Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)

1929-06-09 / 23. szám

1929. 183. EVANGÉLIKUSOK LAPJA — Lelkészértekezlet. A hegyaljai evang. egyházmegyei lelkészegycsület május hó 30-an özdon tartotta lelkészértekezletét, melyen a pap- nék is resztvettek. Az értekezletet ur vacsora vétel előzte meg: reggel 8 órakor a templomban. Az úrvacsorán, melyet a helyi lelkész szolgáltatott ki, a papok és papnékon kívül a hívek is reszt­vettek. Ennek végeztével a lelkészlakon Nemes Károly főesperes gondolatokban gazdag, lebi­lincselő irásmagyarázattal nyitót !a meg az érte­kezletet. Dnszik Lajos miskolci lelkész jól Stili­zált mondatokban számolt be a speyeri jubileumi ünnepélyen szerzett tapasztalatairól, benyomásai­ról, melyet érdeklődéssel hallgatott mindenki. Marcsek János helyi lelkész >'Egyházunk szociális feladatai cimmel tartott alaposan kidolgozott és sokra értékelt előadást. Végül az értekezlet a lelkészek továbbképzésének meg\alósithatása ügyében és a korpótlék teljes valorizálásának a sürgetéséről fogadott el javaslatokat. Gyászeset. Május hó 29-én hunyt el a gömörmegyei Dobsinán 88 éves korában Weisz Antal evang. lelkész, ki a későbbi budai Sztehló András és Máday Károly püspök utódja volt dobsinai lelkészi állásában. Nagy magyar hazafi s kiváló szónok volt, kit már nyugdíjas állapotá­ban töri meg az összeomlás s a cseh megszállás ördöge. Május 31-én temették Dobsinán a gö- möri papság és Dobsina város közönségének nagy' részvételével. Özvegye, 2 leánya és Károly fia, volt zágrábi, ma budapesti m. kir. főbánya- tanácsos gyászolja. Sógora volt Jelkésztársának, a soproni Zundel Károlynak. Mai utódja a mo­som származású Pósch Gusztáv. Tanult Kés­márkon, Eperjesen és Jénában, ahol Hase Károly a nagy egyháztörténetirónak és Fischer Kűnó kiváló filozófiatörténetirónak volt Thebusz Já­nossal, a későbbi zólyomi esperessel egyik leg­kedveltebb magyar tanítványa. Dobsina város háborueiőtti nagy kulturális haladása és iskolái­nak országos jóhire az ó nevéhez és működésé­hez is fűződik. Nagy diákbarát, a polgári szár­mazású közép- és relsöiskolai diákságnak lel­kes támogatója és pártfogója volt Dobsinán. Mélységes hálával gondolunk ma is sokan, ké­sőbb előkelő állásba jutott dobsinaiak majd öt évtizedes áldásos működésére. — Dékánválasztás az evang. hittudományi karon. A kar májusi ülésének legfontosabb tár­gya az 1929-30. tanévi dékán megválasztása volt. A kar egyértelműen Dr. Kiss Jenő egyetemi ny. r. tanár, e. i. dékánt választotta meg az 1929-30. tanévre dékánnak, akit a kar bizalma e/zel másodízben tisztelt meg a dékáni tisztség­gel. A prodékáni tisztséget az egyetemi rend szerint a közvetlen megelőző \o!t dékán tölti te D. Dr. Pröhlt Károly egyetemi ny. r. tanár, e. i. prodékán személyében. — Ugyancsak a májusi rendes üléséből küldötte ki a kar rector elektorokul Dr. Kiss Jenő, D. Dr. Pröhle Károly, Dr. Deák János és Dr. Báró Podmaniczky Pál ny. r. talárokat. t — Csonkamagyarországi tanulmányút. Diákok és ifjuságiegycsületi tagok részére elő­készítés alatt van egy hazai tanulmányút, hogy ifjúságunk necsak a külföldet járja tanulmá­nyozni, hanem saját hazáját is minél jobban megismerje és megismerve még jobban szeresse. Fónyad Dezső a Soli IX*o Glória titkárának a vezetésével augusztus 9-én indul a túra a követ­kező városok es termeszeii nevezetességek meg­tekintésével: Budapest, Gödöllő, Aszod, Eger, Putnok, Aggteleki cseppkőbarlang, Miskolc, Diósgyőri var, Hámor, Lillafüred, Szerencs, Nyíregyháza, Debrecen, Hortobágy, Budapest. Részvételi dij fiuknak és fiatalembereknek 52 pengő, leányoknak 60 pengő. Ajánlatos, hogy a már eddig is mutatkozó nagy érdeklődésre való tekintettel a résztvenni szándékozók minél előbb jelentkezzenek. Az alsó életkor 15 év. Je­lentkezni lehet diákoknak £ Soli Deo Gloria Szövetségben Kálvin-tér 7., nem diákoknak KIÉ szövetségben, Budapest, IX., Ullői-ut 29. II. A német kér. ifj. egyesületi mozgalom négy évenként tartani szokott birodalmi gyűlé­sét Stuttgartban rendezte meg pünkösdkor. 10 ezer ifjú seregiett egybe a német birodalom leg­különbözőbb részeiből. A magyar KIÉ mozgal­mat Pógyor István a budapesti Keresztyén Ifjú­sági Egyesület titkára képviselte, átadva a kül­földi delegátusok gyűlésén a magyar mozgalom üdvözletét. — Szeged. Megemlékeztünk arról, hogy a szegedi Dugonits-Társaság Kutas Kálmán lel­készt rendes tagjává választotta. Pótlólag kö­zöljük, hogy a Társaság ugyanazon közgyíilésé- l>eii rendes tagjának választotta Vályi Nagy Gé­zát, a kiváló magyar költőt, evang. egyházunk egyik büszkeséget. Tiszteletbeli tagjának meg­választotta Fichtner Sándort, az uraiujfalui szü­letésű országos hírű karmestert és zeneszerzőt. A Magyarság pünkösdi száma »Értékeink« cim alatt szép cikkben méltatja a szegedi egyház év­tizedek óta áldásosán működő felügyelőjének, a szilsárkányi születésű Kiss Ferenc föcrdőtaná- csosnak az Alföld, nevezetesen Szeged és kör­nyékének befásitása körül szerzett érdemeit, amelyekért »az erdőültető« ep it et ormai tisz.el- ték meg s Tisza Lajossal, Kállay Alberttól, Lá­zár Györggyel egy sorban a város negyedik rekonstruktorának tekintik. Vallásos sajtókonferencia Bázelben. A francia, belga, holland, svájci, német és osz­trák vallásos sajtó képviselői az idei nyáron kon­ferenciát tartanak Bázelben. Ez a konferencia a tavalyi kölni nemzetközi sajtókonferencia fo­lyományaképpen iil össze. A konferencia meg­beszéléseinek egyik tárgya a stockholmi mozga­lom irányában való állásfoglalás. — A Magyar Keresztyén Leányegyesüle­tek Nemzeti Szövetségié május 30—junius 2. tar­totta konferenciáját, melyet 25 éve^ fennállása jubiláris ünnepséggé avatott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom