Evangélikusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1928-01-15 / 3. szám

24. evangélikusok lapja 192s. rendezett vallásos délutánok, valamint egyéb ünnepségek hallgatóinak jó része katholikusok- ból áll, akik a népművelés és a lelki tisztaság iránti vágyukban az evangélikus vallás iráint is érdeklődnek. A falvak lelki életét gondozó fia­tal lelkésznek segítő társai jó részben ezekből ál­nak és az ünnepségeken maguk ,a kongreganista leányok szerepelnek a leglelkesebben. A nyolc község missziós lelkésze Liska Ferenc, aki csak pár hónappal ezelőtt került oda, ezelőtt mint Pitvaros s. lelkésze működött, Szarvason az evan­gélikusok Mekkájában született, ott végezte el gimnáziumi tanulmányait, majd Sopronban és Németországban folytatta azokat, Békéscsabán és Pitvaroson élt ezután és innen szólította el a kötelesség, s igy lett Tiszazugi nyolc falujá­nak papja és éjjel-nappal szinte pihenés nélkül a hívek között van, hogy az anyaszentegyház örömére és dicsőségére a legáldásosabb munkát fejtse ki. A karácsonyfa szent fényénél a gyer­mekek nagy örömére Csépa fiatalsága; felekezeti különbség nélkül, a fiatal lelkész rendezésében magasztos karácsonyfa ünnepet tartott, amelyen a község összes gyermekeit megvendégelték. A fiatalság az idősebbek nagy tetszése mellett adta elő a Jönnek a betlehemesek cimü népies pász­torjátékot. Szilveszter estélyén pedig szintén az ev. egyház rendezésében kedélyes estélyt ren­deztek, amelynek Hungária élőképes görögitü- zében Liska Ferenc köszöntötte az uj év hajna­lán Csépa község lakosságát. Az estélyen a kathotikus vezétőférfiak, a község katholikus ve­zetői, valamint a lakosság teljes számmal meg­jelent és a csekélyebb számú evangélikus hívek a katholiikusokkal együtt elbeszélgettek az est folyamán a legjobb hangulatban. A helybeli kath. plébánost is meghívták az ünnepélyre, de ő tüntetőleg elmaradt, sőt a helybeli ;kath. egye­sületeket is az ev. lelkész ellen szeretné felhan­golni. A szilveszteri műsoros estélyen a kath. kongreganista lányok is szerepeltek annak el­lenére, hogy az estély előtt a plébános fogadal­mat vett ki tőlük az estélyen való meg nem jelenésre. Az estély jövedelmét a Hősök emlék­művére fordítják. Az anglikán imakönyv (Prayer Book) ügyében az anglikán püspökök konferenciát tartottak. A konferencia azt határozta, hogy a revideált imakönyvön bizonyos változtatásokat tesz és újból az egyházi gyűlés elé terjeszti. A tervezett változtatások csupán azt a célt szol­gálják, hogy a félreértéseket eloszlassák s vi­lágosabbá tegyék a célt, amelyet a revideált imakönyv szolgált. A Lutheránus Világkonvent nagybizottsá­gába a Paul és Haccius elhalálozása folytán megüresedett német tagsági helyeket D. D. Ihrnels Károly lipcsei missziói igazgatóval és D. D. Eiert W. erlangeni egyetemi tanárral töl­tötték be. • Külmissziói muzeum. Rómában a Palazzo del Lateranoban nemrég nyílt meg a Missziói és Néprajzi Muzeum, amely a Szentévi Missziói kiállítás állandósítása. A muzeum rendkívül gaz­dag anyagot ölel fel a keresztyénségi eredetétől egészen napjainkig a földkerekség minden tá­járól és minden népének életéből, az örökös jég világában lakó eszkimóktól a pálmák között élő szerecs,enekig. Az anyag igen szépen és szemléltetően van elrendezve, vitrinekben, cso­portokban. Sok viaszszobor mutatja be a kü­lönböző népfajokat; látjuk a hittérítőket a po- gányok között; látjuk a keresztyén hitre tért népek vallásos életét; a hittérítők és a keresz­tyének szenvedéseit, martiromságát. A muzeum hatalmasan illusztrálja a keresztyénségnek lelki erejét és hősiességét. Dr. Morehead János a News Exchange Bulletin (a Lutheránus Világkonvent sajtóorgá­numa) december 13-iki számában részletesen be­számol a Végrehajtó Bizottság budapesti ülé­sezéséről. Megemlíti azt a »határtalan vendég- szeretet«, amelyben a Bizottság tagjai részesül­tek; idézi az Evang. Lapjában megjelent üdvöz­lést és báró Radvánszky Albert egyetemes fel­ügyelő beszédét, amellyel a Bizottság tagjait az egyetemes gyűlésen üdvözölte; felsorolja azokat az alkalmakat, amikor érintkezhettek á magyar politikai és társadalmi élet jeleseivel. Megemlé­kezik egyházunk helyzetéről, s a lelkészi szemi­náriumot, a nyugdíjintézetet és a felekezeti is­kolákat említi fel, mint egyházi életünk égető kérdéseit. Segédlelkészt keresek azonnali belépésre. A javadalom felől írásban tájékoztatom a je­lentkezőket. Sátoraljaújhely, 1928. jan. 3. Dr. Dómján Elek sk. esperes. SZERKESZTŐI ÜZENET. O. I. Sz. Hálásan köszönöm. Intézkedtem. Kérem további támogatását. Felelős kiadó: PÁLMAI LAJOS. Nyomatott a Győri Hírlap nyomdai m&intézet gyorssajtóján Győr, Czncaer Gargaly-u. 15. szám. — Tolofon 335.— 7347

Next

/
Oldalképek
Tartalom