Evangélikusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1928-04-29 / 18. szám
1928. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 141 házat üldözte és az igazság keresésében tévuta- kon járt. 3, 8. Krisztus azért idézett elő az apostol életében ekkora változást, mert az apostol megismerte benne a názáreti Jézust, és urát. Farizeus korában is hitt és reménykedett a Krisztusban és annak javaiban. Ámde amikor a Krisztus megismertette vele, hogy a Jézus a Krisztus, akkor a názáreti Jézus élete, szenvedése, halála, tanítása az ismereteknek olyan gazdagságát tárta fel előtte, hogy annak ellenében korábbi életének minden értéke üszők, polyva, szemét lett, amit ki kellett söpörni, el kellett tisztítani. Eddig a törvénynek szolgált, most a Krisztus Jézus lett urává. Két urnák nem akar és nem tud szolgálni. Az uj ismeret lehetetlenné tes/i, hogy bizakodjék a test szerint is és bizakodjék a Krisztusban is. Nem sántikálhat kétfelé. A Krisztust kivánja megnyerni, és ebből a célból mindent kárba hagyott veszni. Odaadta magát egészen ennek a célnak, s mert magát odaadta, lemondott mindenről. Úgy érzi, hogy amit addig magáénak vallott, az nem annyira az ö tulajdona volt, mint inkább az uralkodott őrajta. Szolgaságból szabadult ki, és lerázta magáról azokat a bilincseket, amelyeket azelőtt azért nem érzett bilincseknek, mert azt hitte, hogy aranyból vannak és örült az aranynak. A „Katholikus gondolat.“ (Dr. Vasa Józ-eí népjóléti miniszter nyíregyházi beszéde.) A nyíregyházi r. kath. szociális misszió meghívására dr. Vass József néjóléti m. kir. miniszter, nagyprépost f. hó 14-én előadást tartott. A kétségtelenül magas színvonalú előadás központjába a >katholikus gondolatinak a kultúra és a civilizáció viszonyában való értékelése állott. Az előadás a megyeháza dísztermében, ugyanazon teremben folyt le, amelyben néhány hónappal ezelőtt Nyíregyháza érdeklődő közönségének dr. Balthazár Dezső, Ge- duly Henrik és dr. Ravasz László ev. és ref. püspökök ajkairól volt alkalma hallgatni 1TKrisztusi igazság igéit. Csakhogy csodálatosképen, mig e protestáns jellegű társadalmi összejövetelen minden szónok minden felekezeti vonat- kozás nélkül, a krisztusi igék eszményi tartalmának kiemelésével a 1 egernélkcdéttébb evan- géliumi igazságtartalommal tartotta meg előadását és gyakorolt hallgatóságára felekezeti különbség nélkül ellenállhatatlanul vonzó hatást, addig a népjóléti miniszter ur a különböző társadalmi és egyházfejlődési tényezőknek előadásába egyházpolitikai színezettel való bevonása utján, bár szónokilag elsőrendű élvezet nyújtásával és a katholikus közönség várakozásának teljes mértékű kielégítésével finom, halk, alig észrevehető módon mégis egyoldalú katholikus propaganda munkát folytatott. Távol áll tőlünk, hogy ehez való jogát kétségbevonjuk. Sőt, elismerésünkre tarthat számot nemcsak ö, de általában mindenki, ha hiven és öntudatosan adja bizonyságát az egyházához való ragaszkodásának. Csakhogy végezze a bizonyságtétel munkáját kizárólag felekezeti, s nem általános társadalmi jellegűnek mondott összejövetelen és végezze azt úgy, hogy más fejezetek tagjai a saját maguk és a felekezetűk által az állami és a társadalmi rend megóvásában teljesített szolgálataik terén a nyilvánvaló tényekben rejlő igazság rovására ne kerüljenek hátrányos megvilágításba. A népjóléti miniszter ur, akinek egykori kultuszminiszteri működése idejéből hálásan emlékezünk a protes- testáns egyházakkal s azok reprezentánsaival szemben tanúsított lekötelező jóindulatára, nyíregyházi beszédében, e beszéd egész konstrukciójában, gondolatmenetében félreismerhetetlenül kisajátít és lefoglal a katholikus gondolat számára oly érzéseket és felfogásokat, oly magatartásokat és életirányokat, amelyek sem nem római, sem nem görög katholikus eszmék, gondolatok és irányok, de a Krisztus evangéliuma minden, bármely felekezethez tartozó hű keresztyén és becsületes magyar léleknek a sajátossága. Oh, ha mi a katholikus« gondolatot minden vonatkozásában a Krisztus hamisítatlan evangéliumi igazságeszményei és a történelem letagadhatatlan bizonyságai világánál kezdjük boncolgatni, találunk benne oly tartozékokat, akár a dogmák, akár a szervezet, akár a más keresztyén fclekezetckkel szemben való hivatalos magatartás szempontjából (lásd legutóbb a newyorki Kossuth-szobor megkoszorúzását), amelyek ezt a gondolatot a krisztusi tartalom fényességeiből nagyon is pőrére vetkeztetik. Csak kuriózumkép említjük meg, hogy ugyanebben a nevezetes nyíregyházi beszédben a népjóléti miniszter ur átlátszó célzással, a katholikus gondolat kulturamentő értékének a megrajzolása és dicsőítése közben kifejezésre juttatta a feletti sajnálkozását, hogy az egész ország nem kizárólag katholikus vagy nem kizárólag protestáns, és hogy a hallgatóság lelkében mint elérendő ideált igyekezett rokon- szenvet keltő módon felébreszteni a jövőben létesítendő európai egyesült államok gondolata iránt való lelkesedést.
