Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)

1929-12-22 / 48. szám

Uli VXX'QlSftUft-u.M XV. évfoiTtiu. 1929. december 22 48. mám. SzarUsztAsti és kiaééhlvatal: LESEIT IKossá ■.} Kiadta: I LUTHER-SZŐ VÉTSÉG Hasítana: OR. RlfFIY SUOOR aésstti Mfll-S üelankaal emzer. lasaraaa . Előfizetést ár: Egész (ne 8 P. 40 ML félévre 3 P. SHrkMMMn I.I.M. 20 ML lemdám I P. 60 ML Eli szia 16 Ilii Postatakarékpénztárt csekkszé ml a: 1290. NÉMETH KAROLT •■p.r«». Hirdetési arak ■eaeiiazts szériát. Karácsony. „Nagy a kegyesednek eme titka: Isten megjeleni testben.“ 1 Tim. 3. lö A keresztyén kegyesség végsó alapjáig a/ emberi értelem nem hatolhat. A kegyesség gyö­kerei Isten ajándékozó kegyelméből szívják a táplálékot. Az üdvösség a teremtett v.lágon túl­ról indul ki. Istentől, akinek útjai kinyomozha- tatlanok és gondolatai végükremehetet'e ek. A/. Ószövetségben vannak istenihlette utalá ok a megváltásnak arra a módjára, amely a Jézus Krisztusiján történt és elvégeztetett, de homá­lyosan és mintegy tükör által láttak Istennek nagy prófétái is, mikor Immánuelről, a velünk levő, a köztünk lakozó és bennünk maradó Isten­ről írtak és szóltak. Ami Karácsony éjszakáján Bethlehemben történt, az meghalad minden vá­rakozást. Asszonytól lett, törvény alatt lett a világ Megváltója, de teljesen és kizárólag Isten­nek akaratából, anélkül, hogy az emberiség, vagy ember azt előkészíteni, vagy módosítani tudta volna. Istennek felséges terve, szándéka, célja szerint törlént a Megváltó eljövetele és ezzel az üdvösség megjelenése. A nagy titok nem az emberi kegyességnek az a része, amit az emberi lélek rejtelmes világa titkának nevezhetnénk. Nem az a nagy titok, hogy*az emberek hittel megragadják a nekik felajánlott üdvösséget; hogy odaszenteük életü­ket az evangéliom szolgálatára; hogy életükben és halálukban nyereségüknek tartják a Krisztust; hogy mindent kárbaveszni hagynak, csakhogy megtarthassák a Krisztusba helyezett reményü­ket. A nagy titok az, hogy Isten megjelent test­ben. Hogy Isten a teremtés munkáját kibőví­tette, folytatta, új fokra emelte azáltal, hogy az érzékelhető teremtésbe érzékelhetően beleálli- totta az Egyszülött Fiút, aki valóságos Isten és valóságos ember. A test, amely a teremtményi mivoltnak bélyege, Isten személyének hordozója lesz; a test, amely a Lélek ellen és a Léleknek törvénye ellen hadakozik, teljes egészében és alkotottságában a Teremtőnek nemcsak eszköze, hanem megjelenési formája lesz s tele van ke­gyelemmel és igazsággtal, életadó, bünöketmeg- bocsátó, halottakat feltámasztó erővel, isteni erő­vel és isteni lényeggel. A test, amelynek lényege a por és az elmúlás, az örökkévalóság és az is­teni lehellet kifejezése és valósága. Ez a nagy titok, melybe angyalok kívánná­nak betekin.eni; de nem bírnak be ekinteni. Isten akaratá: és útját, amint az Krisztus megszületé­sében és az Ige testté válásában megvalósult, hiába akarnánk elemezni, boncolni, értelmezni. A teremtett világban Istentől kiindul5 új terem­tés megmarad a nagy titoknak; aminthogy thok az első terem .és megindulása és fenntartási is. Az angyalok, a pásztorok, az istálló, a jászol, a napkeleti bölcsek, a csillag és az ének és az aján­dékok: mindez nem a lényeg. A lényeg a Szűz Anya és a Gyermek. Mindazok az érzelmi és kegyessegi szálak, amelyek b nnünket Karácsony ünnepéhez fűznek s amelyekből annyi lelki és szivbeli örömöt merit az egész keresztyén világ; az a sok fény és ragyogás, amely Karácsony es­téjén kisugárzik a téli világba, nem leplezheti cl, hogy nvHyen az Isten szivében rejlik a nagy titok, az isteni szeretet drága gyöngye, az isteni iidvakarat misztériuma. Az embernek Isten aján­déka irányában csak egy helyes magatartása le­het: hittel, hálával, dicsérettel fogadni azt, amit Isten a Krisztusban ád. Az inkarnáció. A karácsony Jézus születésének ünnepe. Anélkül, hogy ennek a szép, meghitt, egészen különleges varázsú keresztyén ünnepnek mele­géből a legkevesebbet is el akarnék vonni, mégis kénytelen vagyok kifejezni azt a nézetemet, hogy a karácsonyi — hangsúlyozom: szép és jó — szokások alkalmasak elterelni a keresztyén vi­lág figyelmét attól, ami a Karácsonyban világ- tör'.énelmileg és üdvtörténclmileg, tehát keresz­tyén hitünket és keresztyén gondolkodásunkat illetőleg páratlan jelentőségű. Nagy szükség van ebben a szünkretisztikusan gondolkodó és a val­lás terén sokszor sekély szentimentalizmussal beérő korban arra, hogy behatóbban foglalkoz­zunk az egyház tanával, dogmáival, amelyek nem üres héjak, hanem nagy igazságoknak őrizői és megörökitői az egyház történelmében és az emberiség szellemi történelmében. A karácsonyi születés világtörténeti, sót koz­mikus történeti és üdvtörténet jelentőségét a vele kapcsolatos dogmának ismerete né kül nem tudjuk felfogni; Jézus Krisztus személyének és munkájának veleje formátlan péppé olvad, ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom