Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)

1929-08-18 / 32. szám

254. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1929. 310, közülök evangélikus 148, Az Értesítőben1 mieigijielienlt dr. Láng Margit tanárnak »A képző­művészetek tanítása a lieányközépiskolában« c. értekezése. Az Intézet értesítőjének bővebb' is­mertetésétől eltekintünk, mert több ízben volt alkalmunk az intézet szép munkáját értékelni. HÍREK. — Lapunk következő száma szeptember hő 1-ére jelenik meg. Templomavatás Keszthelyen aug. 4-én. A Balatoni partján fekvő, amúgy is óléink város képe mlég mozgalmasabbá vált. A fellobogózott utcákon ünneplőbe öltözött csoportok igyekez­nek, sugárzó arccal az ujj keszthelyi templom elé, ahol zöldelő gályákból és tiszta fehér virágok­ból font diadalkapú, mint a reménység és törhe­tetlen hit ölelkező szent szimbólumai várták sze­retettel a kerület apostoli főpásztorát: Kapi Béla püspököt. Kevéssel fél 9 óra után autó gördül a templom télé, melyből a mindig jósá­gosán mosolygó püspök száll ki feleségével és Kató leányával, akik vele jönnek, hogy rószt- vegyenek, a Nőegylet meg'hivására, az öröm- ünnepeim, s Takó István siegédl elkelsz. Elsőnek dr. Huszár Pál főszolgabiró köszönti a püspököt, majd a város részéről Reischl Imre városbiró üdvözli, utánuk pedig a helyi lelkész, Menyhár István szól. A püspök meleg szeretettel válaszol az üdvözlésekre külöm-külön. Majd a Nő'egylet elnöknője, özv. Horváth Károlyné köszönti Kapi Bélá'niót, hálásan megköszönve, hogy résztvesz e nap örömében, s hatalmas, nagy csokrot nyújt at néki öt fehér ruhába öltözött kis leány, mire a püspök felesége meleg szavakkal válaszol. A fogadtatás után bevonulnak az úji lelkészlakásba. 10 órakor indul el a püspök Nagy Lajosi espe­res és Menyhár István lelkészek között a régi1 istentiszteleti hely felé bucsuzásra, utána mennek Reichert Gyula, Magyary, Miklós, Novák Elek, Zsiray Lajos, Takács Béla, Hering János, Jónás Lajos, Schöck Gyula, Takó István eiv. és Németh Károly ref. lelkészek, majd a gyülekezet és az egyházmegye nagyszámú világi vezetői. A pol­gári iskola nagy tornaterme, folyosói és udvara zsúfolásig telve várja az érkező főpásztort és kíséretét. Jelen vannak a premontrei rend, ref. egyház, izr. hitközség, járási, város, katonaság, bíróság, gazd. akadémia és az összes hivatalok és testületek kiküldöttei. Menyhár István lelkész búcsúztatja gyülekezetét a régi imahelytől. Rö­vid ima és áldás utáni, diadaléneikünik: »Erős vár a mi Istenünk« hatalmas akkordjiai hangzanak fel a régi helyen utoljára. — Megindul a hatal­mas menet. Ünnepélyességgel jön a főpásztor 12 lutherkabátos lelkészétől kisérve, akik az oltár! bibliát és szentedényeket viszik, majd a presbitérium, a helybeli teljes számú huszár tisztikar, hatóságok hivatalok, testületek és elő­kelőségek, Nőegylet és az ünneplő sokaság hosszú sorban kígyózó tömege. A menetet a templommal szemben felállított huszár diszszá- zad várja, disztisztelglést adva a püspöknek. A templom elé érve Kalmár Zoltán építő mérnök, evangélikus hittestvérünk, keresletien szavakkal Nagymagyarországot kívánva, átadja a templomi kulcsát a püspöknek, aki megiható beszéd kísé­retében átveszi és a 24 zsoltár 7. versének idézé­siével átadja Fáber Sándor gyülekezeti felügyelő­nek, aki bensőséges szavak kíséretében átveszi és kinyitja a templom ajtaját, melyen elsőnek a püspök, majd a helyi lelkész és^esperes, pap­ság éis ünneplő gyülekezet vonul be. Amikor a felavató püspök a templom szentélyének lépcső­jéhez ér, a templom kórusán elhelyezett dalárda a magyar Hiszekegyet énekli,' miközben! a püspök az oltár lépcsője előtt áll. A lelkészek a bibliát és szentedényeket elhelyezik az oltárra, majd elhelyezkednek a megjelent előkelőségekés kiküldöttek, mire kezdetét veszi »Jövel, Szent­lélek Úristen« eléneklésévei az avatóüninepség. Nagy Lajos esperes költői imája és bibliaolvasás utáni, felhangzik »Áll már a hajlék szent neved­nek« kezdetű temiplomavatási ének két verse, D. Kovács S. egyetemi tanár szerzeménye, mely Utáni Kapi Béla püspök Nagy Lajos és Magyary Miklós esperesek kíséretében az oltár elé megy és I. Királyok 8. fejezetéből vett versek alapján megtartja lelkeket magával ragadó temiplomava- tási beszédét. Ezután megáldva a templomot, át­adja szent hivatásának. Beethoven: »Isten dicső­ségét« énekli a helybeli iparos, dalkör, mely után kezdetét veszi a diszközgyülés. Fáber Sándor fel ügy elő megnyitó beszéde Utáni, Novák Elek volt gondozó lelkész ismerteti a gyülekezet tör­ténetét, kellőképen kiemelve a Németországból beköltözött Oppel-család buzgó munkásságát, akiknek nevétől elválaszthatatlan; a gyülekezet története. Sass Gábor presbiter felolvassa a templomépités rövid történetét, míajd a helyi lel­kész záró szavai Után, a Himnusz eléneklésévei, ért végjét a nagy ünnep. A barokkstilben készült templom terveit díjtalanul készítette el Szeg- halmy Bálint volt nagykanizsai, most miskolci városi főmérnök, ugyancsak díjtalanul végezte az ellenőrzés munkáját nagy hálára kötelezve a kis gyülekezetét. Ugyancsak az ő tervei alapján ké­szítette el a Nőegylet buzgósága a templom mű­kő oltárát, melyekre remek stilű 4 darab ezüst gyertyatartót özv. Sándor Eleknél ajándékozott. Az oltárképeit Henz Lajos 83 éves festő hívünk ajándékozta, a szintén barokkstilű padokat a hí­veik ismételt áldozatkészsége állította élő. Szó­szék és egyéb berendezésiek előteremtését a Nőegylét buzgóságábóf és. adományokból várják. — Gyula. A gyulai gyülekezet augusztus 5-éni vendégül látta Nietzsch Rudolf eisenachi lel­készt, aki Erdély felé utaztában eljött megnézni a gyulai uj templomot, mint a Gusztáv Adolf Egylet segélyezettjét. A vendéget dr. Szeberé- nyi Lajos főesperes, Tátrai Károly lelkész és

Next

/
Oldalképek
Tartalom