Evangélikusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1928-10-21 / 40. szám
1928. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 315. az cpiilet ormán tündöklő hetükkel a d cső nevet: Luther. Amikép a Reformé.or személye életében mindenütt, ahol megjelent, de puszta neve is, ahol csak elhangzott, vagy lelkesedés viharát, vagy gyűlölet orkánját idézte fel, úgy ma is. Akkor is, amikor felragyogott a név az Ufa ormán. Az épen egyik főbizonysága annak, hogy Luther ma is élő egyéniség, hogy nevének említésére elemi erővel tör ki az érte való lelkesedés és a vele szemben táplált elkeseredés. A film útja a protestáns Németországon keresztül valóságos diadalut volt. De a német pá- pizmus telekiabálta az országot, a világot, hogy nagy’ sérelem esett a pápa egyházán, a Lutherfilm veszélyezteti a felekezeti békét. Pedig a filmcenzura előtt a római katholikus megbízott, a berlini klérusnak egy magasabbrangu tagja, kijelentette volt a film bemutatása után, hogy’ aggódva jött, de megnyugodva távozik. Nem a film fájt tehát nekik, amelyből hiányzik minden sértő tendencia. Az ö szemükben Luther személye és a reformáció ténye a botránykő. Azt szeretnék kicenzurázni a világtörténelemből. Ámde azt a nagyszerű filmet Isten keze pergette le a világtörténelem vásznán, azt semmiféle cenzúra meg nem nyirbálhatja és Luther ennek a filmnek örök hőse marad, akinek a reformáció műve örök dicsősége. A Luther-film a német filmművészet grandiózus alkotása. Szövege Hans Kyser, iro, remeke. Megkapó jelenetei Wolfgang Zeller szerzetté stilszerü zene kísérete meglett peregnek lé. Sorra, rendre elevenednek meg előttünk a vásznon a Reformátor életének eseményei. Az Erfurtból hazaérkezett ifjú magiszter látogatása a mansfeldi iskolában és a szülői háznál. Az er- furti egyetemi évek belső és külső élményei. Látjuk Luthert megrendült lélekkel gyászolni Alexius barátjának ravitalán. Majd tanúi vagyunk a thüringiai erdőben lejátszódó jelenetnek, amint a vil'ámcsspás hatása alatt fogadást tesz, hogy' szerzetesrendbe lép. Végigvezet a film az erfurti kolostoron, amelynek cellájában böjtöléssel és önsanyargatással igyekszik elcsi- titani lelke háborgását, az örök ítélettől való félelmét. Elkísérjük a zarándokot Rómába vivő utján. Elvonulnak szemeink előtt a középkor borzalmai. Látjuk Luther kinos meglepődését a »szent város« élete láttán. Látjuk őt arcra borulva »Krisztus helytartója «előtt. Mikor a scala sanctan arcra borulva marad, látomást lát. A scala sancta a Golgota köves, tövises hegyoldalává változik át. Azon halad felfelé egy görnyedt alak kereszttel a vállán. Majd a lépLSŐzet tetején feltűnik a Golgota keresztje. De eltűnik e látvány. A távol ködéből kibontakoznak a zarándok szemei előtt Wittenberg körvonalai. A reformáció örök szent városa felett fénysugarakból font kereszt lebeg. Wfttenbergben vagyunk. Luther a szószéken áll és prédikál a bűnbocsátó cédulák árusítása ellen. A 95 tétel kiszegzése, a pápai bulla megégetése, a Reformátor bucija Wittenberg- tól a wormsi birodalmi gyűlésre menet, a bi- Iodaírni gyűlés lefolyása, utána Luther elrablása, olyan jelenetek, amelyek leírhatatlan hatást gyakorolnak a nézőre. A wartbnrgi fogság érdek- feszitö jelenetei után Wittenbergbe vezet a film, amelyen végigtombol a képrombolás vihara. A zavargás tetőfokra hág. Egyszerre csak ott terem Luther a városi temp’om szószékén. Lényének vaiázsa, szavának hatalmi csendet parancsol. Az előbb még romboló tömeg térdre borul és felbug az orgonán, felharsan a tömeg ajkán a reformáció diadalmi éneke: »Erős vár a mi Istenünk.« Ami ezután következik, az az »Erős vár a mi Istenünk« apatheo/ise. A zenekar megrázó változatokban azt játsza, amig a reformáció története néhány képben elvonul a szemlélő előtt. Erős vár a mi Istenünk...! így énekelnek az evangéliumi hit mártírjai a máglya lángjai között. Ez az ének harsogja túl a Szent Bertalan éjszaka vészkiáltásait. Ezzel az énekkel ajkukon vonulnak a házuk s otthonukból ki üldözött protestánsok uttalan utakon keserű hontalanságba. Ez a haldokló Gusztáv Adolf hattyúdala a lützeni harcmezőn. Amig a vásznon még egvszer feltűnik Luther alakja, amint bibliával a kezében hirdeti az Igét késő nemzedékeknek — zeng az ének a történelem századain által. Aki ezt a fiímet látta, sohasem szabadul hatása alól. A film hatásának mások az eszközei, mint akár a szószéké, akár a katedráé. Ezért az iró némely tekintetben szabadon járt el. Az események csoportosításában sem követi hűségesen a történelmi sorrendet. Annyi azonban bizonyos, hogy a film kitűzött célját a legteljesebb mértékben eléri. Lelkesedést támaszt hőse iránt és az általa szolgált igazság felismerésére és annak követéséi e ragad ellenállhatatlanul. Vajha a mi magyar evangélikus népünknek is mód és alkalom adatnék arra, hogy ennek a filmnek tanúja lehessen és erősödjék általa evangéliumi öntudatában, a reformáció ügyéért vaíó szent lelkesedésében. Szívből kívánjuk, hogy a Luther-film minden protestáns országba bemenetelt találjon és legyen az útja az egész világon át diadalut. — Reformációi Üzenet, Lapunkhoz mellékelve találják olvasóink az Abaffy Gyula országos evang. KIÉ titkár által kiadott Reformációi Üzenetet. Abaffy Gyula a Reformációi Üzenetet ingyen küldi meg lapunk minden előfizetőjének, s viszonzásul kéri a Keresztyén Ifjúsági Egyesületek evangélikus ágának anyagi és erkölcsi támogatását. Cime: Budapest, VIL, Gyarmat-utca 106.
