Evangélikusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1928-09-30 / 37. szám
292. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1928. A Protestantizmus Nemzetközi Védszövetsége október 16— 18-ig: Budapesten és Debrecenben tartja közgyűlését. A közgyűlés résztvevőit Kuthy Dezső egyetemes egyházi főtitkár és Dr. Csikesz Sándor debreceni egyetemi theol. tanár október 15-én üdvözlik Bécsben. Ugyancsak 15-én délután félnégytől hétig az első zárt ülés az Abonyi-utcai ref. konventépületben; az ev. egyház nevében üdvözli a közgyűlést dr. Raffay Sándor püspök, a ref. egyház nevében dr. Ravasz László püspök; a magyaro szági felekezet- közi helyzetet Antal Géza ref. püspök, a protestantizmus belső helyzetét Kapi Béla püspök és dr. Csikesz Sándor tanár, a protestantizmusnak a magyar államhoz való viszonyát dr. Benedek Zsolt a ref. egyetemes kon vent főtitkára ismertetik. A közgyűlés főtémája: A protestantizmus feladatai és veszélyei az ökumenikus mozgalomban; ehhez a témához bevezetőül a Védszövetség főtitkára, dr. Ohlemülier Gerhard (Berlin) tart előadást: Romanizáló hatások a prot. egyházakban címen. Főreferátum: Lim- brick (London), Az anglikán egyház agendá- jának reformja tekintettel a nemzetközi protestantizmusra. Mellékreferátumok: Pfannenstiel (svéd), Lang (Berlin), Müller (Zürich), Raffay Sándor. Október 16-án 9—13 óráig a zártülés folytatása az evang;. egyház Üílői-uti székházában, 15—17.30 óráig a zártülés folytatása a Sütőutcai ev. leánykollégiumban. 18 órakor [nyilvános ünnepi ülések a) a Deák-téri evang. templomban-: báró' Radvánszky Albert megnyitója; Davey (London) A protestantizmus hivatása a múltban; Luther (Charlottenburg) A protestantizmus hivatása a jelenben; talla (Fiume, Valdens) A protestantizmus hivatása a jövőben; dr. Ravasz László zárószava; b) a Kálvin-téri ref. templomban: dr. Dókus Ernő megnyitója; előadások ugyanazon témákról, mint a Deák-téren: Müller (Zürich), Baron (Marburg), Finnország képviselője, dr. Raffay Sándor püspök zárószava. Október 17-én Debrecenben: 18 órakor ünnepi ülés a ref. nagytemplomban: dr. Baltazár Dezső megnyitója; Wo linier (Lund, svéd) A protestáns igen!; Hollandia, képviselője1 A protestáns nem!; Fahrenhorst (Berlin) A protestáns mégis!; Geduly Henrik zárószava. A Protestantizmus Nemzetközi Védszövetség e 1923. március havában alakult meg a holland »Evangelische Maatschappij« kezdeményezésére az »Evangelischer Bund;< az évi közgyűlésén. A Védszövetség feladatai a következők: 1. egyöntetű kifejezésre juttatni a protestáns tudatot szellemi, vallási és erkölcs megalapozottságában ; 2. megvédelmezni a protestantizmust és annak hivatását a támadások, különösen pedig a mostani ellenreformációs törekvések ellen. Ezeknek a feladatoknak megvalósítását célozza: 1. azoknak a testületeknek és egyéneknek egybehoizása által, akik ezekkel a feladatokkal foglalkoznak, vagy velők egyetértenek; 2. a protestantizmust érintő problémák és tények tárgyilagos' tanulmányozása által; 3. megfigyelések tapasztalatok és eszmék kicserélése által; 4. adott esetekben az összprotestantizmus egyöntetű fellépésének előkészítése által; 5. a protestantizmus fenyegetett vagy szorongatott részeinek anyagi és erkölcsi támogatása által. A Védszövetség végre ha j t ő bi zottság á n a k elnöke: van Wijngarden H. G., Amsterdam; al- elnökei: Pfannenstill (Lund) és Davey (Belfast); főtitkára Ohlemülier (Berlin); pénztári ellenőr Hickmann (Dux). A Védszövetség első ülését 1923-ban tartotta, résztvett Kuthy Dezső égyetemes egyházi főtitkár, a másodikat Drezdában! 1926-ban, résztvett dr. Raffay Sándor püspök. A mostani tehát a harmadik kongresszusa a Szövetségnek. Emléktáblák és síremlékek. Báró Radvánszky Albert egyetemes felügyelő egyik, közgyűlést megnyitó beszédében hangoztatta, hogy önmagát becsüli meg az a közösség, amely elhunyt nagyjai emlékének áldoz. Evangélikus anyaszentegyházunknak Isten kegyelméből vannak olyan nagyjai, akiknek emléke, neve, élete a történelmi távol homályából is erős és tiszta fénnyel ragyog felénk s akikről ha megfeledkeznénk, magunkat tennénk szegényebbé és magunkat gyengítenénk. Egyetemes egyházunk szeptember 23-án egyházunk két jelese: Ocsay-Balogh Péter és gróf Teleky-Róth Johanna emlékének áldozott két nógrádmegyei községben: Kisbágyonban és Szilákon. Ocsay-Balogh Péter 1790—1818-ig, tehát úgy nemzeti, mint egyházi szempontból jelentőségteljes korszakban, volt egyházunknak egyetemes felügyelője. Az, 1790/91. évi országgyűlésen a protestáns karok és rendek vezére volt, s az akkori vallásügyi törvények az ő nevéhez is fűződnek. Egyházi működését jellemzi, hogy igen nagy figyelmet fordított iskolaügyünkre, ő volt az első egyetemes felügyelőnk, aki ennek a tisztnek iskolafelügyelői jellegét különösen kidomborította. Az volt a meggyőződése, hogy az iskolában készítjük elő az egyház jövendőjét. A koporsója felett mondott halotti beszédben azt a jellemzését olvassuk: Pater erat evange- licorum, a magyarországi evangélikusoknak atyja vala! Gtyolicsányi József sziráki presbiter volt az, aki egy esztendeje felhívta egyházunk néhány vezető férfiának figyelmét arra, hogy Ocslay- Balogh Péter hamvai behorpadt, jeltelen sírban nyugosznak a kisbágyoni temetőben. Báró Radvánszky Albert egyetemes felügyelő azonnal
