Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)

1929-08-11 / 31. szám

246. . EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1929. elnök köszöntötte a megjelent egyesületeket. A különböző egyesületek megbízottai számoltak be ezután az általuk végzett munkáról. A beszámo­lókból Őrömmel állapíthattuk mieg, hogy egyhá­zunk életében igen jelentős a leányegyletek mun­kája. Ennek a munkának a rendszer esiitése, egy­séges irányítása, evangéliumi vallásosságunknak megfelelő kiirnélyitése evangélikus anyaszentegy- házumk életbevágó, sürgős feladata. A délutáni előadásokat Kálmán Rezső oros­házi lelkésznek a bibliamagyarázata vezette be Luk. 7. r. 36—49. alapján. Ezután D. Kovács Sándor tárta fel történelmi példákkal illusztrált előadásában : mit üzen a múlt a jeleni evang. leányainak. A reformáció nőtypusai által ritka építő erők jelentkeztek: a hitvesi, családanyai, honleányi és az egyházát szerető nő tulajjdon- ságiai. A jegyespárok arról írnak egymásnak, mennyire haladtak a Biblia olvasásában. A férjí megértő segítésié, a gyermekeknek Istenhez ve­zetésié a család célja. Az evangéliumi vallásosság és a hithűség a múltnak a jelen evang. leányai­hoz való üzenete. A hatásos előadás után Gre- gerseni Lujza beszélt arról, mit vár a jövő a jelen evang. leányaitól. Lelkiismeretes komoly­ság, egyszerűség, imádkozó élet, hűséges egy­házszeretet azok az értékek, amelyeket a jelenből a jövőbe vihet az evang. leány. Victor Erzsébet ismertette a Magyar Keresztyén Leányegyesü­letek Nemzetközi Szövetségiének a céljait, s hívta fel az egyesületeket a csatlakozásra. Végül Mar- csek J. istentisztelet keretében, Ap. csel. 1. r. 8. v. és Máté 20. r. 28. v. alapján zárszót mondva berekeszt ette a konferenciát, mely leg­végül néma csöndben áhitatos imádságba me­rült. Elhangzott az ősi hitvallás, felcsendült az éneik: Maradj meg kegyelmeddel... azután az első evangélikus leánykonferencia véget ért. Az est kezdetén Vidor Erzsébet még egy leányegyleti mintaösszejövetelt mutatott be, mé­lyet élénk érdeklődés kísért. A konferencia 45 tagja a hétfői napon, július 29-én, felkereste az aggteleki csepkőbarlangot, hogy Isten csodálatos alkotásában gyönyörköd­jék. Az ötórás út a föld alatt fenségesnél fen­ségesebb tüneményes szépségeket tárt föl a tár­saság előtt, mely egyik hatalmas tereimben meg- iiletődve énekelte el az Erős várunkat s nemze­tünk közös himnuszát. Az éneikre a barlangban egy másik ének felelt, a szembe jövő nlémet cser­készek érteke, akik a társaságot magyar és né­met nyelven köszöntötték. Az aggteleki barlang, a jelenlegi határhoz alig 500 m. távolságban vara, sőt az egyik ponton a határ egészen az ország­úiig sarkallik. Itt a társaság tagjai kiszálltak a két autóbuszból, s közvetlen a határon elénekel­ték a himnuszt, s szem nem; maradt szárazon, mikor felcsendült az evang. szívből fakadt fo­hász: a magyar hiszekegy... Kedden, július 30-án a társaságiból még min­dig együtt volt egy 35 főből álló csapat, amely meglátogatta a Bükkhegység) egy csodaszép pontját, a szilvás,váradi erdőt, ahol egy karszti forrás, vízesés, a pisztrángé® tavak szépségébe, a hatalmas erdőség fenséges csendjébe merült el, s visszatérés utáni lelki gazdagodással gon­dolt a zsoltárköltő szavaira: »Ha a világ remek voltát csodálom, Kezed nyomát mindenütt ott találom. A föld, az ég csudák hosszú sora, Ámulatom véget nem ér soha.« A konferencia befejeződött, a testvéri össze­fogásból táplálkozó, eivanig. hitünkből eredő munka bizonyára megkezdődött, erős lendületet vett. Adja rá az Egyház Ura áldó kegyelmét! Krónikás. Lelkészegyesület. (MELE.) Nagy tiszteletű Lelkész Urak! Van szerencsém szives tudomásukra adni, hogy orsz. Lelkészegyesületünk ez évi konferen­ciáját 1929 október hó 9—10 napjaira Nyíregy­házára szándékozom összehívni. Ide egyfelől múlt évi közgyűlésünk határozata folytán, más­felől azonban ama benső óhajomtól indíttatva, hogy azon. a templomi ünnepélyen, amelyet gyü­lekezetem papi szolgálatom 40 éves évfordulója alkalmából megtartani máris elhatározott, minél többen legyenek jelen. A terminust a közbejött különféle jellegű egyházi közgyűlések miatt vol­tam kénytelen ennyire hátratolni. ígéretem van arra nézve, hogy mostani konferenciánknak egy fészéni dr. Raffay Sándor püspök úr, Lelkész- egyesületünk tiszteletbeli elnöke lesz szives el­nökölni. Most csak az a tiszteletteljes kérésiem a ked­ves LelkésztestVérekhlez: méltóztassaniak nálam mielőbb bejelenteni azokat a tárgyakat, amelye­ket konferenciánkon előadni szeretnének. Vala­mint kérem az esperességi és kerül. Ielkészegye- sületi Elnök urakat is, méltóztassanak eljuttatni hozzám azokat a fontosabb' tárgyakat ési hatá­rozatokat, amelyeknek megismertetése ezen kon­ferencián szükségesnek látszik. Bátor vagyok je­lezni azt is, hogy az általam tervbe1 vett és, papi jubileumomra beígért »Isten felé« című vallásos könyvem, illetne besZédgyűjíeményem!, már erő­sen munkában van s benne e sorok írásakor már a 17-ik ivnlél tartok s valószínűiéin a hátra­lévő 15 ivet is a nyomdával rövidesen befejezem. Eddig minden évben a lelkésztestvérek szé­leskörű érdeklődése kisérte ezeket a mi konfe­renciáinkat, végtelen boldog lennék, ha ezidén is igy lenne, s az azon előadandó tárgyak, va­lamint a konferenciát eltöltő érzület méltó lamme konferenciáink múltjához és a jelen idők nagy feladataihoz. Az előadandó tárgyak bejelentését legkésőbb szeptember 10-ig kérem. A részleges műsort s az egyéb részletkérdésekre vonatkozó tájékoztatásokat, valamint gyülekezetemnek is a meghívását egy későbbi alkalommal fogom majd

Next

/
Oldalképek
Tartalom