Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)
1929-05-19 / 20. szám
urna* üuuarcmr VII.0i2ella-u.28 XV. évfolyam. 1929. május 19. 20. szám. SnrfctszlAsfti is kiadóhivatal: LÉBtNY (Mosod n.l Kiadta: I LUTHER-SZŐVETStG. Pístitakarékíénztárl csekkszámla: 1290. Ilapitotla: DR. RfifTIY SINDOR püspök. Siarfce*cMaert 1.1.14. NÉMETH KÁROLT «sper«». Moolelaoik káténként epvszer. vasárnap. ElMiutésI ir: Eoész évre 6 P. 40 fill., létévre 3 P. 20 (HU negyedévre I P. 60 (HL Ebi srira 16 Ilii Hirdetési árak aiegeoiazis szerint. D A Szentlélek az egyházért. »Akik azért örömesi vevék Péter beszédét, megkereszteikedének; és hozzájuk csatlakozók azon a napon mintegy háromezer lélek«. Apcsel. 2, 41. Legalsó egyháztörlér.et-irónk, az Apostolok Cselekedeteiről szóló könyvnek szerzője, jó s a- tisztikus. Nem veti meg a számokat. Megemlíti, hogy mikor Mátyást apostollá választatták, mintegy százhuszan voltak együtt. Számszerint is megmondja, hogy Mátyás a tizenegy apostol közé számlál taték. Péter apostol beszédének hatásáról számolva be, megjegy zi, hogy háromezer lélek csatlakozott a gyülekezethez. Ezekben a számadatokban megnyilatkozik a történetírónak tárgyilagossága mellett a sáfárnak gondossága és öröme is. Tizenegy', százhúsz és háromezer. Sót néhány verssel odabb azt olvassuk, hogy az Ur minden napon szaporítja vala a gyülekezetét az idvezülökkel. Igaz, hogy manapsag már rájöttünk, hogy a statisztikai adatokat igen sok- féleképen lehet csürni-csavárni. Igaz, hogy újabb időben vannak, akik a lclkeknek vaggón tételek - ben törlénó szállítása iránt nem viseltetnek nagy bizalommal. Másfelől mégis írva van, hogy a keresztyénség mindjárt a Szentlélek kitöltésének napján tömegmozgalomként jelentkezett. Ezt a tényt letagadni nem lehet. Háromezer léleknek a csatlakozása — és fel kell tételeznünk, hogy mindnyájan felnőttek voltak — határozottan tömegmozgalom, megkeresztelésük is tömegesen történt, egyenként egész nap se végeztek volna a keresztelési szertartásokkal. Hogy ezt a tömegmozgalmat, háromezer léleknek megkeseredését, megtérését, örömét, kereszté lkedését és a gyülekezethez csatlakozását megérthessük, nem elég Péter apostol beszédét elemeznünk. Az apostol beszéde néhány ótestámentomi idézeten kívül Jézus életének, szenvedésének, halálának rövid összefoglalása és bizonyságtétel amellett, hogy az Isten jobbja által felmagiasztalt Jézus az Ur és a Krisztus. Egyik erős tulajdonsága a beszédnek az is, hogy a názáreti Jézust nem csupán származásánál fogva hozza összeköttetésbe a zsidó hallgatósággal. A názáreti Jézust ezek a hallgatók feszítették meg; a názáreti Jézus e hallgatók között és előttük nyert bizonyságot Istentől, amint ezt a hallgatók is jól tudták. Vagyis Jézusnak a képe bele volt Írva ezeknek az embereknek a szivébe. Jézus nemcsak együttmunkálkodott itt az apostollal, hanem meg is előzte. Vagyis a háromezer ember megkeresztclkedésének megvannak az előzményei Jézus földi életében. Ugyancsak megelőzte Péter apostol beszédét az. a körülmény, hogy ennek a háromezer embernek volt kikhez csatlakozni. Megvolt már a mintegy százhúsz főre tehető gyülekezet. Péter apostol utal erre a gy ülekezetre, amikor magyarázza, hogy nem részegek -ezek«. Van tehát már egy közösség, amely megkülönbözteti magát a zsidóktól ’es amelyhez csatlakozhatnak azok, akik a Jézusról való apostoli bizonyságtétel hatása alatt »elszakítják magukat a gonosz nemzetségtől.« Péter hivatkozik ennek a hivő közösségnek a bizonyságtételére, amikor azt mondja: »mi mindnyájan tanúbizonyságai vagyunk.« Tehát az első nyilvános bizonyságtétel a Krisztus mellett egy közösségnek, az egyháznak nevében történik. Az egyház nevében és pedig ügy, hogy a bizonyságtételnek súlyát fokozza ennek a közösségnek a tekintélye. Nem az apostol szava ád tekintélyt az egyháznak, hanem az apostol támasztja alá saját bizonyságtételét az egyház bizonyságtételével. Nem szükséges rámutatnom arra, hogy az egyház bizonyságtevésé re való ilyen hbatkozás- nak miben különös nagy jelentősége van a protestantizmusnak a hierarchikus egyházi alkotmánnyal folytatott elvi és gyakorlati harcaira. Csupán azt óhajtom kiemelni, hogy t/iar ezen első alkalommal megtaláljuk az apostol beszédében a keresztyénség két nagy objektiv fundamento mát: a Jézus Krisztus életét, halálát, feltámadását, mennybemenetelét tartalmazé) evan- géliomot és a hívőknek közössegét, az egyházat. Mimódon alakult meg az a százhúsz Iélek- ből álló egyház, amelyhez a háromezer csatlakozott? Jézus mennybemenetele után — igy olvassuk a Cselekedetek könyvének első részében — »az asszonyokkal és Máriával, Jézusnak anyjával és az ő atyjafiaival« egyiittvoltaJc az apostolok, ez utóbbiak számszerűit tizenegyen. Ezek mindnyájan egy szTvveMéfekkeí fogíafato- sak vaíának az imádkozásban és a könyörgésben. Ezek voltak együtt pünkösd napján, amikor kitöltetett rájuk a Szentléfek és kezdének szólni. Ennek a sokaságnak volt bizonyos szervezete,
