Evangélikusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1928-03-11 / 11. szám
84. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1928. A háború legtöbb kárt tett a német társulatoknak. Nemcsak a szegénység tette lehetetlenné a missziók anyagi támogatását, hanem maguk a missziói munkamezők is el voltak zárva a német hittérítők elől. Ma már működhetnek Afrikában es a szigeteken, s a kínai és indiai munkamezőkön folytatott munkákra az anyagi támogatás mérve megközelíti a háború előtti ösz- szegieket. Hasonló nagy érdeklődés mutatkozik a kül- misszió iránt a római katholikus egyházban is. A jelenlegi pápának egyik legjelentősebb akciója éppen a külmisszió munkájának felkarolása. Jegyzetek. A mohamedánok böjtje az idén egy napon kezdődött a keresztyénekével. A keresztyén böjt a második század végién csaík! negyven óra hosszait tartott közvetlenül Husvét reggelét megelőzően. UJabb két évszázad elteltével már körülbelül negyven napig tartott, de csak a nyolcadik századtól kezdve állapíttatott meg, hogy a böjt hamvazószerdától számítódik, sigy a böjti időszak a vasárnapokat leszámítva negyven napig tart. Szigorúságát tekintve, a keresztyén bojt nem fogható a mohamedánok böjtjéhez, amely a szent Ramadan hónap első napjával kezdődik. Ennek a hónapnak minden napja szigorú böjt, amikor is a mohamedán ember napkeltétől napnyugtáig egy morzsa ételt, egy csepp italt sem vehet magához. Még fürdéssel sem üdítheti fel testét. Dohányozni sem szabad, sőt még virágot sem szagolhat. Orvosságot nem vehet be, sőt a szigorúbb gondolkodásúak még azt is kérdésesnek tartják, hogy szabad-e bőr alá fecskendezéseket alkalmazni s a szemet megmosni. * Jones Rufus tanár Gandhit igy rajzolja meg egy előadásában: A mahatma apró emberke, mezítláb, meztelen lábszárakkal ül a földön. Súlya körülbelül negyevenöt kiló, á ruha ami rajta van, nem ér többet egy pengőnél. Egy hónapi élelme nem igen kerül többe, mint amennyit mások egy ebédért fizetnek; hat pengővel köny- nyen kijön havonta. A szeretet útját Gandhi következőképen irta le Jonesnak: »Ha szivem ingerült, ha kijövök a sodromból, az már erőszak. S mielőtt elmegyek hazulról, s valakiért valamit teszek, előbb le kell győznöm önmagamat s az emberszeretet uralma alá kell helyezkednem«. Mikor Jones megkérdezte tőle, gondolja-e, hogy ez beválik, Gandhi azt felelte: »A világon semmiben sem hiszek annyira, mint ebben. Ez a lélek egész mélyen belém szállt és semmi a világon nem tudja belőlem kitépni a szeretetbe vetett hitet. * A kormányzó a községek országos kongresszusát megnyitó beszédében többek közt ezeket mondta: Csak úgy tudunk rohamosan megerősödni, ha mindenki minden erejéből termelni törekszik, nem pedig az államból megr élni. A csonkaországiban túlnagy az értelmiség, amely gyógyítani, tanítani, közigazgatni és ügy- védkedni akar. Nem győzzük betegeikkel, hivatalokkal és perekkel, azért igyekezzünk produktiv pályákat választani. Sorsunk jobbrafor- dulásának kulcsa kizárólag a munka és takarékosság lehet. flz északamerikai lutheránusok. D. Moe Olaf írja az Allgemeine Ev. Luth. Kirchen Zeitungban: A skandináv országok lutheránus egyházai, ide értve Finnországot is, maradandó hálára vannak kötelezve a német lutheranizmus iránt. Az északi országokban úgy a laikusok, mint a tudósok, még mindig épülést meritenek Luther Kátéjából és Posztilláiból, s a jelenkor német-lutheránus theológiája a skandináv theológusoknak még mindig legnagyobb tanítója. Az északi theológia körén belül különösen a konfesszionális irány a legszorosabb függési viszonyban áll a nagy erlangeni iskolához. Az északi országos egyházak mindemellett már kezdettől fogva, különösen pedig az utolsó száz évben önálló fejlődést is mutatnak fell A lutheránus hitvallási iratok közül Dánia és Norvégia csak a Kiskátét és az Ágostai Hitvallást fogadták el; Svédország megtartotta a püspöki egyházalkotmányt, az apostoli szukcesszióval, melyet ott most igen nagyra értékelnek; a dániai és norvégiai szuperintendensek is később püspöki címet kaptak, aminthogy egész Skandináviában megtartották a külön püspökavatást. Az északi lutheránus egyházak a tizenkilencedik században a liturgia terén is sajátos: fejlődésre törekedtek, amelyet legrövidebben úgy jellemezhetünk, hogy több ősegyházi elemed vett fel a liturgiába. Svédországban különösen a legutóbbi időkben az egyházi formák terén részben katholizáló irányzat is észlelhető, ami a stockholmi egyetemes konferencián is sok résztvevőnek feltűnt. Általában véve azt mondhatjuk, hogy a skandináviai lutheranizmusnak sajátos jellege főleg annak ökumenikus irányzatában foglalható össze. Bizonyára nem a véletlen dolga, hogy a keresztyén egyházak első egyetemes konferenciájára a meghivókat Svédország bocsátotta ki, s hogy ott egy ilyen konferencia sikerülhetett is. Azonban Skandináviának többi egyhár zaiban is ugyanazen érzület található. Dániában különösen a Grundtvignak »egyháziias szempontja«, amely az Apostoli Hitvallást és a ke- resztyénség alapját olyan erősen hangsúlyozta, támasztott ökumenikus gondolkodást. Grundt-
