Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)
1929-11-10 / 42. szám
330. evangélikusok lapjá ritsünik, hanem az, hoigjy abba miniéi többi érmek, forrásnak tápláló vizét vezessük. Meríteni ebiből a kluitból csak annak illik s szabad, aki máshonnan nem meríthet; de vizet mindenkinek kiéli abba vezetni. Lelkiismeretlenségi szegény diaspora elől elvenni az adományt és Egyházunk elleni vétek és bűn a szegény diasporának adományt nem juttatni. Egy történeti könyvben azt olvastam, hogy a XVI. században közönséges mondás volt, hogy a várnak sorsa a mezőben dől el. Amelyik megí- szálloitt várnak nem volt annyi ereje, hogy a mezőn szállhasson szembe az ellenséggel, az már rendesen veszendőfélben volt. Ha mi evangélikusok nem tudjuk kellőkép támogatni a diasporát, akkor a mi egyházunk elveszett, akkor elsősorban azok a szegény testvérek fognak elveszni, akiket az élet kiszakított az anya-, a leány-, a fiókgyülekezetekből, akik odakint a szórványban mindenkitől elhagyatva, szívfacsaró árvaságiban élnek. S őket követik majd nemsokára a ma még nagyobb tömegben együttlakozó evangélikusok is. De ennek nem szabad megtörténnie. Nos, hogy ez meg ne történjék, siessünk a diaspora megmentésére s> ne feledjük el, hogy mindegyikünktől, tőled sí tőlem s a te s az éra s a mi imádságunktól és munkánktól, áldozatkészségünktől függ annak megmentése. A városi egyházak sociális oiissioja. Irta: Pass László. Sokat tárgyalunk az egyház szociális feladatairól, de még eddig kevés van megoldva ezekből a feladatokból. Részben azért, mert nem látjuk ezeket a feladatokat konkrét határozottságukban. Azzal már tisztában van az egyházi közvélemény, hogy a mai társadalmi nyomorúság enyhitésében az egyháznak is ki kell vennie a maga részét. De mi legyen ez a munka? Vázlatosan) legyen szabad nekem, a falusi lelkésznek elmondani, hogy mik ezek a konkrét feladatok, hiszen egy kívülálló mindig tisztábban lát, mint egy a dolgok forgatagában élő ember. Városi gyülekezetek szociális munkájáról szólok. Minden városi gyülekezetünkben van Luther- szövetség és nőegylet. Nem kell új szervezet, elég ez a kettő is sok, szép, szociális munka elvégzésére. E két szervezetet kell még jobban ki- épiteni lés szervezni speciális feladatok végzésére. Művelt »világi« hiveinkben annyi a szellemi iés erkölcsi erő, amit boldogján értékesíthetnénk az egyházi éleit javára, csak nem vesszük igénybe őket! Ezeket a kiváló munkaerőket kell megnyerni a fenti két szervezet munkafeladatainak s azután munkába állítani. Ezeket a feladatokat öt csoportba sorolom. Az első »gazdasági« feladatokkal foglalkozna sí célja volna az, hogy a hívek kenyérkeresetét megkönnyitse testvéri munkával, isiegitséjggeí. Ne felejtsük, hogy Krisztus Urunk szánakozott a sokaságon, mivel mem volt mit enni Ok. Egy egyháztagra nézve hitélet- mélyítő hatású az, ha az egyháza ő rajta segít a kenyérkeresete megkönuyitéséviel. E csoport feladatai közé tartozna: lakásíközvetités, állásköz- vetités, munkatanifolyamok, háziipari munka érték es itésie, miunkásívédelem, könyv- és iratterjesztés, tömegjélelmiszer, tüzianiyag és tömegruházati cikkek olcsó beszerzése szegények részére, segélypénztár, olcsó kölcsön nyújtás, biztosítások propagálása, gazdasági, pénzügyi, munkaügyi tanácsadás. A második csoportba az egy- háztagiok egészségi érdiekeinek a szolgálatát teszem. Ide tartoznának: egészségtani tanfolyamok, előadások, anyák iskolája, betegápoló tanfolyam, csecsemő és anyavédelem, gyermekvédelem és nyaraltatás, szegények üdültetési akciója, beteggondozás, ambulantia (venereások, tüdővószeísek stb. elkülönítése családjuktól), testedzés (svédtorna, vívótanfolyam, evezés, úszás, korcsolyázás, tornaórák és tanfolyamok). Oél a hívek egészségének az ápjolása, erősítése1. — A harmadik csoportba az egyház társadalmi feladatait megvalósító szakembereket lehetne szervezni. Cél: a hiviek társadalmi, jógii, erkölcsi Érdékéinek a védelme és1 szolgálata. Munka: jogi tanácsadás és jogivédelem, propaganda és hírszerzés, a felekezeti összhang ápolása, reprezentatív munka, egyházi jogvédelem stb1. — A negyedik csoportnak a feladata volna a hívek kulturális érdekleinek a szolgálata. Munkaágak: sajtóügy, népművelési és népszerű főiskolai tanfolyamok, idegen nyelvkurzusok, gyorsítási tanfolyam, zenekar, zenetanfolyam, énekkar, ének- tanfolyam, hangversenyek, kölcsönkönyvtár, olvasóterem, tudományos és művészeti tanácsadás. Az ötödik csoport a ma is működő »evangólizáL dós« csoport. Feladat: a híveik vallási életének, egyházi öntudatának a mélyítése1, fokozása. Munkaágak: bibliakörök, gyermekgondozás, gyermiekisitenitisztelet, cura pastoralis, házi áhitatok, hitvédelmi előadások, konferenciák, vallásos esték, presbiteri vallásos konferenciák. —• Csak nagyjából, vázlatosan így lehetne csoportos itani a városi, nagyobb gyülekezetekre váró szociális és egyben belmissziói feladatokat. Azt az egyet he tévesszük szem elől, hogy az egyházi szervezet által Isten! nevében végzett, legjanya- giasabbnak látszó szociális munka (olcsó burgonya-akció) is »missziói« munka, amellyel az illető szegény hitsorsos lelkében valami boldog melegségeit keltünk, annak a boldog érzésnek a melegségét, hogy Krisztus Urunk parancsát becsületesen teljesítik az ő hitsorsosai sl nemcsak egyházi adó szedéskor vesznek róla tudomást. Az az igiy támadt melegség pedig kis, (szent lángocskává fejlődik a leikéiben, amely lángocska odaviszi őt is a Krisztus lábához, hálát adni azért, hogy megtanított minket arra: hogyan kell egymást szeretni? Missziói, belmissziói erő a szociális munka az egyház kereteiben. Hitet mélyít, szeretetet erősít, embersziveiket visz Istenhez és egymáshoz közelebb. Egyúttal pedig
