Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)
1929-04-21 / 16. szám
122. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1929. a speyert protestáció. Négyszáz esztendeje, hogy néhány fejedelem! és tizennégy szabad birodalmi város küldöttei átnyújtottak Speyerben Ferdinánd királynak egy okmányt, amely a nyugati civilizációnak egyik legnevezetesebb' történelmi okmánya. Későbbi eredetű, mint az angolok Magna Chartája, vagy a magyarok Arany Bullája, de nemkevésbbé alapvető és jelentőségében, kihatásában mindegyiknél általánosabb. A speyeri protestáció a nemzeti és egyéni jogoknak hangoztatása a klerikális és politikai imperializmussal szemben. A pápa azt mondja: az egyház én vagyok; a csáAz előző gyűlés három: esztendővel azelőtt, 1526-ban volt, ugyancsak Speyerben. Hogy megérthessük a protestantizmus megszületésének vajúdásait, ismernünk kell azokat a vezérszemélyiségeket, akik az 1520—1530 évtizedben a világ szinpadlán szerepeltek. Luther volt a legkiemelkedőbb egyéniség. Az ő szerepe a hősé vagy a lázadóé, a szenté vagy az eretneké, aszerint, hogy pártján vagyunk-e, vagy az ellenpárton. Ekkor már nemzetközi kiválóság volt, de élet- munkájának maradandósága még nem volt biztosítva. Birodalmi átok alá volt vetve 1521 óta, Az evangélikus rendek tiltakozása a speyeri birodalmi gyűlésen. 1529. szár azt mondja: az állam én vagyok; a pápának és a császárnak felfuvalkodott «én»-jével szemben a speyeri protestálók a Krisztusban hívőknek gyülekezetére mutatnak rá. Egy eddig töretlen bástya megrepedt. Sokáig] a legnagyobb kegyetlenséggel elnyomott, bilincsbe vert erők felszabadultak. A demokrácia nem akkor született meg, de öntudatra ébredt, mozgolódni kezdett s azóta — bár a régi elnyomó hatalmak is működnek — egyre növekszik és fáklyahordozója a keresztyén civilizációnak, kultúrának és vallásnak. Speyer városa Pfalzban, a Rajna mellett fekszik. Ma nem jelentős város, de sok birodalmi gyűlést tartottak ott, mert a birodalom többi részeiből könnyen megközelithető volt. Huszonkilenc birodalmi gyűlést tartottak Speyerben és közülök legnevezetesebb az, amely 1529 márciusától júniusig ülésezett. amikor V. Károly császár a wormsi birodalmi gyűlés határozatát kihirdette. Az egyház kiátkozta; egyházi átok alatt volt 1520 óta, amikor X. Leó pápa exkommunikálta. Foglalkozása és hivatása szerint lelkész, egyházi iró, hitvitázó, az evangélikusok vezére és a wittenbergi egyetem1 szeretett tanára. De mindez nem meríti ki Luther jelentőségét. Luther megtestesülése volt annak a mozgalomnak, amely Oroszországtól nyugatra egész Európában megindult az autokrácia, az önkényuralom letörésére. Luther zászló volt, amely körül az akkori császárságok és birodalmak hatalmában sínylődő kisebb államok gyülekezetek nemzeti jogaiknak védelmében. A hajnal hasadása feltárja és megmutatja a tárgyak körvonalait: így látták meg az emberek Luther által szellemi, gazdasági és erkölcsi életüknek tá- gabb lehetőségeit. Luther megtalálta Istent és a személyes szabadságot; és képes volt kinyitni
