Evangélikusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1928-04-22 / 17. szám
134. * EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1928. méért!« Istentisztelet Végeztével a templomban megtartott díszközgyűlésen úgy az egyház tagjai, mint az igen nagyszámban megjelent vendégek üdvözlése után Öméltósága a csépai protestáns egyház majdnem 100 éves fejlődését ismertette, mely fejlődés alatt előbb — egész 1925-ig a csépai ref. vallásu hívek is az egyház kebelébe tartoztak, a hívek hitéleti szükségletét a szentesi egyház lelkésze látta el, melynek a csépai egyház a filiája volt. 1925-ben nyugalomba vonult az egyház levitatanitója, kinek fizetését jó részben az állam viselte, most az iskolás gyermekek kevés létszámára való tekintettel az államsegélyt a minisztérium beszüntette, evvel igen nehéz, majdnem végzetes helyzetbe taszította a csépai ev. egyházat, másfél évig csupa kétségbeesés, könyörgés és kilincselés, majd ezek eredménytelensége következtében belharc indult meg Csépán az egyház evangélikus és református hívek között. Az előbbiek híven kitartottak egyházuk mellett, mig a reformátusok, azon indokolással, hogy gyermekeik tanítását ev. levita tanító hijján továbbra is nem bizhatják az államsegélyes róm. kath. iskolában működő tanítókra, a szomszédos Ti- szasas község református lelkészéhez fordultak, majd 1927-ben teljesen kiváltak a csépai egyesült protestáns egyház keretéből és nyíltan kimondották, hogy Tiszasashoz csatlakoznak. Mig a református vallásu hívek vallási ügye igy az evangélikus egyház hívek vallási ügyeitől elszakadt, azalatt az evangélikus egyházi főhatóság Csépára ev. missziói lelkészt rendelt ki. A kinek beiktatása előtt még ismételt kísérletet tét Saguly János ev. főesperes arra, hogy a ref. vallásu híveket az egyház kebelébe, mint testvéreket visszatérésre bírja, annál is inkább, hogy az okot, melyért a két gyülekezet szétválása bekövetkezett, avval, hogy missziói lelkészt küldött ki, az ev. egyházi főhatóság gyökerében szüntette meg. A visszatérítési kísérlet sajnos, nem sikerült, amikor is a csépai evangélikus hívek mély sajnálatukat fejezték ki a ref. testvérek kiválása fölött, mert igy az együttesen is nagyon gyenge egyház kétfelé vált közönsége szegényes körülményei között nagyon nehéz napokat fog élni, megalakította a csépai ev. misz- sziói egyházat. Sok nehézséggel megküzdve, ezen időtől kezdve mindinkább erősödik a csépai ev. egyház. Végül jó reménységgel imádkozott a magyar evangéliom boldogulásáért a főpásztor. A közgyűlés során rámutatott azon visszaélésre is, hogy az államsegélyes elemi r. kath. iskolába járó ev. gyermekek szüleire egyházi adót ró ki a róm. kath. egyház iskolai fent.' adó címén, holott Magyarországon az el. iskolai oktatás tandíjmentes és a jelenlevő fő- szolgabirót e visszaélés megszüntetésére felkérte. Díszközgyűlés után áz egyház isko1 at érmében a politikai község, az egyes testületek és egyesületek kiküldöttei tisztelegtek a püspök ur előtt. A küldöttségek fogadása után a lelkészlakban szeretet délután volt, hol a csépai ev. lakosság és egyház példás áldozatkészségéből gazdagon megtérített asztal 'fogadta az ünnepélyen megjelenteket. A főpásztor este 8 órakor kíséretével visz- szatért Szentesre, ahol a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság magasnivóju estélyén tartott előadást. Az egyházi ünnepségen és istentiszteleten egész Csépa lakossága felekezeti különbség nélkül ott volt, dacára annak, hogy a róm. kath. lelkész most is, miként tette egy évvel ezelőtt az ev. missziói lelkész beiktatásánál a templomban a szószékről tiltotta meg híveinek egyházi átok terhe alatt, hogy a protestáns egyház ünnepségén részt vegyenek. Amikor e szerencsétlen megcsonkított Magyarország minden tele- kezetének és minden lelkészének a legszentebb hazafiui kötelessége, hogy az összetartást, a szeretetet, a békességet, a hívek leikébe beleoltsa és ott azt ápolja, akkor a nagy világ- egyetemben egyetlen kis rögecske, egy szürke kath. pap megfeledkezve Trianonról, hazáról, mindenről úgy igyekezik egyéni tekintélyét biztosítani, hogy nyíltan szószékről hirdeti a vallási harcot. Egyházunknak azonban fényes elégtételt adott Csépa község kath. lakossága^ testületéi, róm. kath. legényegylet, róm. kath. leány kongregációja azáltal, hogy az ünnepségünkön nemcsak megjelentek, hanem annak sikerét és fényét tevékenységükkel nagyban elő is segítették és nyíltan hirdették, hogy a kath. lelkész prédikációjával nem azonosítják magukat. Szeretett főpásztorunk látogatása egyházunk híveire úgy hatott, mint a nyári forrósáéban eltikkadt virágokra az üdítő harmat. Híveink lelki világában e szép egyházi ünnepélyünk örökre emlékezetes marad. Püspökünk diadalát legszebben bizonyítja az a közmegelégedés és osztatlan szeretet, mellyel Csépán fogadták, körülvették és róla megemlékeznek. A látogatás óta két áttérő is jelentkezett. fl fllippibeliekhez irt levél. (Folytatás.) 3, 4—6. > A zsidókat a származás, a körülmetélkedés és a törvény különbözteti meg más népektől. Azok, akik Pál apostol ellen áskálódnak és a pogányokból lett keresztyéneket, amilyenek a filippibeliek is voltak, a zsidó® iránynak szeretnék megnyerni, zsidóság tekintetében nincsenek előnyben az apostollal szemben. Ha a »test« használna valamit, ha az érdemet jelentene, a mellyel dicsekedni és olyan kiváltságot, amelyben bizakodni lehet, akkor az apostol semmiben sem maradna el a többi zsidók között. Sőt, megelőzne sok zsidót, akinek vére nem fajtiszta, aki vagy maga tért át a zsidók közé, vagy pe-
