Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)
1929-09-08 / 34. szám
270. Különöslen! tanító és ta nitónöképzésünknek úgy egyházi, mint nemzeti, sőt a kisebbségi jogok szempontjából egyszersmind politikai szeml- pomtból is nagyon jelentős kérdése — jelenlegi intézeteink és azok elhelyezése, berendezése és tanulmányi rendje tekintetében — igen sok kívánni valót hagy fenn és sürgős intézkedéseket követel. A helyzet ma az, hiogy tanítóképiző intézetünk van Sopronban és Miskolcon; tanítónő- képző intézetünk pedig Szarvason. Mindegyiknek az illetékes egyházkerület a fenntartója. A közhangulat ugyan már évek Óta óhajtja tanító es tanítónő képzésünknek egyetemesitését, ami kétsíégkivül egységesebb és magasabb szempontokat is érvényre juttató iskolapolitikának in- a'ugurálása lenne; azonban mindössze annyi történt ebben az irányban, hogy 1927-ben a bányai kerület felterjesztése és ajánlata folytán és a tanügyi bizottság indítványa alapján, az egyetemes közgyűlés elvben késznek nyilatkozott a szarvasi tanító nőképzőnek az egyetemes egyház által leendő átvételére. (Jkv. 68. p.) Az egyetemes egyházi és iskolai felügyelő úr Öméltóságától akkor kaptam megbízást megfelelő szerződéstervezet elkészitésére s így nyílt alkalmam mélyebben belepillanthatni tanító és tanitónő- képzésünk problémáiba. Ám a kivitel olyan nehézségeikbe ütközött, hogy az 1928. évi egyete- •mes közgyűlés ezt az ügyet levette a napirendről. (Jkv. §2. p.) Úgy látszik, hogy az összes érdekelt és hivatott tényezők egyben azt is belátták, hogy ez a puszta fenntartó-csere különbeni sem jelentené a kérdés gyökeres és megnyugtató megoldását. — Szarvason mintegy - félszázadon át tanitóképző állott fenn, amely földrajzi helyzeténél fogva is kiválóan alkalmas volt arra, hogy nemzeti szempontból megbízható, viszont tótul is tudó tanítók és kántorok képzéséről gondoskodjék. Nemi tartom szerencsésnek, hogy ez az intézet mintegy 12 évvel ezelőtt ta- nitónőképzővé alakult át. Még kevésbé tartóim megnyugtatónak azt, hogy ma is ily minőségiben működik, amikor elvesztettük a tót nyelv elsajátítására alkalmas fekvésű Selmecbányái és eperjesi tanitóképző intézeteinket. így alakult ki ugyanis az a helyzet hogy ma nincs olyan földrajzi fekvésű tanítóképzőnk, ahol leendő tanítóink és kántoraink a tót istentiszteleti és liturgiái nyelvet is elsajátithatnák. Ennek hiányát felette érzik tót nyelvű gyülekezeteink s nem ok nélkül sürgetik alföldi esperességeink gyűlései az orvoslást. Ez az 'egyik főoka annak, hogy a szarvaasi intézet ügye nemcsak egyetemesitési kérdés, hanem a szarvasi tanitónőképző jövőjének elbírálása egyben mellőzhetetlen junktimban van a visszaállítandó szarvasi tanitóképző gondolatával is. Itt kiomplikálódik aztán az ügy és méltán veti fel nem egy egyházviezérünk s azok élén a bányai kerület messzelátó, tetterős püspöke a kérdést: Mi lenne a leghelyesebb megoldás? (Folytatjuk.) HÍREK. — Kinevezések és kitüntetések. Kapi Béla püspök Sokoray Miklós celldömölki segédlelkészt szombathelyi önálló hitoktatóvá, Bácsy Sándor győri segédlelkészt Győrbe önálló hitoktatóvá, Szabó József győri önálló hitoktatót püspöki másodlelkésszé nevezte ki; Badics Ádám nemescsói tanítót és Asbóth József szeptember 1-vel nyugalomba vonuló őrimagyarósdi tanítót igazgatói cimmd ruházta föl. — Torony-, harang- és iskolaavatás. Hármas örömünnepe volt szeptember 1-én a nagybarátfalui és kisbarátfalui társegyházaknak (Kiss Samu lelkész, dr. Veöreös Imre egyházfelügyelő). Azon a napon avatta fel Kapi Béla püspök az ősi nagybarátfalui templomnak új; tornyát és két harangját (107. Zsolt. 1—16) továbbá a kisbaráti társiegyház új iskoláját (127. Zsolt.). A püspököt megérkezésekor a pusztai járás fő- szolgiahirája, dr. Lengerer István, a tósz:get-csi- lizközi járás főszolgiabirája, dr. Csemez Béla, s az egyházmegyei elnökség: Csemez István gazd. főtanácsos, felügyelő és Németh Károly esperes üdvözöltek. A nagyobbik harangot (287 kg.) Illés Gyula csanakfalui malomtulajdonos, a másikat (165 kg.) Kiss György budapesti Iá-1 kos adományozták a gyülekezetnek. A kisbaráti iskola felépítése körül nagy érdemei vannak Sokorópátkai Szabó István volt miniszter, országgyűlési képviselőnek. Az ünnepségeken részt vett a már említetteken kívül a püspök neje, akinek megérkezésiékor Kiss Samu lelkész leánykája nyújtott át virágcsokrot, s akit Kisbarátin is virágcsokrokkal fogadtak, Mikiás Mihály győri felügyelő, Fadgyas Aladár komáromi lelkész, László Miklós püspöki titkár, Pranger György főjegyző, vitéz Borbély István jegyző, Turóczy Zoltán győri lelkész, a nagybarátfahr, a ménfői és a győrsági tanítók, Káldy Barna építő stb. Megemlítjük, hogy a nagybarátfalui iskolát js gyökeresen renováltatta a gyülekezet. — Lelkészértekezlet. A győri egyházmegyei klkészegyesület őszi értekezletét szeptember 18-án tartja Győrött. — Egyházkerület! közgyűlés. Dunántúli egyházkerületünk f. évi rendes közgyűlését október havában tartja meg Kaposváron. Akik kedvezményes vasúti jegy váltására jogosító igazolványokat igényeinek, szíveskedjenek a kiinduló állomás és vasúttársaság) megjelölésével legkésőbb szeptember hó 20-ig lai püspöki hivatalnál jelentkezni. — A hegyaljai egyházmegye közgyűlése. A f. évii közgyűlését az esperes váratlan betegsége folytán aug. hó 12—13 helyett 28-—29-én tartotta meg a hegyaljai egyházmegyei Lichtern stein László felügyelő és Nemes Károly főesperes elnöklete alatt. A miskolci egyházközség látta szívesen a szép számmal egybegyűlt közgyűlési tagokat. 28-án a különböző bizottságok ÍVANGELÍKUSOK LAPJA
