Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)

1929-06-16 / 24. szám

188.

EVANGÉLIKUSOK LAPJA

1929.

dek Eleik stílusában írott népmesékhez és a Harangiszóban néha közölt kis regényeik stílusához.

Ha az ifjúság a nemzet jövendő' ígérete1 és értéke, akkor figyelembe veendő' a nagyobb számban lévő falusi ifjúsági is, amely nem maradhat művelés nélkül. A nemzet és egyházunk jövője szempontjából ez életbevágóan fontos. Az irodalom még mindig a legkitűnőbb nevelő eszközök egyike, s nem versenyezhet vele sem a mozi, sem a rádió, sem az autó, sem a sport. Az irott betű különös nagy hatással tud lenni a1 lélekre, különösen a fiatal fejlődő lélekre. A lelkésznek1 első es főgondja kell hogy legyen, hogiy ifjúsága olvasson és pedig olyant, ami a lelkét erősiti, kiformálja és egészséges öntud'a- tuvá teszi.

Az a legfőbb' baj, hogy a falusi ifjúság nincs is tulajdonképpen hozzászoktatva az olvasáshoz. De ha egyszer olvas, akkor nem tudsz elegendő olvasni valót előteremteni a számára, akkor már érdekli minden, akkor már maga is reszketve várja a lapját. Eleinte nehéz hozzászoktatni a falut ahoz is, hogy nem elég csak olvasni, hanem tartalmat is kell keresni a betűk mögött. Amíg a tartalmi érdeklődés stádiumáig elfutunk, bizony sok könyvünket kell feláldoznunk, amelyek zsírosán, rongyosan és piszkosan jönnek' vissza. Sok szeretet, jóakarat és megértés kell ahoz, hogy a falusi serdült ifjúságot a komoly olvasáshoz szoktassuk hozzá. De 'egészen bizonyos az, hogy igen sok falusi ifjú szívesen olvas, ha van valaki, aki a kezébe nyomja a könyvet vagy újságot. Kell lennie egy szervezett terjesztő gárdának és plédig magából az ifjúságból, amely eldicsekszik azokkal az eredményekkel, amelyeket maga szögezhet le olvasásának jiutal- tnaként. Sokat kell küzdenünk, amig a falusi ifjú megérti azt, hogy a nyomtatott betűért áldozatot is kell hozni! Hiába van áldozatkész kiadó, hiába van jó és rátermett irói gárda, ha nincs mellette megfelelő terjesztő gárda, amely gondoskodik az egyes lappéldányok elhelyezéséről. Korai volna tehát arra gondolni, hogy talán nem is elegendő előfizetővel rendelkező külön lapot adjiunk ki a falusi ifjúság számára. Egyelőre csak arra gondolhatunk, hogy a meglévőket revízió alá vegyük, vagy azokba olyan rovatokat állítsunk be, apielyek a falusi ifjúság szellemi és lelki igényeit teljesem kielégítik.

Hogy ezt a gondolatot nem szabiad elaludni hagynunk és hogy állandóan napirenden kell tartamiunk, azt nemcsak az evangélikus sajtó ügyének fontossága írja elő, hanem maga az a körülmény is, hogy öntudatlan és most a bél- missziói mozgalmak folytán ébredező falusi népünk lelkének csiszolása, felvilágosítása és ébrentartása a legfőbb egyházi érdiek.

Fuchs János.

Ima.

Uram és Istenem, nyisd meg szememet azoknak a javaknak meglátására, amelyekkel életemet boldogítani akarod s ismertesd fel velem, hogy mindazok a te kegyelmednek ajándékai. Teremts bennem tiszta szivet, hogy őszintén hálás legyek azokért a nemes gondolatokért, amelyeket lelkiembe ültetsz s visszariadjak minden olyan gondolattól, amely meggyöngül hozzád valósze- retetemet és az irántad való félelmet. Legyen minden jó mag, amit elvetsz életemnek szántóföldjébe, ingyen való' kegyelmeid ténye és bizonysága mellett gazdag aratásinak ígérete és záloga a te dicsőségedre. Hogy én, akit te megáldottál és megáldasz, áldássá legyek azoknak az életében, akikkel családi, társadalmi, hivatali életem összehoz; beszédem, tanításom, vigaszom, segélyem, befolyásom révén; példámmal és hatásom^ mai; tetteimmel és tartózkodásommal; hűségeimmel és .buzgóságomimal. Adj', hogy tudjak uralkodni gondolataimon, nyelvemen és akaratomon. Tudjak győzni a kisértéseken. Mások sikerei ne keltsenek bennem irigységet és ne lankasszák munkaked vemet. A magam kudarcai ne keserítsenek és ne tántorítsanak1 le arról az útról, amelyet lelkiismeretem helyesel. Lelkiisimeretem érzékenységét tedd mindig finomabbá, érzéseimet tisztul tabbá, hogy mindjobban tanuljam méglátni és tudjam szeretni azt, ami tiszta és szent, ami előtted kedves. Adj1 erőt a jónak követésére és teljesítésére. Ámen.

Jegyzet.

Ujiabbad megint felmerülnek egy protestáns napilap tervei. Jó volna, Ina egyszer ezt az eszmét, amely szerintem nagyon nehezen valósítható miéig, igyekeznénk gyakorlatilag megvizsgálni: éppen a megvalósithatás szempontjából. Szükséges volna megállapítani, hogy 1. mekkora alaptőke szükséges a napilap alapításához; 2. milyen politikai irány szolgálatában állana a lap; 3. hány előfizetőre számíthatna; 4. mennyi kilátás van arra, hogy a napilap »protőstáns« lenne, vagyis milyen mértékben támaszkodhatnék a magyarországi protestáns egyházak tagjainak közös támogatására; 5. mely 'egyházak1 értendők protestáns egyházak alatt, tehát az úgynevezett szektákkal szemben mi lenne a lap álláspontja;

6. a szükséges alaptőkét hogyan! lehetne előteremteni. — Amíg ilyen gyakorlati, részletes előmunkálat nem történik, addig a napilap gondolatának a feszegetése csupán theória. Protestáns politikai napilap azt jelentené-e, hogy a protestánsok a politikai élet egész komplexumával szemben azonos álláspontot foglalnak el, vialgy csupán annyit jelent, hogy az egyházpolitikai kérdésekben tömöriítené a protestánsokat egy táborba? És ha csak az utóbbira törekiedbe, az előbbit ellenben kivihetetlennek tartanánk, amint