Evangélikusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1928-02-05 / 6. szám

46. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1928. a bűneitől, mert Isten kegyelmével akarata min­dig a jóra fog irányulni«. Akkor nem is kell lelkiismeretfurdalást éreznie olyasmi miatt, ami cselekvésében bűnnek látszik, azt nem is kell megbánnia. Hiszen, a világon semmi sem tör­ténik isten akarata nélkül, Isten a bűnt is meg­engedi, mert különben az nem volna tehetséges: a megváltott embernek a bűnei, amely »jó aka­rata« ellenére történt meg vele, csak ilyen bűn, amit Isten megengedett. így »vétkezhetik az ember, anélkül hogy bűnt követne el«. Augus­tinus is azt mondja: »Ama et fac quod vis!« »szeress és cselekedd, amit akarsz«. Látnivaló, hogy az a megoldás, amelyre Wittig eljut, semmiképen sem nevezhető luthe­rinek, de épugy nem nevezhető közönséges ér­telemben katholikusnak sem. Luther a megvál­tott keresztyén ember felelősségét egészen más módon és sokkal mélyebben hangoztatta abban a meggyőződésben, hogy a hitnek meg kell te­remnie a jó gyümölcseit éppen az erkölcsi élet­ben. De a keresztyén ember bűne is bűn ma­rad, az azért való felelősséget le nem veszi senki róla, még azáltal sem, hogy mindennap imádkozhatja Jézusért a harmad k hitágazat ma­gyarázatát: »Hiszem, hogy Isten nekem minden bűnömet naponként kegyesen megbocsát«. — Mindezekből s a lutheri álláspont leszögczésé- hől is meg lehet állapítani — még nagyon váz­latos ismertetésünk alapján is, — hogy Wittig »húsvéti üzenetében« olyan evangéliumi igazsá­gok szólalnak meg, amelyek alkalmasak' arra, hogy éppen a megrettent hívők lelkiismeretét vigasztalják. Ez talán még inkább áll egyéb műveire. Sajnos, a hely szűke nem engedi meg, hogy ezeket részletesebben ismertessük. Csak röviden említjük meg legnagyobb művét: »Jézus élete Palesztinában, Sziléziában és egyebütt«. Már a cim is mutatja, mi ennek a műnek az alapgon­dolata. Az t. i., hogy Jézusnak az élete mimodon lesz valósággá minden egyes keresztyén em­bernek életében. »Jézus titokzatos módon, de valósággal és igazán tovább él minden megke­reszteltben. « S Wittig, mint ahogyan alkalmilag ezt egy szereplőjének az ajakára adja, maga is »láthatóvá akarja tenni azt, amit a földön kü­lönben nem lehet látni«. S úgy érzi, hogy »nem lehet felismerni, hol szűnik meg a föld s hol kezdődik a menny«. Csodálatos ereje van ah­hoz, hogy a mindennapi életben megássa az igazi értéket, a Krisztus életének visszatükröző­dését. A katholikus egyháznak sok, szokását igy próbálja megtölteni kérész yén tartalommal. Aki Jézus evangéliumi életének a feldolgozását fi­gyeli, az végeredményben szinte azt gondol­hatná, hogy a szerző lelkileg tulajdonképen kö­zel áll az evangélikus egyházhoz, vagy hogy ép­pen »evangélikus« már a gondolkozásában s hogy csak a forma, a külső beállítás maradt meg a kathoticizmusból. De ez nem áll. Amint már fentebb hangsúlyoztuk, Wittig lényegileg a katholikus egyház alapján áll kérdés feltevé­sében és az arra adott feleletben is, bármeny­nyire ellentmond is helyenként a vulgáris katho- licizmusnak. A közelebbi vizsgálatniáti ez kitűnik minden művénél. S ez azt jelenti, hogy ha az egyház megérti azt, ami itt megszólal, akkor ebből a katholikus vallásosságnak olyan evangé­liumi elmélyedése születhetett volna meg, ami­lyen talán Assisi Ferenc óta nem volt a katho- likus egyházban, Mi evangélikusok ennek csak örülhettünk volna. Azonban az események fej­lődése ezt lehetetlenné tette. S ha Wittig mű­vének ismertetése mutatja a modern katholiciz- mus belső értékeit, akkor a vele szemben köve­tett eljárás viszont rávilágít arra, hogy mi akar lenni, mik a céljai a hivatalos egyháznak. Lie. Dr. Karner Károly. (Folytatjuk.) HÍREK. Kérelem a lelkésztestvérekfcez! A dunántúli Lelkészegyesület elhatározta, hogy a Keresztyén Családi Emlékkönyvet újból kiadja. Kérem a lelkésztestvéreket, sziveskedlje- nek velem február hő 10-ig tudatni, hogy az Emlékkönyvből azonnal annak megjelenése után hány példányt vennének át A kiadási költségek fedezése és a nyomatandó példányok száma felől való tájékozódás céljából lenne szükségem ezekre az adatokra. Az Emlékkönyv ára is attól függ, hogy hány példányt nyomatunk. Ugyancsak február 10-ig kérem a jelentke­zést azoktól, akik egy Sopronban rendezendő nyári konferencián résztvennének. Németh Károly a dunántúli Lelkészegyesület ügyv. alelnöke. A lausannei konferencia állandó bizott­sága Athénban fog ülést tartani szeptember hó 11-én. Az ügyviteli bizottság decemberben tar­totta ülését New-Yorkban. A konferencia egy külön bizottságot küldött ki a keresztyénség egy­ségéről szóló VII. szakasz átdolgozására; az át­dolgozás megtörtént s nemsokára kinyomatják. — Templcmépités. Hajdanában Veresegy­ház lakosainak fele evangélikusokból állott. De, mert templomuk nem volt, fogytak, egyre fogy­tak, csaknem elfogytak. Hiába a hitbeli össze- tartozandóság érzetének egyedüli eszköze az Istenházában való gyakori találkozás. Az újab­ban Veresegyházra települt erős és elszánt ev. gárda elhatározta, hogy minden nehézséiggel, szegénységgel megküzd s a tavaszon megkezdi Isten házának megépítését s a mire önerejéből képtelen lesz, abban szükséghez képest segítsé­gért fordul majd hittestvéreihez. De nem a ké­szet várja. Előbb segít magán, hogy az Isten

Next

/
Oldalképek
Tartalom