Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)

1929-04-07 / 14. szám

108. EVANQfiUKUSOK LAPJA termes közgyűléseink napját megelőző vasárna­pon hasonlóképen belefoglalni az agendai imába a közgyűlésért való rövid esedezést. * A «Hegyen épített város» március 28-iki számában ezt olvasom: «Szalfer Károly kecske­méti evang, s. lelkészt és vallástanárt március hó 10-én mutatta és vezette be pestszentlőrinci lel­kész! állásába Raffay püspök hozzájárulásával dr. Mikler K. budapesti esperességi felügyelő.» — Az Egyházi Alkotmány 70. §-a pedig így szól: «A lelkészt hivatalába az esperes vagy en­nek megbízottja iktatja be.» — Ezek után ki­váncsi lehet az ember, hogy Pestszentlőrincen lelkészbeiktatás folyt-e le március 10-én, vagy pedig bemutató bevezetés, vagy — harmadik eset —a hiy fogalmazása téves. * Korvin államtitkár az Uj Nemzedék húsvéti számában a középiskolákról nyilatkozik. Meg­emlékezik az állami, a r. kath. és a ref. iskolák­ról, de az evangélikus intézetek támogatását hiába keressük a nyilatkozatban. Nemi hisszük, hogy az államtitkár ne mutatott volna rá az evamg, iskolák támogatására, ha ez említésre ér­demes volna. Vájjon remélhetjük-e, hogy jövő husvétra a mi egyháziunk iskoláinak dotálása és támogatása említésre méltó arányokat ölt? * Gróf Károlyi József, a miagyar történelmi arisztokrácia egyik fényes nevének viselője, amely név a szatmári békétől az októberi forradalomig hazánk történelmileg válságos napjaiban zászlója volt az eseményeknek, jó néhány hete azzal ér­velt az elszakított magyar testvérek visszacsato­lása ellen, hogy ez a visszacsatolás olcsóbbá tenné a búzát, miért a visszacsatolandó földi jó búza- és kukoricatermő földi. Engem itt ennek az érvelésnek gazdasági értéke és igazsága nemi érdekel. Még azt is csak mellékesen jegyzem meg, hogy józan logikával ennek az érvelésnek az alapján azt is ki kell mondanunk, hogy az integer Magyarország sémi kell abban az eset­ben, ha az integer Magyarországban olcsóbb ára lenne a búzának, mint a megcsonkitott Ma­gyarországban, Mert a fő dolog az, hogy a többtermelés érdekében minden körülmények között fenntartandó nagybirtok jó áron adhassa el a búzát. Vagyis a nagybirtok megőrzi a nem­zetet, amiig a nemzet gondoskodik arról, hogy a búza drága legyen. Ez egy igen jó adalék a nagybirtok pszikológiájához. A nevezetes és megjegyzésre méltó gróf Károlyi József érvelé­sével kapcsolatban az a mód', ahogyan a.nemzet közvéleménye arra reagált. Ez a reagálás össze­foglalható abban, hogy a gazdasági körök reá­mutattak arra, hogy a búzánk nem lesz olcsóbb, ha1 a magyarokat visszacsatoljuk. Megbotránko­zás, tiltakozás az ilyen patriotikus felfogás ellen nem hangzott el. Én a bécsi rádióból még aznap 192$. éjjel hallottami gróf Károlyi érvelését. Hallották bizonyára olyan magyarok is, akik elszakított területen élnek s elgondolkodhattak azon, hogy hány kiló búzát érnek ők meg a gróf számításai szerint. De miután a budapesti börze megnyug­tatta a búzaárúsokat, a hazafiság is nyugodtan veri tovább a mellét és kívánja az elszakított magyarok visszacsatolását. Ez aztán a hazafiság! Kurzus-hazafiság! Börze-kurzus hazafiság! A keresztyén kurzus határozottan fejlődésképesnek bizonyul. A Második Lutheránus Vilápkonvent hivatalos proiramiuja. (Kopenhágában 1929. junius 26. julius 4.) Junius 26. Szerda. 10. ó. Megnyitó istentisz­telet. Prédikál Ostenfeld, kopenhágai püspök. — 15 ó. Megnyitó ülés. Üdvözlések. Soederblom Náthán svéd érsek beszél, témája: «Luther mint keresztyén személyiség és jelentősége Észak- európára.» — 16.30 ó. Luther Kiskátéjának 400 éves jubileuma. «Luther Nagy- és Kiskáté­jának keletkezése és jelentősége,» előadó: Reu, Amerika. Junius 27. Csütörtök. 9 ó. Ahitat; Jánoska Gy. püspök, Csehszlovákia. — Luther Kiskáté­jának 400 éves jubileuma folytatás. «A jelen nemzedék kötelessége, hogy hitbeli örökségét átszármaztassa, a következő nemzedék nevelése révén», előadó: Marahrens püspök, Németor­szág. — Mqgbészérés: Ludwigs, dián püspök; Walbaum főgondnok Románia. — 15 ó. Eiert V. Németország: «Az egyház hite és hitvallása Mar­burg és Augsburg megvilágításában.» — 16 ó. Stadener S. svéd püspök: «Mi a lutberanizmus sajáúdgps adománya a keresztyénségnlek?» — Megbeszélés: Hein, Amerika; Bursche főszuper­intendens Lengyelország; Nagel, Németország. Junius 28. Péntek. 9 ó. Áhitat; Helgason, Izland. — Ihmels püspök: «Mivel munkáljuk egyházunk belső ébredését?» — Megbeszé­lés: Moe, Norvégia; Pröhle, IVfagyaror- s z á g. — Délután a város megtekintése. — 18 ó. Bankett. Junius 29. Szombat. 9 ó. Áhitat; Popp, püspöki adminisztrátor, Jugoszlávia. — Bruce, Amierika : «A keresztyénség viszonya a világhoz a lutheranizmus felfogása szerint.» — Megbe­szélés: Báró Pechmann, Németország; Kaila püspök, Finnország. — 15 ó. Maroni prépost, Norvégia: «A lutheránus egyház és a szociális nyomor.» — Megbeszélés: Capesius, Ausztria; Appia, Franciaország; Zoellmer, Németország. Junius 30. Vasárnap. A konvent lelkész-tag­jai felkéretnek, hogy Kopenhágának és környé­kének lutheránus templomaiban prédikáljanak. A kopenhágai német evang. Péter-templomban Veit (Bajor o.) prédikál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom