Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)
1929-07-28 / 29. szám
1929. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 229. a hüvelykujját rányomja arra a inadpgra, mikor a csomagot kötözik; a képen egy leány bekötözi a csomagot, a férfiú pedig pompás önérzettel tartja a hüvelykujját a készülő csomón; aláírás: ez is egy szakmunkás. # A Kálvinista Szemle július 20-iki száma a római egyház iskolapolitikájának jellemzéséül idéz néhány rendelkezést. Ezek közül vesszük itt a következő kettőt: IX. Pius pápa ezt mondja 1864-iki Syllabus á- ban: »A római egyháznak joga van arra, hogy az iskolákban ne engedje meg azt, hogy az állami hatalom mindenben úr legyen. A római egyház ellenőrzésén kívüli nevelés átkozott eretnekség. A római egyháznak megvan a joga arra, hogy beleszóljon az iskolák fegyelmi rendjébe és az iskolák tanítóinak megválasztásába. A minden gyermek számára szolgáló iskolát, melyben a nevelés történik, a római kathoiikus egyháznak kell ellenőriznie, nem szabad az intézkedési jogot átengedni sem a polgári hatóságnak, sem a korszellem irányításának.« Az új Codex juris canonici igy szól: »Római kathoiikus gyermekeknek nem szabad nem-kat- holikus, semleges vagy vegyes vallású iskolába, azaz olyanba járniok, mely nyitva van a nem- katholikusok számára is. A helyi püspöknek kell eldöntenie, az Apostoli Szék utasításai szerint, hogy minő körülmények közt és minő elővigyázatosság szerint tűrhetik meg az ilyen iskolák látogatását anélkül, hogy a tanulók veszélynek volnának kitéve.« A két idézetben mondottak elég világosan megmutatják, hogy klerikális kultuszkormanyzat alatt milyenek lesznek azok a »községi« vagy »állami« népiskolák, amelyeket a kultuszminiszter evangélikus népiskoláink helyébe állítani akar. R magyarországi ág. bitv. evangélikus egyház szabályrendelete a lelkészeit alkalmazásáról. Tervezet. — Az 1928. évi egyet, közgyűlés megbízásából. (Praeambuíum.) Előkészítő intézkedések az -egyházkor. szabályrendeletek erre vonatkozó rendelkezéseinek összeegyeztetése alapján, a következő módosításokkal: 18. §. Nyolc nappal a lelkészi állás megüre- sedése után az esperes felhívja a lelkészi teendők ideiglenes ellátásával megbízott (kiküldött) h. lelkészt, ahol ilyen nincsen, az egyházközségi elnökséget, hogy a felhívás kézhez vételétől számított 14 napon belül hívjon össze szabályszerű módon egyháztanács-ülést, amelyen az egyházközségi felügyelő és a h. lelkész elnökölnek. Ez az egyháztanács-ülés elrendeli a választók névjegyzekének összeállítását és közszemlére tételét; megállapitja a meghívó levél szövegét az E. A. 44. §-ának és e Szabályzat ___ fejezetének értelmében, e Szabályzat Függelékéin közölt minta szerint. 19. §. A/. cgyháztanács megállapításai és intézkedései pontos jegyzőkönyvbe foglalva haladéktalanul beterjesztendók az espereshez, aki ezeket szigorúan felülvizsgálja és amennyiben szabályszerűeknek s igy elfogadhatóknak találja, jóváhagyás végett felterjeszti a püspöki hivatalhoz, ellenkező esetben az egyházközséget a h. lelkész útján felhívja a szükséges pótlások eszközlésére. 20. §. Ha az egyháztanács határozatai, intézkedései körül további nehézségek állanak elő, az egyházmegyei elnökség az egyházközségben személyesen jelenik meg, az egyháztanács ülésén részt vesz s annak tanácskozásait, határozatait, intézkedéseit tanácsaival, felvilágosításaival irányítja. Megokold* a 20. §-hoz: A tervezet következetesen orra az elvi álláspontra helyezkedik, hogy minden gyűlésen az illető egyházkormányzati (Közigazgatási) testület elnöksége látja el az elnöki tisztet, szemben azzal a helytelen gyakorlattal, hogy a felsőbb fórum elnöksége az alsóbb ülésein eo ipso elnököl, holott ez sok esetben a rendelkezés jogát korlátozhatja. A meghívó levélről szóló intézkedések nagyjában átvehetők az ehker. szabályrendeletekből a szükségessé váló módosításokkal, ill. kiegészítésekkel. Ilyenek: 21. §. Hiványcsonkitásnak nem tekinthető, ha akár új r. lelkészi állás szervezésénél, vagy akár — ahol több lelkész van — egy már meglévő állás betöltésénél, az egyházközség a megválasztandó lelkésznek szolgálati éveihez mérten kisebb (kezdő) javadalmazást biztosit ugyan, de ezt 3—3 évenként olyan módon emeli, hogy ez végeredményben a régebbi (eredeti) javadalmazás értékét eléri. Ebben az esetben azonban az eredeti meghívó levél és a tényleg élvezett fizetés közötti különbözet »Egyetemes Lelkészfizetési alap« címén az egyetemes egyház pénztárába befizetendő. Meyokoliis a 21. §-hoz: Ez a rendelkezés az első lépés lehetne a lelkészi javadalom fokozatos emelkedésének biztosításához s' végeredményben a lelkészi fizetések központi rendezéséhez. Megszüntetné azt a visszás helyzetet, hogy pályájuk kezdetén álló egyének eleitől fogva esetleg a legmagasabb lelkészi javadalmazást élvezzék, ami az illetőre nézve sok veszélyt rejthet magában és javadalmazáshoz kötött semmiféle más pályán nem fordul elő. Természetes dolog, hogy a kezdő javadalmazás sohasem lehet kisebb, mint a lelkészi javadalomra vonatkozólag általában megállapított minimum, sőt ezt a körülményekhez képest, p. o. városi gyülekezetekben, kell, hogy
