Evangélikusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1928-01-29 / 5. szám
1928. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 37. Eielsen Synod (1.300 tag, 7 lelkész, 30 gyülekezet). Ezek a testületek határozott pietisztikus és kongregacionális alapon állanak. 6. A dánok két testülettel bírnak: 1. Az amerikai egyesült dán evangélikus lutheránus egyház (29.956 tag, 146 lelkész, 212 gyülekezet). 2. Az amerikai dán evangélikus lutheránus egyház (19.108 tag, 66 lelkész, 98 gyülekezet). Mindkettő az Ágostai Hitvallás és Luther Kis Kátéja alpján áll. Egyesülésük várható. 7. A finnek. 1. Suomi Synod (35.334 tag, 55 lelkész, 55 gyülekezet), 2. A finn Nemzeti Egyház (8.850 tag, 19 lelkész, 67 gyülekezet). 3. Á finn Apostoli Egyház (30.000 tag, 5 lelkész, 100 gyülekezet). 8. Az izlandiak. Az Izlandi Zsinat (7,583 tag, 18 lelkész, 57 gyülekezet). Ezen kimutatás szerint megkeresztelt tag van 4,477.489, lelkész 11.172, a gyülekezetek száma 17.891. A magyarok Neve tanár kimutatásában külön nem szerepelnek. Harsányi István A magyar biblia. Bethlen könyvtár 10-11. sz. 1927. — Bethlen Gábor Írod. és n.Tomdal részv.-tár*. kiadása. — Ára 1-60 P. A »magyar biblia« címet viselő rendkívül értékes mű a magyar biblia fordítások történetét nyújtja az első kísérletektől fogva napjainkig. A tudós szerző hangyaszorgalommal gyűjtötte össze az egyes szétszórt adatokat s rendszeres egységbe foglalva áttekintő képét s tárgyilagos bírálatát ill. (méltatását adja'a magyar biblia fordítás történetének. Müve hézagpótló s nélkülözhetetlen. A gazdag, sót teljesnek mondható bibliográphiai anyag, amelyet a mű végén 16 oldalon közöl, csak azt mutatja, hogy milyen fáradságos kutató munkát kellett végeznie; a felemlített, hasonló célú korábbi művek értékes köz'éseik dacára, teljeseknek semmiképen sem mondhatók. Harsányi István épen ezen a hiányon akar so giteni, s a hozzáértése, szeretete s fáradhatatlan szorgalma olyan művel gazdagította protestáns irodalmunkat, amelynek egyetlen protestáns lelkész, tanár, sőt eleinknek a bibliáért való küzdelmes-győzelmes harcait értékelő hivő könyvtárából sem szabadna hiányozni. Műve már la tények egyszerű (felsorolása által is apológiájává válik protestáns elődeink biblia szeretetének. Szinte tükörképe a magyar protestántizmus történetének, küzdelmeinek, harcainak, szenvedéseinek, diadalainak. Egymásután vonulnak fel előttünk négy viharos évszázad áldozatos lelkű, tudós bibliaforditói, egyszerű, de hitben gazdag prédikátorok, szent munkájuk kiadását lehetővé tevő gazdag mao cenások, bibliát olvasó buzgó fejedelmek, kik lelkiekben is vezetői akartak lenni alattvalóiknak. Jó tudni azt a mai ifjúságnak, hogy a Rákóczy fivérek György és Zsigmond már diákkorukban több mint 400 szentirási helyet tudtak pontosan idézni, sőt Zsigmond e tudását később 5000 bibliai hely idézéséig fejlesztette, s a nagy fejedelem Bethlen Gábor 26-szor olvasta el a bibliát, azt is jó tudni, hogy már az 1555. erdődi zsinat elrendeli, hogy a prédikátorok a szentirást forgassák kezükben éjjel és nappal s mindkét részt tanulják meg jól, s 12 évvel később a debreceni zsinat a szentirás szövegén kívül a megpróbált tudósok magyarázatait is szükségesnek Ítéli. A tudós szerző alaposan rácáfol arra a korunk szelleme által megmagyarázható törekvésre, amely szerint az első magyar biblia fordítók bencés ill. praemontrei rendi szerzetesek lettek volna; kétséget nem tűrő módon bizonyítja be, hogy Pécsy Tamás és Újlaki Bálint, a kodexek-Korabeli első teljes bibliafordi- tók, magyar husziták voltak, a reformáció ha- zánkbeli előfutárjai. Ezután egymásután ismerteti s méltatja a magyar biblia fordításokat Kom- játhytól Masznyik Endréig. Ha a biblia fordítók tekintélyes gárdáján végigtekintünk, örömmel állapíthatjuk meg', hogy a két testvér felekezet nemes vetélkedéssel állította legjobb erőit e szent munkába; egymásután vonulnak fel egyfelől Komjáthy Benedek, Pesti Kiasér Gábor, Erdősi Szilveszter János, Heltai Gáspár (1558-ig) Torkos András, Bárány György, Bolcmann István, Káinon Sámuel, Masznvik Endre, másfelől Benczédi Székely István, Bogáti Fazekas Miklós, Heltai Gáspár, (1558. után) Meliusz Juhász Péter, Félegyházi Tamás, Károlyi Gáspár, Komáromi Csipkés György, Ballagi Mór, Incze Dániel, Herepey Gergely és Czegledy Sándor. Az általánosan elterjedt s megkedvelt Károlyi biblia kiadásában is közösen fáradoztak. Legalább 37 kiadásáról tudunk, a britt s külföldi biblia társulat megalakulása előtti időből. E társulat 1804- 32-ig Károlyi biblia fordítását 38-szor, 1832— 1902. 62-szer adta ki; napjainkig 100-nál több már kiadásainak száma, s a milliónál több a kiadott bibliák száma (ugyanezen idő alatt akath. Káldv Gy. és Tárkánvi Béla biblia fordításainak kiadásai ie számnak tizedrészét sem érték el. A revideált Károlyi biblia előkészítésében is közösen fáradoztak a protestáns egvházak tudósai. Először 1878-ban alakult meg a bizottság; Györy Vilmos és Menyhért János dolgozzák át az Újszövetséget, 1898-ban jelent meg az átdolgozott ó-szövetség a már 12 esztendeje Ballagi Mór, Hunfalvy Pál, Szász Károly és Szilády Áron vezetése alatt működő 19 tagú bizottság munkájaként; az újból átnézett teljes biblia fordítás 1908-ban jelenik meg, anélkül, hogy lezárni akarná a mindig tökéletesebb fordításra törekvő tudományos munkát, melynek szolgálatában theol. tanárok, lelkészek, mindkét felekezet köréből buzgón kiveszik részüket, a jövő legsürgősebb feladatai közé állítva oda a magyarázatos biblia, elsősorban újszövetség kiadását. Hálás feladat volna a tudós szerző által
