Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)

1929-06-09 / 23. szám

1929.

EVANQELIKUSOK LAPJA

181

galom indult meg, amelynek neve »Krisztushivő zsidók«. Johnson üres le, a mozgalom megindítója és lelki tanácsadója szerint ez a mozgalom inkább a zsidóságra, mint a keresztyénségre tartozik. Cikkét három alapvető tétellel kezdi meg, amelyeket világosan ismerni kell, ha meg akarjuk érteni a szervezet irányát:

1. Világosan meg kell értenünk bizonyos tényeket, amelyek a mozgalom alapját képezik.

2. Világosan meg kell ragadnunk bizonyos fundamentális hitclveket, amelyeken a mozgalom épül.

3. Amennyiben lehetséges, anticipálnunk kell bizon)os jövőbeli problémákat és valószínű következményeket, tekintettel a mozgalom alapját képező tényekre és tekintettel a vallás alapvető elveivel szemben való magunktartására.

Azok a tények, amelyeket a mozgalom eredetének alapvető okaiként lehet tekinteni, szintén három pontban foglalhatók össze:

1. Ma sok ezerre megy azoknak a művelt és gondolkodó zsidóknak a száma, akik vágyódnak a keresztyénséggel való kiengesztelódés után fundamentális hitelvek alapján.

2. Ma igen sok olyan zsidó van, aki rendkívül nehéz helyzetbe került azért, mert keresztyénné lett. Az a körülmény, hogy sem a zsidók, sem a keresztyének nem értik meg lépésüket, a legjdentéktelencbb az előttük tornyosuló problémák között. Hogy' a zsidók aposztatáknak, a keresztyének betolakodóknak tekintik őket, arra többé kevésbbé el vannak készül ve. A problémának nehezebbik része az, hogy ók maguk nem értik meg önmagukat; hogy úgyszólván két világban élnek; hogy' a régi nemzeti ösztön és az új vallási meggyőződés állandóan harcolnak egymás ellen, úgyhogy életüknek és jellemüknek belső fejlődése majdnem lehetetlenné válik.

3. Az antiszemitizmus létezése, amely olyan régi, mint maga a zsidóság és amelyről minden gondolkodó zsidó tudja, hogy nem irtható ki, sót voltaképen még harcolni sem lehet ellene, legkevésbbe a saját fegyvereivel, hangjával és módszereivel. Ha két nép gyűlöli egymást, vagy nem akarja egymást megérteni, csak egy utón lehet őket összehozni: vagy az egyiknek, vagy a másiknak a szemét ki kell nyitni, hogy felismerje, hogy ellenfele is megbízható. A gyűlöletet egyedül a bizalom győzheti le, ámde a nehézség ott rejlik, hogy a gyűlölet nem ad alkalmat a bizalomnak arra, hogy megkezdhesse kiengesztelő munkáját. Mármost tisztára világi dolgokban nehézséget okozhat annak felismerése, hogy mit jelent a bizalom és milyen mértékben lehet reá hagyatkozni Másként áll a helyzet, ha a bizalomnak vallási jellege van.

A hivő számára szinte lehetetlen gyűlölni azt, aki vele egy hiten van, ugyanazon imádkozó életet éli, ugyanazon szellemi aspirációi vannak, legyen annak a másik személynek egyénisége meg oly kevéssé vonzó. És itt térünk rá arra az útra, amelyen az antiszemitizmus legyőzhető.

(Folytatjuk.)

HÍREK.

Kapi Béla püspök egyházlátogatásai. A dunántúli egyházkerület püspöke junius hó 8 -16. a soproni felső egyházmegye gyülekezeteiben tart canonica visitatiot. Junius 8—12. a soproni gyülekezetét látogatja meg; vasárnap felavatja a tanítóképző intézet zászlaját; hétfőn az Eggenberg-ház udvarán tart istentiszteletet; kedden különböző egyleteket látogat; szerdán a kórházakat, törvényszéki foghá/at, árvaházat, ár- vahá/i iskolát, diakonissz iházat. Junius 1j. Harka; junius 14. kóhidai fegyintézet, brenn- bergbányai iskola és a Mann inger-féle erdei iskola; junius 15. Balf és Ágfalva; junius 16. Sop- ronbánfalva.

— Felügyelőválasztás. Az orosházi egyház- község felügyelőjévé választotta Sztranyavszky Sándor belügyininisztériumi államtitkárt.

— Lelkészbeiktatás. Czipott Géza volt szentgotthárdi lelkészt junius 2-án iktatta be a szombathelyi egyházközség lelkészi hivatalába Zongor Béla, a vasi közép egyházmegye esperese.

— A győri egyházmegye prezbiteri konferenciája, amelynek programmját lapunkban már közöltük, az idén is igen látogatott volt, mintegy háromszázan vettek részt. Dr. Vélsz Aladárnak a sajtóról tartott előadásával kapcso- csolatban és javaslatai alapján az értekezlet szükségesnek tartja az evangélikus sajtó terén mutatkozó erószétforgácsolás megszüntetését, az erők egyesítését; szükségesnek tartja protestáns napilap megindítását; evangélikus nyomda felállítását ; amennyiben a nyomda felállítása és az evangélikus sajtó erőteljes kiépitése a hívek önkéntes áldozatkészségéből nem volna lehetséges, azt javasolja, hogy az egyetemes egyház a közalapi járulékok szerint erre a célra is állapítson meg bizonyos járulékot. Kiss Samunak a házasságról tartott előadásával kapcsolatban a prezbiteri konferencia, bár tudja, hogy kötelező erejű határozatokat nem hozhat, szükségesnek tartja, hogy az egyház és a gyülekezetek nevelő és fegyelmező ereje érvényesüljön olyan irányban, hogy az ádventi és i>ójti időszakban, továbbá szombati és vasárnapi napokon esketések lehetőleg ne legyenek; főként pedig kerülendő az, hogy a vasárnapba átnyúló lakodalmak a vasárnapi ünneplést megrontsák, és sok helyen a gyülekezet egy nagy részét az istentisztelettől távoltartsák; a kereszteléseknél a nagyszülő nem lehet keresztszülő; a felek az egyházi hatóság iránti tiszteletből tartsák kötelességüknek, hogy a polgári anyakönyvvezetőnél történt bejelentéssel egyidejűleg a lelkészi hivatalnál is jelentsék be házasságkötési szándékukat. Oaran János alaposan kidolgozott szép előadásában állást foglalt a nyolc osztályú népiskola mellett és meggyőző érvekkel mutatta ki, hogy a gazdasági érdekek is a nyolc osztályú népiskola mellett