Evangélikusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1928-01-15 / 3. szám
24. evangélikusok lapja 192s. rendezett vallásos délutánok, valamint egyéb ünnepségek hallgatóinak jó része katholikusok- ból áll, akik a népművelés és a lelki tisztaság iránti vágyukban az evangélikus vallás iráint is érdeklődnek. A falvak lelki életét gondozó fiatal lelkésznek segítő társai jó részben ezekből álnak és az ünnepségeken maguk ,a kongreganista leányok szerepelnek a leglelkesebben. A nyolc község missziós lelkésze Liska Ferenc, aki csak pár hónappal ezelőtt került oda, ezelőtt mint Pitvaros s. lelkésze működött, Szarvason az evangélikusok Mekkájában született, ott végezte el gimnáziumi tanulmányait, majd Sopronban és Németországban folytatta azokat, Békéscsabán és Pitvaroson élt ezután és innen szólította el a kötelesség, s igy lett Tiszazugi nyolc falujának papja és éjjel-nappal szinte pihenés nélkül a hívek között van, hogy az anyaszentegyház örömére és dicsőségére a legáldásosabb munkát fejtse ki. A karácsonyfa szent fényénél a gyermekek nagy örömére Csépa fiatalsága; felekezeti különbség nélkül, a fiatal lelkész rendezésében magasztos karácsonyfa ünnepet tartott, amelyen a község összes gyermekeit megvendégelték. A fiatalság az idősebbek nagy tetszése mellett adta elő a Jönnek a betlehemesek cimü népies pásztorjátékot. Szilveszter estélyén pedig szintén az ev. egyház rendezésében kedélyes estélyt rendeztek, amelynek Hungária élőképes görögitü- zében Liska Ferenc köszöntötte az uj év hajnalán Csépa község lakosságát. Az estélyen a kathotikus vezétőférfiak, a község katholikus vezetői, valamint a lakosság teljes számmal megjelent és a csekélyebb számú evangélikus hívek a katholiikusokkal együtt elbeszélgettek az est folyamán a legjobb hangulatban. A helybeli kath. plébánost is meghívták az ünnepélyre, de ő tüntetőleg elmaradt, sőt a helybeli ;kath. egyesületeket is az ev. lelkész ellen szeretné felhangolni. A szilveszteri műsoros estélyen a kath. kongreganista lányok is szerepeltek annak ellenére, hogy az estély előtt a plébános fogadalmat vett ki tőlük az estélyen való meg nem jelenésre. Az estély jövedelmét a Hősök emlékművére fordítják. Az anglikán imakönyv (Prayer Book) ügyében az anglikán püspökök konferenciát tartottak. A konferencia azt határozta, hogy a revideált imakönyvön bizonyos változtatásokat tesz és újból az egyházi gyűlés elé terjeszti. A tervezett változtatások csupán azt a célt szolgálják, hogy a félreértéseket eloszlassák s világosabbá tegyék a célt, amelyet a revideált imakönyv szolgált. A Lutheránus Világkonvent nagybizottságába a Paul és Haccius elhalálozása folytán megüresedett német tagsági helyeket D. D. Ihrnels Károly lipcsei missziói igazgatóval és D. D. Eiert W. erlangeni egyetemi tanárral töltötték be. • Külmissziói muzeum. Rómában a Palazzo del Lateranoban nemrég nyílt meg a Missziói és Néprajzi Muzeum, amely a Szentévi Missziói kiállítás állandósítása. A muzeum rendkívül gazdag anyagot ölel fel a keresztyénségi eredetétől egészen napjainkig a földkerekség minden tájáról és minden népének életéből, az örökös jég világában lakó eszkimóktól a pálmák között élő szerecs,enekig. Az anyag igen szépen és szemléltetően van elrendezve, vitrinekben, csoportokban. Sok viaszszobor mutatja be a különböző népfajokat; látjuk a hittérítőket a po- gányok között; látjuk a keresztyén hitre tért népek vallásos életét; a hittérítők és a keresztyének szenvedéseit, martiromságát. A muzeum hatalmasan illusztrálja a keresztyénségnek lelki erejét és hősiességét. Dr. Morehead János a News Exchange Bulletin (a Lutheránus Világkonvent sajtóorgánuma) december 13-iki számában részletesen beszámol a Végrehajtó Bizottság budapesti ülésezéséről. Megemlíti azt a »határtalan vendég- szeretet«, amelyben a Bizottság tagjai részesültek; idézi az Evang. Lapjában megjelent üdvözlést és báró Radvánszky Albert egyetemes felügyelő beszédét, amellyel a Bizottság tagjait az egyetemes gyűlésen üdvözölte; felsorolja azokat az alkalmakat, amikor érintkezhettek á magyar politikai és társadalmi élet jeleseivel. Megemlékezik egyházunk helyzetéről, s a lelkészi szemináriumot, a nyugdíjintézetet és a felekezeti iskolákat említi fel, mint egyházi életünk égető kérdéseit. Segédlelkészt keresek azonnali belépésre. A javadalom felől írásban tájékoztatom a jelentkezőket. Sátoraljaújhely, 1928. jan. 3. Dr. Dómján Elek sk. esperes. SZERKESZTŐI ÜZENET. O. I. Sz. Hálásan köszönöm. Intézkedtem. Kérem további támogatását. Felelős kiadó: PÁLMAI LAJOS. Nyomatott a Győri Hírlap nyomdai m&intézet gyorssajtóján Győr, Czncaer Gargaly-u. 15. szám. — Tolofon 335.— 7347