Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)
1929-12-22 / 48. szám
Uli VXX'QlSftUft-u.M XV. évfoiTtiu. 1929. december 22 48. mám. SzarUsztAsti és kiaééhlvatal: LESEIT IKossá ■.} Kiadta: I LUTHER-SZŐ VÉTSÉG Hasítana: OR. RlfFIY SUOOR aésstti Mfll-S üelankaal emzer. lasaraaa . Előfizetést ár: Egész (ne 8 P. 40 ML félévre 3 P. SHrkMMMn I.I.M. 20 ML lemdám I P. 60 ML Eli szia 16 Ilii Postatakarékpénztárt csekkszé ml a: 1290. NÉMETH KAROLT •■p.r«». Hirdetési arak ■eaeiiazts szériát. Karácsony. „Nagy a kegyesednek eme titka: Isten megjeleni testben.“ 1 Tim. 3. lö A keresztyén kegyesség végsó alapjáig a/ emberi értelem nem hatolhat. A kegyesség gyökerei Isten ajándékozó kegyelméből szívják a táplálékot. Az üdvösség a teremtett v.lágon túlról indul ki. Istentől, akinek útjai kinyomozha- tatlanok és gondolatai végükremehetet'e ek. A/. Ószövetségben vannak istenihlette utalá ok a megváltásnak arra a módjára, amely a Jézus Krisztusiján történt és elvégeztetett, de homályosan és mintegy tükör által láttak Istennek nagy prófétái is, mikor Immánuelről, a velünk levő, a köztünk lakozó és bennünk maradó Istenről írtak és szóltak. Ami Karácsony éjszakáján Bethlehemben történt, az meghalad minden várakozást. Asszonytól lett, törvény alatt lett a világ Megváltója, de teljesen és kizárólag Istennek akaratából, anélkül, hogy az emberiség, vagy ember azt előkészíteni, vagy módosítani tudta volna. Istennek felséges terve, szándéka, célja szerint törlént a Megváltó eljövetele és ezzel az üdvösség megjelenése. A nagy titok nem az emberi kegyességnek az a része, amit az emberi lélek rejtelmes világa titkának nevezhetnénk. Nem az a nagy titok, hogy*az emberek hittel megragadják a nekik felajánlott üdvösséget; hogy odaszenteük életüket az evangéliom szolgálatára; hogy életükben és halálukban nyereségüknek tartják a Krisztust; hogy mindent kárbaveszni hagynak, csakhogy megtarthassák a Krisztusba helyezett reményüket. A nagy titok az, hogy Isten megjelent testben. Hogy Isten a teremtés munkáját kibővítette, folytatta, új fokra emelte azáltal, hogy az érzékelhető teremtésbe érzékelhetően beleálli- totta az Egyszülött Fiút, aki valóságos Isten és valóságos ember. A test, amely a teremtményi mivoltnak bélyege, Isten személyének hordozója lesz; a test, amely a Lélek ellen és a Léleknek törvénye ellen hadakozik, teljes egészében és alkotottságában a Teremtőnek nemcsak eszköze, hanem megjelenési formája lesz s tele van kegyelemmel és igazsággtal, életadó, bünöketmeg- bocsátó, halottakat feltámasztó erővel, isteni erővel és isteni lényeggel. A test, amelynek lényege a por és az elmúlás, az örökkévalóság és az isteni lehellet kifejezése és valósága. Ez a nagy titok, melybe angyalok kívánnának betekin.eni; de nem bírnak be ekinteni. Isten akaratá: és útját, amint az Krisztus megszületésében és az Ige testté válásában megvalósult, hiába akarnánk elemezni, boncolni, értelmezni. A teremtett világban Istentől kiindul5 új teremtés megmarad a nagy titoknak; aminthogy thok az első terem .és megindulása és fenntartási is. Az angyalok, a pásztorok, az istálló, a jászol, a napkeleti bölcsek, a csillag és az ének és az ajándékok: mindez nem a lényeg. A lényeg a Szűz Anya és a Gyermek. Mindazok az érzelmi és kegyessegi szálak, amelyek b nnünket Karácsony ünnepéhez fűznek s amelyekből annyi lelki és szivbeli örömöt merit az egész keresztyén világ; az a sok fény és ragyogás, amely Karácsony estéjén kisugárzik a téli világba, nem leplezheti cl, hogy nvHyen az Isten szivében rejlik a nagy titok, az isteni szeretet drága gyöngye, az isteni iidvakarat misztériuma. Az embernek Isten ajándéka irányában csak egy helyes magatartása lehet: hittel, hálával, dicsérettel fogadni azt, amit Isten a Krisztusban ád. Az inkarnáció. A karácsony Jézus születésének ünnepe. Anélkül, hogy ennek a szép, meghitt, egészen különleges varázsú keresztyén ünnepnek melegéből a legkevesebbet is el akarnék vonni, mégis kénytelen vagyok kifejezni azt a nézetemet, hogy a karácsonyi — hangsúlyozom: szép és jó — szokások alkalmasak elterelni a keresztyén világ figyelmét attól, ami a Karácsonyban világ- tör'.énelmileg és üdvtörténclmileg, tehát keresztyén hitünket és keresztyén gondolkodásunkat illetőleg páratlan jelentőségű. Nagy szükség van ebben a szünkretisztikusan gondolkodó és a vallás terén sokszor sekély szentimentalizmussal beérő korban arra, hogy behatóbban foglalkozzunk az egyház tanával, dogmáival, amelyek nem üres héjak, hanem nagy igazságoknak őrizői és megörökitői az egyház történelmében és az emberiség szellemi történelmében. A karácsonyi születés világtörténeti, sót kozmikus történeti és üdvtörténet jelentőségét a vele kapcsolatos dogmának ismerete né kül nem tudjuk felfogni; Jézus Krisztus személyének és munkájának veleje formátlan péppé olvad, ha
