Evangélikusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1928-02-12 / 7. szám
1928. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 51. véhez nőtt, ritka tehetségű és áldott jó lelkű ifjút az úrvacsorával is a nalálra előkésziteni. ö mondta a 139. zsoltár 7—10. verse alapján a halotti beszédet, mely nyomtatásban is megjelent. (E siralom földén mennyei haza felé óhajtozó hívek. Lőcse 1708. 4 ed rétii 32. L). Ez a lesújtó gyászeset indította Telekesi Törököt arra, hogy az idősb Aáchs munkáját, a Boldog Halál Szekerét újból is kiadja. Ifjabb Aáchs mint rozsnvói lelkész szép előszóval rendezte sajtó alá s T. Törökön kivid Petrőczy István generálisnak, Zay Lőrinc zászlós urnák, Jánoky Zsig- mond, Radvánszky János, Okolicsányi Mihály, Kisfaludy György, Fodor László s több felvidéki és dunántúli evang. föemberűnknek ajánlotta. (Lőcse 1708. 12-ed rétű 384. 1.) Ez az igen kedvelt munka még Jénában (Győrött) 1751. és negyedszer 1771. Nagyenveden is ^megjelent. Mint kiváló theológust és volt győri rektort 1709. az újonnan szervezett bártfai iskolába hívták meg igazgatónak. Ez év pünkösdjére nyomatta ki Novum Pentecostale című hirdetményét, melyben a műveltség értékéről szól és részletes tantervét közöl. A jó emlékű Ladivér Illés tantervét újítja fel, mely már előbb is használatban volt Bártfán és Eperjesen. Külön sorolja fel a grammatisták, poéták, rétorok és logikusok leckéit. Comenius Vestibulumát is használják, nagy súlyt helyez a magyar nyelv tanítására (ami nagy' haladás) és a parvisták és deklinisták közül senkit át nem bocsátanak, aki Luther kiskátéját jól nem tudja. Kinyomatta Mag. Schwarz János eperjesi püspök-lelkésznek ajánlva azokat a tételeket is, melyeket 1709. az őszi vizsgálatokon tárgyaltak. (Theses miscello- riieae pro examine autumnali. Bártfa 1709.) És legértékesebb emléke bártfai tanárságának a Magyar Theologia címen kiadott dogmatika. Szirmay Miklós, Bercsényi föprefek- tusa, a Rózsahegyen alakult evang. consistorium elnöke és Cseri Zsuzsanna könyvtárukban őrizték magyar kéziratban König Frigyes János reifswaídi majd rostocki tanárnak Theologia ositiva cimü 1664. megjelent munkáját. Aáchs- nak ezek a buzgó patrónusai megbízták öt, hogy nézze át a kéziratot és adja ki. Aáchs örömmel vállalkozott, s mivel könyvtára még nem érkezett meg s ebből a latin eredetit nem használhatta, azért Quenstedt András Theologica Sys- temáját vette segítségül (mert ez is saját bevallása szerint Kőniget követte) s ennek alapján revideálta és javította a kéziratot. így je- lent meg Bártfán 1709. jul. 12-én ez a 39. cikkelyből álló, kérdésekben és feleletekben a szigorú lutheri orthodoxia szellemében írott dogmatika. Hutter Lénárd, a két Hunnius, Meissner, Hafen reifer, Kegel stb. magyarba is átültetett hittani műveinek folytatása akart ez-lenni, amint Aáchs maga is mondja. A mű végén nyolc, németből fordított ének is van, köztük: Jer, dicsérjük Istent, Mit hajtok világnak. Valószínűleg ő, vagy az atyja fordította. Mint bártfai rektor 1710. adta ki Gerhard Jánosnak, a jénai jeles dogmatikusnak Szentsé- ges Elmélkedéseit, melyeket még Zólyomi Boldizsár semptei lelkész fordított le 1616-ban. »Sok vétkektől megtisztítva« jelent meg Bártfán 1710- ben ajánlással, latin és magyar versekkel, énekekkel. (408. lap. Műz. és Spataki ref. UoU.). És Aáchs adta ki újra Gerhard Jánosnak imád- ságos könyvét is »A kegy esség, minden napi gyakorlásai címen, melyet szinten Zólyomi Boldizsár fordított le. (Bártfa 1710. 174 lap.) Ezt az imakönyvet később a ref. Makkai Sámuel is lefordította (Kolozsvár 1744.). És Gerhardnak 50 elmélkedését Inczédi József is kiadta Liliomok Völgye címen, (Szeben 1745.) legujabban pedig Főző Sára is közadakozásból Karcagon 1889.') Aách Mihályi Bártfáról még 1710. Kassára hívták meg a magyar gyülekezet lelkészének. Itteni rövid működésének is egy irodalmi emléke maradt. A címe: Szent Bemhárd atyának szép áhitatos elmélkedései. Néhai Madarász Márton eperjesi lelkész fordította le ezeket 1649. és Aáchs most újra kiadta. (Bártfa 1710. 12-ed rétü 112. lap). Ezt Szentiványi Jánosnak, Rákóczi testőrsége brigadérosának, Eperjes városa fői- parancsnokának és nejének Gdtovits K ára as/- szonynak ajánlotta, akiknek egyetlen fiáról, »az ó kedves Józseféről» sok szépet jövendöl. A főrangú katonához szólva, a tábori jelszóval kezdi beszédét: Ki vagy? Honnét jössz? Hová mégy? És Luther szavaival felel reá: Terra sum, terram fero, terram tero, in terram revertor. Az emberi lélek méltóságáról, a halálról és örök életről szólnak Clairveauxi Bemátnak ezek a szép elmélkedései, akinek tanítása több pontban is megegyezik Lutherével. Aáchsnak további sorsáról és élete végéről csak annyit tudunk, hogy Eperjesen mirigyhalálban (pestisben) halt még még 1710-ben.") Ezzel szemben Zoványi és Szinnyei azt mondja, hogy* Bártfán 1711. febr. 2. haít meg. De nem jelölik meg forrásukat és sok tévedés van adataikban. Eperjesen 1710. nagy pestis dühöngött s valószínűleg Szentiványi hívta ide Aáchsot a pestis elől elmenekült Schwarz János eperjesi lelkész helyettesítésére. Akkor több vidéki lelkész is szolgált Eperjesen.*") íme, fiatalon, nehéz háborús időkben, hivatását teljesítve hunyt el ez a szülőföldétől mesz- sze elszakadt tudós magyar theologus és buzgó lelkipásztor. Atyját, a kuruc kor költő-papját csak két évvel élte túl. Ifjabb Aáchs Mihály jek lemző példája a kuruc világban szolgált, hányatott életű, nehéz feladatok elé állított és a fegyverzaj között is az egyházi irodalmat művelő hű és buzgó lelkipásztoroknak. A halálra készülő Okolicsányi nevében, általa a sajókörömi *) Lásd: H. Kiss Géza, Árva Bethlen Kata. 46. és 130. 1. Ritka eset, hogy evang. dogmatikus műveit reformátusok adják ki. **) Hrabovszky Gy. Presbiterologia I. 17. "*) HÖrk J. Az eperjesi kollégium tört. II. 85.
