Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)

1929-06-30 / 26. szám

202. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1929. ujiul, szárnyra kelnek, mint a saskeselyük, futnak és nem lankadnak meg1, járnak és nem fárad­nak el! Simon Péter genezárettavi halász; szavainak van azonban egy másik fontos tanulsága is, amely abban rejlik, mikor azt mondja: »a te parancsolatodra«. Nem vaktában, hebehurgyán, elszeleskedve erőltetni a sikert; nem hajszolja, nem kényszeríti ki ötletszerűen a nagy halfogást. Ma divatos kifejezéssel élve: nem, doppingolja mágiát, hogy a lethargiából kikeveredjék. Jézus parancsára cselekszik, Jézus irányítását követi: kievez a mélyre. Az olvasó figyelmét többnyire az ragadja meg, hogy Péternek a mélyre kellett evezni es a mélységibe kellett leboesátani a hlálót. S elkerüli á figyelmet az a figyelemre méltó vo­nás, hogy Péternek odébbi kellett evezni. Arra a helyre kellett menni, amelyet Jézus jelölt ki. Péter n|em ott fogta a sok halat, ahol ő kereste, hanem ott, ahová Jézus küldte. A Jézus iránti • engedd mess égben, Jézus útmutatását követve tapasztalta meg Jézus segítő hatalmát. Ez az élmény szimbolikus jelentőségűvé lett az apostol későbbi munkálkodásában is. Két kétségbevon- hatlan nyoma van ennek az evang|éliomokba,n. Az egyik: Jézus megbizza Pétert, hogy atyja- fiait erősítse; ámde mi előzi meg ezt a meg- bízást? »lén imádkoztam érted, hogy el ne fo­gyatkozzék a te hitedé (Luk. 22, 32). Vagyis az apostol munkája mögött ott van mfrít erő a Jézus könyörgése. A másik: a feltámadott Krisz­tus megbizza Pétert az ő juharnak legeltetésével; ámde mi előzi meg ezt a megbízást? »Simon, Jónásnak fia, szeretsz-é engem,?« (Ján. 21, 17). Vagyis a jó munkának előfeltétele a Jézus iránti gzeretet. Életmumkánkat a Jézusban nyugvó léleknek bátorságával keli végeznünk, elernyedéseinket a tőle kapott lendülettel kell legyőznünk s legyen állandó biztatónk a Közben járónak érettünk való könyörgése, útmutatónk1 az ő szeretette1 és. az iránta való engedelmesség. Püspöki egyházlátogatás a soproni egyházmegyében. Kapu Béla püspök junius hó 9-én Sopronban kezdte meg a soproni felső egyházmegyében végzendő egyházlátogatását. Az előző napon történt fogadtatásáról, valamint Junius hó 9-én diélelöttjéneik eseményeiről az Ev. Lapja 24. szá­ma már közölt tudósítást. Az egyházlátogatás további lefolyásáról a következőkben számo­lunk be, 9-én, vasárnap, délután 3 óráikor a tanitó- képezde zászlaját avatta fel a püspök, majd résztvcít ezen intézet tornaünnepélyén. Este 6 *' órakor a gyülekezet temetőjében volt istentisz-1 telet. Itt Hanzmann Károly lelkész II. Tim. 1, 10i alapján szólott a hívekhez, a püspök pedig Ez.| 37, 3 alapján magyar nyelvein hirdette megrázó erővel az igét. A holtak gyülekezete felett a gyü­lekezet lelkészeinek egy részét magába záró Gálffy-kriptáról az élők gyülekezetéhez intézett hatalmas igék, amelyek az enyészet helyén is az élet diadalát hirdették, keretezve az ifjúsági egy­let harsioniakaráítól kísért egyházi énekektől és a templomi énekkar szárnyaló éneikétől, örökre emlékezetesek maradnak a szivük mélyéig meg­hatott hívek előtt. És valami, szóval le nem ir­ható, csendes fájdalommal átszőtt és mégis fel­emelő hangulat borult a temetőre; amikor azután a püspök a lenyugvó nap fényié mellett kisóreté- vel együtt végigjárta a temető útjait és meg- megállva a gyülekezet nagyjainak sírjánál csen­des áhítattal áldozott emléküknek. — 10-én, hét­főn reggel 8 órákor a herceg Eggenbcrg-féle házbán sereglett össze a gyülekezet. Itt a törté­nelmi nevezetességű kőszószékről beszélt a püs­pök Dán. 6, 10 alapján a hitvalló és hitükért szenvedő ősök unokáihoz, felidézve előttük an­nak a gyülekezetnek a képiét, amely az elnyo­matás idején templomából kiűzve itt erősítette lelkét az igével a hite mellett híven való meg­maradásra. A lelkesedés tüze égett az arcokon,, könnyben úsztak a szemek, amikor a püspök ha­talmas szavai éilentállhatatlanul magukkal ra­gadták a lelkieket és törhetetlen bizakodással szállt lég felé a gályarabök éneke, diadalmas erő­vel zengték a hívek: »Az ige kőszálként megáll. Megszégyenül, ki bántja.« istentisztelet után a népiskola egyes osztályait szemlélte meg a püspök, majd a tanítói és ifjúsági könyvtárt, a szertárt és az igazgatói irodát tekintette meg, délután piedig Ziermamn, Hanzmann és Budakor lelkészeik hitoktatását ellenőrizte. Este 6 órakor résztveít az ifjúságii istentiszteleten, amelyet Lauff Géza hitoktató tartott, ki Ef. 5, 15—16 alapján szólt az ifjúsághoz. Este 8 órakor az ifjúsági egyesületet látogatta mieg a püspök, amely gazdag műsor keretében mutatta be mun­kásságát. — 11-én, kedden reggel 8 órakor gyer- mckistelntisztelot volt, amelyen Budakor Oszkár lelkész Ján,. 8, 12 alapján német nyelven hirdette az igét, majd a püspök I. MózK 1, 26—27 alap­ján magyar nyelven intézett magasszárnyalásiu beszédet a másfélezer főnyi gyermeksiereghez. A délelőtt folyamán azután az elemi népiskola osztályainak folytatólagos megszemlélése! követ­kezett, majd az egyházközségi pénztár, a gyüle­kezet tulajidomában lévő házak és pincegazdasá­gának megtekintése. Délután Várallyay János, Lauft Géza hitoktatók1 és Reichert Gyula ny. lel­kész hitoktatói munkáját ellenőrizte a püspök, majd résztvett az ifjúsági istentiszteleten, ame­lyen Várallyay János hitoktató prédikált Luk. 14, 16—24 alapján. Este az ifjúsági egyesület * helyiségében a nőegyletet, a gyámintézeti nő- v egyletet és a leányegyesületet látogatta^ meg a I püspök, amely egyesületek szeretetvendégsiéggel I kedveskedtek neki. — 12-én, szerdán délelőtt a I városi Polgiárotthonbán elhelyezett híveket ke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom