Evangélikusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1928-12-23 / 49. szám
1928. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 389. de bennük kialakuljon, mint a komolyan hivó keresztyének közössége. E gondolatát a Deutsche Messe u. Ordnung des Gottesdienstes (1526) előszavában fejti ki. Háromféle istentiszteletet különböztet itt meg. Az első kettő (a latin és német nyelvű mise és istentisztele) missziói jellegű; helye a temp’om; közönsége mindenki, aki jön. Ezek között sokan vannak, akik nem hisznek vagy nem is keresztyének, hanem a nagyobb rész itt áll és bámészkodik, hogy valami újdonságot lásson, épjgy, mint hogyha törökök vagy pogányok között tartanánk istentiszteletet. Mert itt még nincsen rendezett és biztos gyülekezet, amelyben a keresztyéneket az evangéliom szerint lehetne kormányozni, hanem hitre és keresz- tyénségre való nyilvános buzdítás. De a harmadik féle istentiszteletet . . . sem kellene nyilt helyen tartani mindenféle nép ég között, hanem azoknak, kik komolyan keresztyének akarnak lenni és az evangéliomot szóval és tettel vallják, fel kellene iratkozniok és valamelyik házban külön összejönniük közös imára, i rá »olvasásra, az úrvacsora vételére. .. Ezen rendben meg lehetne azokat, kik nem viselkednek keresztyénekhez illően, ismerni, büntetni, javítani, ki tani tani vagy kiközösíteni, Krisztus elve értelmében, Mt. 18.» Egyházi fegyelmezést tehát Luther szerint tulajdonképp az eccles’ának az eccleúolájábnn, a pirochia-gyülekezctnek az igazán hívők alkotta maggyülekezcteben (Ke ngemeinde) lehet gyakorolni. S nekem az a nézetem, hogy épp ezen gondolatban ta'áljuk meg — legalább nagyrészt —■ az okát annak, hogy miért nem tett Luther egyházfegyelmi rendelkezéseket. Hiányzott az ó korában még az ehhez szükséges előfeltétel, a «Sacramentsgemeinde». «Nem tudok és nem akarok még ilyen gy ülekezetét (Gemeinde oder Versammlung) szervezni és rendezni, mert nincsenek még hozzávaló embereim és személyeim... Ha azonban úgy fordul, hogy ezt meg kell tennem, s jó lelki ismerettel nem térhetek ki előle, úgy szívesen megteszem, ami rám tartozik. Addig (indess) a jelzett kétféle istentiszteleti rendnél maradok meg s nyilvánosan olyan istentiszteletet tartok a népnek, mely az ifjúságot nevelje, a többieket pedig hitre hívja és sarkalja... mig a keresztyének, kik az igét komolyan veszik, ön- maguktól megtalálják egymást...» Épen, mivel az egyházi fegyelmezés előfeltétel hiányzet, nem tartotta annak eredményes gyakorlását lehetségesnek, sőt: a dolog végtére nevetséges lesz, ha nincs megfelelő szankció. Azért mondja a már említett Reminiscere prédikációjában: «Ez keresztyén cselekedet volna, ha valaki meg tudná cselekedni; én azonban nem merem egyedül életbeléptetni.» Ha tehát Luther tényleg egyházfegyelmi «rendelkezéseket» nem is tett, tény az, hogy az egyházfegyelmet szükségesnek tartotta — az említett feltétel mellett. Zulauf Henrik ev. lelkész. HÍREK. — Kedves olvasóinknak Istentől megáldott, boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk! — Tiszteletbeli theológlai doktorok. A kormányzó a kultuszminiszter előterjesztésére megengedte, hogy D. Söderblom Náthán upsalai evangélikus érseket, D. Ihmels Lajos szászországi országos evangélikus püspököt, D. Morehead John Alfréd new- yorki evangélikus egyházszövetségi elnököt és D. Rendlorff Ferenc lipcsei egyetemi tanárt és főegyháztanácsost a m. kir. Erzsé- bet-tudományegvetem tanácsa theológíai tiszteletbeli doktorrá felavathassa és részükre a tiszteletbeli doktori oklevelet kiszolgáltathassa. — Pesthy Pál dr. Igazságügyminiszter a békési egyházmegye felügyelője. December 13-án bonttattak fel a békési egyházmegye felügyelőjére leadott szavazatok Kovács Andor esperes elnöklete alatt tartott bizottsági ülésen. Az egyházmegye egyházközségei és a szarvasi főgimnázium szavazatukat egyhangúlag dr. Pesthy Pál igazságügyminiszterre adták le. A választás eredményét küldöttség fogja a nagyméltóságu miniszter úrral tudatni. — Lelkészválasztás. A kiskőrösi gvüle- kezet Hulvej István nyíregyházi segédlelkészt lelkészévé választotta. — Az Egyetemes Lelkészegyesület (Mele) pénztárának jelentése az 1928. évről. Blalniczky Pál Mele pénztáros, aki betegsége miatt akadályozva volt a pénztárosi jelentésnek a Mele közgyűlése elé terjesztésében, a következőkben számol be a Mele pénztáráról : bevétel 1182.43 P. kiadás 1123.56 P, készlet 58.87 P. Vagyon, pénztári készlet 58.87 P, Thébusz-alap 332.91 P, Hangya-betét 958.44 P, kötelezvények 200 P; összesen 1550.25 P. Vagyonszaporo- dás: 615.29 P. A pénztáros kéri a tagokat, hogy hátralékaikat és tagdíjaikat címére (Cinkota) küldjék. — Edvi Illés G2rgely emléktáblájának felavatása. Az ujmalomsoki egyházközség a gályarabságra hurcolt és az utón, Nápoly közelében mártírhalált halt lelkészének, Edvi Illés Gergelynek a dunántúli egyházkerület támogatásával díszes emléktáblát készíttetett. A templomban elhelyezett emléktáblát december 16-án avatta fel Németh Károly esperes. Az emléktáblát Kovács István ujmalomsoki lelkész vette át. Egyházi beszédet tartott Baráth József mér- gesi felkész. Edvi Illés Gergely a mérgesi gyülekezetnek is lelkésze volt.
