Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)

1929-03-03 / 9. szám

1929. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 69. nül jöttek rá erre a két nagy tényre s szinte sterebtippá vált vallomásaikban a kettős kinyi­latkoztatás: «Én egészen romlott vagyok, hi­szem, bogy Jézus értem is meghalt.» Egész bizonnyal megadja nekünk a szüksé­ges mértéket János 3-bol a Nikodémussal való beszélgetés. Úgy érzem, hogy minden emlege- tettsége ellenére is kevéssé vették észre eleddig, hogy’ Jézus ebben a beszélgetésben az újjászüle­tést összekapcsolja az ö keresztjének megraga­dásával. Nyilvánvaló ebből, hogy újjászületés ke­reszt nélkül, — kereszt újjászületés nélkül, nem meríti ki Jézus gondolatát. Az újjászületés előtérbe állítás:» az ébre­déshez sokkal közelfekvöbbnek látszik, mint a Kereszté. Az újjászületés sokkal inkább át van szőve ébredési elemekkel, mint a Kereszt el­fogadása. Az újjászületés gyakorlatibb dolog, jobban az egész lényre kiterjedő, mint a Kereszt­tel szembeni állásfoglalás. A Kereszt sokkal könnyebben válhatik egy száraz hittétellé, az újjászületésnél erre sokkal kisebb a lehetőség. Az újjászületés a Kereszt nélkül is sokkal job­ban az egész lényt megmozgató valaminek lát­szik, mint a Kereszt újjászületés nélkül. És mi­nekünk mégis, ha a Krisztus testének épülésé­hez óhajtunk hozzájárulni, olyan ébredést kell szolgálni, amely nem ismer Kereszt nélküli újjá­születést. Újjászületés, — mely a Kereszt nél­kül nyugvópontra s befejezettséghez tud jutni, létrehozhat újat, de az nem a kívánatos uj. Az a körülmény, hegy vannak határozottan megérintett lelkek: egyik csoportban olyanok, akiknek kedves a Kereszt, bár az újjászületéstől idegenkednek, s a másik csoportban olyanok, akik átmentek ujjászületési élményeken, bar nem jelent számukra semmi különösebbet a Kereszt, — nem közönbös dolog ránk nézve. Az igazi ébresztő ignhirdető speciális feladatául fogja te­kinteni, hogy a Kereszthez ragaszkodóknak az újjászületést, az újjászületésükre támaszkodók- nak pedig nélkülözhetetlenné tegye a Keresztet. Mert igy ér csak végcélhoz az ébredés útja. Az ébredés útja a János 3. 16-taI való ta­lálkozás. Ebben a megvilágításban az Ur ki­mondhatatlan nagy szeretete az ébredés moto­rikus, legfőbb mozgató ereje. Legutóbb kez­dik a bűntudat gyökerszálait az Ur hozzánk való szeretetével direkt összeköttetésbe hozni. Va­laki azt mondta: «Miért van oly kevés bűntudat? Azért, mert kevéssé szeretjük az Istent, akit vétkeink elsősorban érintenek.« Tehát Isten sze­retete és a mi bűntudatunk közt pozitív össze­függés van. Ezért határozható meg az ébredés útja úgy is, hogy az az Ur irántunk való nagy szeretetével való találkozás. Az Ur rég utrakelt szeretete elérkezik hozzánk, betölti szivünket s szent kényszerrel kényszerít minket, hogy vi­szont mi is adjuk át neki szeretetünket s mert másként ez nem me^y, vele adjuk át Néki egész életünket. Az ébredés végső aktusa eszerint az életátadás. Abban a tudatban vagyunk, hogy mikor igy az Ur szeretetével való találkozásban foglaltuk össze az ébredés lém egét, egy lépést sem távo­lodtunk a Kereszttől. Hiszen mi más a Kereszt, mint az Atya, Fiú és Szentlélek Isten szereteté- nek gyújtópontja!!! S van-c nagyobb ébredés a Kereszt tövén, mint az: «Ezt tettem Én érted; mit teszel te Értem??» Azt is mondhatnánk még, hogy az ébredés eredménye is idemutat. Mert mi az ébredés ered­ménye? Az, hogy én élni kezdek az Ur szereteté­vel s hogy az Ur élni kezdhet az enyémmel. S ha meg vissza is szabad pillantani, — arra jövünk rá, hogy e pontban találkozik az ébredés eszköze, útja s eredménye, — mert mindahárom- nál a legfőbb tényező az Ur kiáradó és viszon- zott szeretete! (Vége.) Az evang. egyetemes egyház 1927. évi zárószámadása. Az 1928. évi egyetemes közgyűlés jegyző­könyvének függelékeként megjelent az egyete­mes egyház 1927. évi zárószámadása, amely három pont alatt foglalja össze egyetemes egy­házunk 1927. évi számadását: a) közigazgatási számla; b) Alapok és alapítványok; c) A tőkék elhelyezése. A zárószámadást az alábbiakban kö­zöljük, a b) alatti tételeket összefoglalóan. a) Közigazgatási számla. Bevétel : 1926. évi maradvány 11.840.42 P Levonva a 7000 arany kor. államsegély ma­radványa (új számla) 6.367.20 „ 5.473.22 P Államsegély 1848. XX. alapján . 88.258.— ,, Rendkívüli államsegélyek . . 6.210.20,, 4 kerülettől a sajtótudósitónak . 960.— „ Kamatjövedelem .... 2.261.95,, Üllói-uti 24. sz. ház bérjövedelme 4.865.43 „ Vegyesekből . . . 1.882.64,, összesen: 109.911.44 P Kiadás: Egyetemes tisztviselők díjazása Levéltári kiadások Segélyek .... Sajtótudósitónak Útiköltségek és napidijak Nyomtatványok Egyetemes iroda költségei . Vegyesek .... 1 lleté kegyemé rték . Theologiai célokra Thcológus-Otí hon építésére . Luther-Otthon átalakítására . Diák-Otthon alapnak Missziói alapnak . Zsinatelőkészités költségeire . 7.637.42 P 5 007 64 „ 13.535.— ,, 3 580 - „ 4.308 85 „ 2.990.84 „ 6.526 06 „ 2.922 80,, 3 710.02,, 7.861.20 „ 25.685 88 „ 10.30822,, 1 000 - „ 2 1-18.57 „ 6.000 — „

Next

/
Oldalképek
Tartalom