Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)
1929-10-20 / 40. szám
1929. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 317 az épület a Krisztusban élő igaz hitnek, Izrael nagy törvényadója és törvénytudója, Mózes példájára a tudománynak és Illés égó honszerete- tétől áthaioít hn/aszeretetnek a hajléka. Az alapkőbe elhelyezett okiratot Kovács Sándor olvasta fel. Azután sorra következtek a frappánsabbnál frappánsabb jelmondatok, kívánságok kíséretében a szimbolikus kalapácsütések. Ki S. Miniszteri rendeletre benépesített iskola. (Elnéptelenedett iskoláink figyelmébe.) Jó néhány éve siránkozunk elnéptelenedett iskoláink szomorú sorsa miatt. Az elvont államsegély, ha meg nem fojtja őket, a fennmaradásukat mindenesetre kétségessé teszi. A minisztérium az újra való benépe- sítéstöl teszi függővé a beszüntetett államsegély újabb kiutalását. A feltétel tehát kemény és szigorú. Idáig azt hittem, hogv az ilyen sorvadó iskoláink jövendője, megmaradása gyermekeink létszámának emelkedésétől, vagyis végeredményben: Isten áldásától függ. I Most jöttem rá arra, hogy az iskola benépesítésének van egy másik útja is, ez pedig a miniszteri rendelet! Október 6-án, egy nemzet fájdalmas emlékezései közepette szentelte fel Magyar- ország hercegprímása Zalaegerszegen a »Notre Dame« apácák hatalmas zárdaépületét. Hogy milyen és mekkora anyagi segítséggel emelkedett fel ez az épületkolosz- szus, azt most nem feszegetem. A 16 hold területén fekvő három emeletes épülettömb, a többek között hat osztályos, róni. kath. jellegű elemi iskolát is foglal magában. 1897. óta viszont működik Zalaegerszegen m. kir. állami népiskola is. A folyó iskolai évre szóló beiratkozásoknál tehát már választhattak a szülők a két iskola között, élhettek törvényadta jogukkal, amely szerint: »Mindenkinek, akinek gondviseléséinél iskoláztatási kötelezettség alatt álló gyermek van, jogában van a gyermeket akár lakóhelyén, akár más községben levő és bármilyen jellegű iskolába beíratni és járatni.« A szülők döntése pedig úgy szólt, hogy a zárdái iskolába, a hat osztályba beiratkozott összesen 84 gyermek, az államiba pedig 180. A zárdái iskola tehál > elnéptelenedett veszélyben forgott a 75.000 pengő államsegély, mely a róni. kath. elemi iskolának be- igértetett és az apáca-tanítónők száz-százalékos beígért lizetése! Kkkor egyszerűen ki- adatik egy miniszteri rendelet, amely elrendeli a róni. kath. zárdái iskola »benépesítését.« 160, az áll. cl. iskolába beiratkozott növendéket, felekezetűkre váló tekintet nélkül, a szülők megkérdezése nélkül egyszerűen »átvezényeltek« a róm. kath. zárdái ■ iskolába és az egyszerre »benépesült«. A szülők jó része azonban nem nyugodott bele gyermekük áttelepülésébe és visszairatta leányát az állami iskolába. Kkkor megtörténi a második kivezénylés azzal a parancscsal, hogy az áll. el. iskola igazgatóinak a róni. kath. iskolába áttett gyermekek kö-, zül egyet is visszavenni nem szabad! Evangélikus, református vallásit gyermekeket visznek át erőszakkal — róni. kath. iskolába és kényszerítenek nem egy gyermeket arra, hogy az áll. el. iskola közvetlen közeléből napi 8 km-t tegyen meg azért, hogy a szülök akarata ellenére a zárdái iskolába járhasson. hogv az benépesüljön és igényt tarthasson a szép summájú államsegélyre! Hogy az 1921. évi XXX. törvénycikk 4. §. mást mond, az kétségen felül álÍ! Hogy itt a szülök törvényadta jogát vették el, az is bizonyos. Hogy egy állami iskola rovására állami funkcionáriusok működtek közre — tény ként megái 1 a p í t ható! De hát nem lehetne az elnéptelenedett protestáns iskolák haján is így segíteni? Mi »nem tudnánk egy ilyen miniszteri rendelettel kieszközölni, hogy legalább kölcsönkért gyermekeket Írhassunk be ott, ahol egyébként üresen maradnának az iskolapadok!? Hisz most azt mondják protestáns aera van! Egy miniszteri rendelet, hogv megmenthetné a mi szegényes államsegélyeinket is. Megmenthetné — nem most épült — ele századokon keresztül hősies áldozatkészséggel megtartott iskoláinkat! Ehhez pedig nem kell ám sem különös jóakarat, nem kell állítólagos protestáns aera sem. csak igazságérzet, mert az igazság ugye mindig egyforma mértékkel mér! A zalaegerszegi megoldást azért ajánlom az elnéptelenedett protestáns iskoláink figyelmébe! De van ám egy másik érdekes mozzanata is ennek az iskola »benépesítésnek . Mikor már növendékeket szereztek az állami elemi iskolából, akkor tűnt ki. hogy a népes 6 osztály tanítására mindössze egv apáca-nővér áll rendelkezésre, tehát tanerők is kellenek. A Notre Dame zárda állítólag igyekezett nővéreket hozni valahonnan Csehországból, de a csehek nem engedték őket át Csonkamagyarországba. No, de ha növendékeket szerzett a miniszteri rendelet, szerzett tanerőket is. Megjelent egy másik rendelkezés, amely most már 5 állami tanítónőt is kivezényelt a róm. kath. zárdái iskolába, és helyezett róm. kath. igazgatás alá, egyébként a fizetésüket folyósítja az államkassza, mert az apáca-nővéreknek is folyósítaná 1()0<>/o-ig, — ha lennének. Az 5 tanítónő elvonása miatt az állami iskolában tanerő hiány mutatkozott és csak magas létszámú osztályok és vegyes osztályok szervezésével lehetett nagy nehezen a tanerő hiányon segíteni. De hát ezek mind
