istenhez, akit Jézusban látunk, eljuthassunk. Enélkül Jézus Krisztus istensége nem jelentene megváltást, üdvösséget, örökéletet számunkra. Példával élve: az éhes emberen nincs segítve azzal, hogy hiszi, hogy van eledel és táplálék. Még azzal sincs rajta segítve, hogy megmutatjuk neki az eledelt. Az éhes emberen csak akkor van segítve,, ha eledelt kap, és a teste az eledelt feldolgozhatja. A táplálkozás áltar*nyer teste erót. Lelkűnkön sincs segítve inár azáltal, hogy Jézus Krisztusban meglátjuk az Atyát. Istennek, az Atyának, lelkűnkbe kell jutnia; s az embernek cl kell jutnia Istenhez az Atyához. Amig mi Istenen kívül és Isten rajtunk kívül marad, addig a lelkünk úgy van, mint a test étel és ital nélkül. A vallásnak célja ennek a benső, szerves lelki közösségnek megteremtése Isten és ember között. Ha már most térben képzeljük el az Isten és ember közti viszonyt, akkor úgy fejezhetjük ki magunkat, hogy Krisztus nélkül az ember olyan távol áll Istentől, hogy nem alakulhat ki köztük éló és éltető közösség. A távolságot meg kell szüntetni. Istent és embert egymás közvetlen közelébe kell hozni. Hogyan kerülhet az egymástól távol éló Isten é# ember egymás közelébe? Jézus azi mondja, hogy ó az út. Ez természetesen nem egyéb, mint szemléltető kép. A kép alapjául az embernek Istentől elidegenült lelkisége szolgál. És az embernek az a vágyódása, mely szerint Isten közvetlen közelébe ki- ván jutni, s amely vágyódásnak Isten szeretete elébe megy. A lelki életnek ezt a vallásos természetét Jézus sokféle képben, hasonlatban, példázatban iparkodik új meg új oldalról szemléltetni, érzékeltetni, hogy felfogjuk, megértsük és tévesen ne értelmezzük. Az Istenhez elvezető iit régi és általános kép a vallásosság terén. S ennek a képnek helytelen értelmezése a vallásosságnak sok tévelygésnek vált okozójává. Ennek a képnek az alapján tették meg az emberek a vallást tehernek es szerelték fel magukat az útra különböző mechanikai segédeszközökkel, szertartásokkal, cselekedetekkel. Úgy gondolták, hogy tényleg valami veszedelmes, kockázatos, fáradságos, nélkülözésekkel teljes utazásba kaj> tak és fel kell készülniük minden eshetőségre. Az út rettentette őket. Nem vették észre, hogy az út itt erót is jelent. »Nem félek, mert te velem vagy.« Jézus rámutat arra, hogy ö, az éló személyiség, az út. Tehát az emberek, amikor Istenhez való közeledésükre gondolnak és Istenhez vágyódnak, ne véljék, hogy itt földrajzi távolságról és földrajzi útról van szó. A vallásos élet a személyes lelki életnek megtisztulása, megszentelése, átalakulása, újjászületése. Ennek útja is csak személyes erő lehet. Ahogyan Jézus Krisztus »eljövetele« is abban áll, hogy őbenne
