Evangélikusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1928-09-23 / 36. szám

SztrkesztAséf: LtBtIT (Masai a.) liitfitaivatal: GTÖR. av. kamat-tpllil. Kiadja: f LUTHER-SZÖYETSÉG. Pastatak arékpéaztári csakkszáala: 1290. ■laaltatta : DR. R1FFIT SIIOOR pisáik. Maijelaolk hitenként tgiszer. vasárnap. " ■ ■ ............... Előfizetési ftr: Epész évrt S P. 40 fill., léiéire 3 P. s t«HMuu.éri uuu. 20 fim negyedéire t P. 60 filU Egy szán 16 (III NÉMETH KÁROLT capír««. Hlriatási árak aegeiYezés szállt. Búcsúbeszéd. Elmondta D. Kováoa Sándor Sántha Károly sírjánál 1928. szept. 9-én a budai farkasréti temetőben a Luther-Társaság nevében. három emberöltőt temetünk Sántha Károly- ban. Az elsőből utolsónak maradt, mint Mikes a nagy Rákóczi udvarából, ö még látta Széchenyi, Kossuth, Deák, Vörösmarthy, Petőfi, Arany csil­lagának teljes fényű ragyogását. Ifjúsága a nem­zeti újjászületés hatalmas hullámverésében múlt el, — a magyar jövő hangya munkásainak, a század csodálatos iró- és költő nemzedékének, a honvéd névnek, a »névtelen fél istene lenek« di­csősége töltötte meg lelkét s adott égbe emelő szárnyakat törekvéseinek. Mint ifjú theologus ott ült a nagy Székács lábainál Györy Vilmossal, Zsilinszky Mihálylyal a közös protestáns buda­pesti theologian. Benne élt a pátens korának küzdelmeiben s e komák drága emlékekép őrizte meg azt a hitét, hogy a protestántizmus élet­folyamának szétszakadt két ága újra egyesülni fog, hogy történelmi hivatását betöltse. Költé­szete e borúval, verőfénnyel vegyes korban haj­tott ki leikéből. A második emberöltő a lázas munka ideje. A magyarság megfeszítette erejét, hogy egy nemzedék alatt pótolja vérzivataros századok helyrehozhatatlannzk látszó veszteségét. Bűn volt a föld alá rejteni egyetlen talentumot. Mig mások a gyakorlati érvényesülés, gazdasági föl­lendülés útját keresték s népöket is ezen az utón igyekeztek boldogítani, ö meglátta a lelkek szomjúságát, tikkasztó éhségét és énekköltővé lett. A tolnai élő hagyomány Sztárayról, a zsol- táros magyar reformátorról, aki estennen a tem­plom halmán szent énekekkel fogadta a testtörő munkából hazatérő nyáját, megihlette lelkét és fölemelte a mindennapi élet szintjéről sugara­sabb magasságokba. Termése egyre dúsabb, mélyebb tartalmú lett imádságaiban, költemé­nyeiben. írói emelkedésének ive kicsinyített mása a magyar nemzet s a föléledt magyar protestan­tizmus életfenntartó munkájának, ereje érvénye­sülésének. Minden egyes mozzanat visszhangot vert lelkében és lantja húrjain. Látta az utolsó emberöltőt, mely bűneivel örvénybe döntötte a hazát, egyházat, konkoly­vetésével megszeplós.tette a jövendő reményét, az ifjúságot. Látta a magyarság nap át a diadal­mas hajnakxlás. a fénylő delelés és az alkonyo- dás pillanatában. Gyengébb lelkek megrendül­nek, az ö lelke, mert Istenben és Krisztusban élt, a nagy válságok, rianások, összeomlások közt épen meg tudta tartani hitét, reménységét. Tudott énekelni feltámadásról, uj életről, mint a XVI. század keseregve is bizakodó lantosai. Meghajolt Isten vesszeje előtt, mert nemzete vét­kezett, de egyúttal remélt, bízott is abban, aki »nem akarja a bűnösnek halálát, hanem hogy megtérjen és éljen«. A reményt leikével átölelve hunyt el, anélkül, hogy lantjának egyetlen húrja megtagadta volna az ö hitét, vagy a pusztulásba való belenyugvást, a sötét kétségbeesést tük­rözte volna. Utolsó mosolya is a reményt, a vir- radást hirdette. A Luther Társaság nevében búcsúzom egyik alapítójától, legrégibb tiszteleti tagjától. Nem pusztán a költőt, a hymnusok szerzőjét gyá­szoljuk. Kegyelettel gondolunk az ó pitriarchai jóságos szivére. Jobban örült annak, ha egy if- juban az isteni szikrát fölfedezte, mint hogyha garmada számra hullottak lábai elé a koszorúk. Gyönyörködve, szeretettel gondolt azokra, akik hagyatékát tisztelve elhagyott örökébe lépnek. Áldás a kidőlt hűnek poraira, áldás emlékére! — Felhívás! Szeretettel kérem azon lelkész­testvéreimet, akik a bányai egyházkerület ez- idei közgyűlése alkalmával október 10-én dél­előtt 9 órakor ülésező egyházkerületi lelkészi közgyűlésen előadást tartani kívánnak, hogy elő­adásuk címét velem közölni szíveskedjenek. Ko­vács Andor elnök. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom