Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)
1929-04-14 / 15. szám
1929. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 115. i már-már túlmenő követelése napjainknak, úgy a falusi, mint a városi ifjaknak ezekbe a KlE egyletekbe való tömörítése és a komoly munkának a megkezdése. Ma még könnyebben megy' a dolog! Az érdeklődés és kíváncsiság a falusi lelkekben még éber, de mi lesz akkor, ha azok lesznek az apák, akiknek gyermekei csak a nagyapa elbeszéléséből értesülnek arról, hogy van másfajta nép is, egy egészen más világ, ahol nem úgy élnek, gondolkoznak és viselkednek az emberek mint nálunk! Egyik-másik élesszemü atyafi pedig már tágra nyílt szemmel figyeli, hogy' napjainkban az életviszonyok eltolódnak, a föld es annak terményei devalválódnak és úgy érzi, hogy’ «nincs a teremtésben vesztes, csak ó»! Fogjuk meg az ifjúság kezét, vezessük! Öleljük a szivünkre és ne mondjuk azt, hogy nem érdemes vele foglalkozni, mert ez lehetetlenség. Állítsuk \égre élő lelkiismeretünk itélőszéke elé ezt az ügyet és a szerint cselekedjünk! Egyházmegyék, kerületek és az egyetemes egyház is foglalkozzék a kérdéssel és rendezze végre az evang. országos titkár kérdésének az ügyét, mert ez életbevágóan fontos a jövő szempontjából! Fuchs János. Jegyzetek. A mesopotámiai Ur városa, ahonnan Ábra- hám a Kr. e. XX. században kivándorolt, ősi szumir város volt, s a szuinir rokonság révén bennünket magyarokat kétszeresen érdekel. Urban most nagy eredményekkel járó ásatásokat folytatnak az angolok, s február végén különösen jelentős sikert értek el: feltárták a belváros falait. A belváros szabálytalan tojásalaku, körülbelül 1200 méter hosszú és 800 méter széles. Ez volt a vallási és a közigazgatási központ. A legrégibb erődítmények, amelyekre eddig akadtak, a harmadik Dinasztia idejéből, valószínűleg ennek a dinasztiának megalapítójától Ur-Engurtól (2300 Kr. e.) származnak; az erődítményeket javította és bővitette Larsa királya (kb. 2000 Kr. e.). Urnák két fala volt: az alsó vályogból, a felső égetett téglából; ebből az utóbbiból még nem tártak fel semmit, de a feltárt vályogfal valóban impozáns alkotás. Magassága nyolc méter; befelé függőleges, kifelé 45 fok alatt lejtett, alapjánál nemi kevesebb mint 23 méter vastag; ez tehát egy földsánc volt, de vályogból gondosan rakva, s ennek tetejére épült égetett téglából a tulajdonképpeni várfal. A téglából épített rész lakásoknak volt kiképezve, tehát kettős célt szolgált. Emlékeztet ez Ráhábra, aki Jérikhó várfalán lakott (Józsué 2, 15) és néhány középkori városra. Tudjuk, hogy amikor Ur fellázadt a baby lőni uralom ellen, Hammurabi fia Kr. e. 1870 körül lerombolta «Ur nagy falait». * Az Ur körül folytatott ásatásoknak egy másik jelentős eredménye is van. Woolley C. L., az ásatások vezetője a Mózes első könyvében elbeszélt özönvíznek új bizonyítékait fedezte fel. Ur tájékán olyan földrétegeket tártak fel, amelyek arról tanúskodnak, hogy' a civilizáció folyamatosságában olyan szakadás állott be, amilyenről a Biblia és a szuniir történelem számol be az özönvízről szóló történetben. Az ásatások olyan királyok neveit hozták napfényre, akik Babylonia városaiban Kr. e. 3800-tól 000-ig uralkodtak. Woolley egy harmadfél méter vastag a^yagrétegic bukkant, amelyben semmi maradványa nincs emberi foglalkozásoknak, ellenben úgy ezen réteg alatt, mint felette az emberi élet nyomai megtalálhatók. Ebből azt következteti, hogy ezt az agyagréteget egy nagy katasztrófa mosta le magasabban fekvő helyekről, s csak miután az iszap agyaggá kéményedéit, települt le az emberiség újra azon a területen. Az archeológiái kutatás szerint az özönvíz Kr. e. 3000 előtt volt. • A magyarországi keresztyénség történetében olv fontos szerepet játszó Benedek-rend fennállásának 1400-ik esztendejét ünnepli. Szent Benedek életéből csak egy pontos adatot tudunk, hogy t. i. Totila gót király 542-ben meglátogatta a Monte Cassinon. Á rend bölcsője Su- biaco-ban ringott, mert ott kezdte meg Benedek 500 körül a szerzetesi életet egy barlangban. Subiacobó! ment 529 körül Monte Cassinoba és alapította az. ottani monostort, amely olyan kiváló jelentőségűvé vált az európai kercsztyén- ség történetében. Az ősi monostorból csak egy torony maradt fenn, mert 40 esztendővel a szentnek halála után a lombardok lerombolták s a szerzetesek Rómába menekültek, s a rend igy sodródott bele az egvházi és a politikai élet folyamába. Főként Nagy’ Gergely pápa volt az, aki a bencéseket megbízta a teuton nemzetek térítésével. A monte cassinoi monostor 717-ben épült fel újra, de a kilencedik század végen a saracénok megint lerombolták. 950-ben újraépült és megkezdődött a rend aranykora, amikor a monte cassinoi monostor egyike volt Európa nagy vallási és kulturális centrumainak. Ebben a korszakban telepedtek le Magyarországon is. A Szent Benedek-rend Desiderius apát alatt (1058—4087) érte el fényének és befolyásának tetőpontját. A rendnek ez a dicső korszaka két évszázadig tartott. Azután a monostor elvesztette nagy jelentőségét s ma Monte Cassino inkább csak történelmi emlék. A magyarországi klerikális ultramontaniz- mus megint kiagyalt valamit, hogy a protestáns magyaroknak legyen «ostor az oldalában és tövis a szemében.» Láttam a díjnyertes ötpengős ezüst pénz rajzát: Szűz Mária a gyermek Jézussal. Tehát a Patrona Hungáriáé, helyesebben a Szűz
