Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)
1929-10-06 / 38. szám
XV. éTiolyam. 1929. október 6. 38. szám. Szrkesztöség és tiaééhivatal: LÉBEIT (Mossa m.) Kiadta: I LUTHER-SZOTETSÉG. Postaiak» ékpénztári csakkszámla: 1290. alapította : DR. RIFFIT SÍIOOR püspök. SiirkcnHitrl Iclcl6> NÉMETH KÁROLY «.per«». Megjelenik ketenkéat aiiszer, vasárnap. Előfizetési ér: Egész évre 6 P. 40 mi., félévre 3 P. 20 HU., eeivedevre 1P. 60 UH.. Egy szám 16 Ilii Hirdetési árak aieoeBvezés szerlat. Álmólkodás. „A sokaság pedig ezt látván, el. álmélkodók és dicsőitéaz Istent, hogy ilyen bata'mat adott az embereknek." Máté. 9, 8. A modem ember világa más, mint azé a ka- pernaumi sokaságé, amely tanúja volt Jézus csodatételének. A találmányok és felfedezések, a földnek, víznek, levegőnek meghódítása azzal a következménnyel járt, hogy a modem ember álláspontja a világgal szemben eltolódott; s ez a folyamat még most sem ért véget. Az ember lelki világának megrázkódtatásai, az erkölcsi és szellemi káosz, amely felé sodródunk és amelyben benne vagyunk, a világkép átalakulásának következménye. A modem ember elvesztette az egyensúlyát és szkeptikusan, de bizonyos aggodalommal is gondol arra, hogy vmeg fogjja-e találni. Tudja, hogy a világ erőin diadalmaskodó embernek nagy hatalma van. Ebből a tuditból táplálkozik elbizakodottsága, vakmerősége, bátorsága és vállalkozási kedve. De azt is tudja, hogy a világmindenség megmerhetetlenül nagy és olyan energiák működnek benne, amelyeknek gigantikus méretei kiszámíthatatlanok, amelyekkel szemben az ember csak porszem és az emberi erők nevetségesen kicsinyek. Ez. a tudat bizonytalanná és tapogatódzóvá teszi. Kételkedik mindenben; sohasem tudja mi jöhet közbe, ölomsúllyal nehezedik rá az a félelem, hogy ez a szörnyű univerzum az ember irányában egészen közömbös és bármikor keresztül gázolhat rajta. Sok-sok győzelmi babér övezi homlokát, de a szivén végigsuhan a remegés, a félelem. A természet törvényeit megtalálja, de a saját életének, a maga lelki világának törvényeit nem találja meg; ezen a területen sötét ingoványon jár. Tudja, hogy ivan hatalma; de nem tudja, hogy ez a hatalom felülről adatott néki. Világosságot teremt maga körül, de vakhomályt lát maga felett és önmagában. Felfedezett egy világot, amely zsúfolva van szerves és szervetlen anyaggal, telítve van erőkkel, de amelyből valahogyan kiszorul a lélek. A lélektelen hideg univerzum sugárzása az emberből, az. egyénből is kiszívja a lelket; géppé, automatává teszi az egyest és a társadalmat. A mitcriali/ált ember- automata magánosán is, összességében is döbbenetes, idegesítő, nyugtalanító látvány. Hová iohan ez a lármázó, nyüzsgő, verejtékező, lihegő, mindig elégedetlen, mindig telhetetlen tömeg? Minden ok és okozat. Sajnos, az okot csak akkor fedezzük fel, amikor az okozat már előállt. Prófétáink elvesztették lábuk alól a talajt. Ki tudná megmondani, hogy a kaleidoszkóp «‘g'j Hy fordulata milyen konstellációba ho/za össze a szincs üvegdarabokat? ügy véli a modern ember, hogy a leghasznosabb tréning a világban az, amely leszoktat bennünket az álmél- kodásról. A »nil ádmirarT jelszavával szeretné lezárni egy éormak körét, amint ezzel zárult egy másik korszak is. Az intellektuális kulturáltságnak ez volt a zenitje. Impavidum ferient ruinae! A keresztyén embernek nem szabad elvesztenie a/ áiinélkodás képességét. Ennek örök forrása az. Istenbe vetett hit. Ami azt jelenti, hogy ne érjük be a másodlagos okokkal, amelyek a/. Isten által teremtett világban mutatkoznak, hanem az égés/ létet vigyük vissza a vi- lágieremtó és világkormányzó Istenre, aki mind- ezidcig munkálkodik s akivel nekünk együtt kell munkálkodnunk, mint Isten gyermekeinek. Őhozzá felemelkedve a kisgyermekek csodálkozásával látjuk meg, hogy a mennyei Atya napról napra csodákat művel erdőn és mezőn, égen és földön, vízben és levegőben és az emberek lelkében is. Van-e valami csodálatosabb, mint mikor az Ige és a Krisztus dicsőségének szemlélete átalakít, újjászül embereket, tigyhogy odaáldozzák magukat Istennek tetsző élő és szent áldozatul? Isten Szendéikének az emberekben való munkálkodása napról napra álmélkodásra és Isten dicsőítésére indíthat bennünket. Ahogyan Luther mondja a teremtő és gondviselő
