Evangélikusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1928-04-08 / 15. szám
XIV. éTioiyadk. 1028. április 8. 15. szám. Feltámadás. „Mi tudjuk, hogy általmentünk a halálból az életbe, mert ra ^ retjük a mi atyánkfiáit Aki nem szereti az atyjafiát, ^.halálban marad.“ íAlán. 3, 14. i A keresztyén aszkétika a halál gondolatát jó nevelő eszköznek tekinti az életre. A keresztyén lélek kialakuláshoz szükségednek tartja, a keresztyén élet formáláshoz igénybe veszi azt, hogy nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy meghalunk. Az aszkétikának ez ellen a tanítása ellen csak* annak lehet kifogása, aki helytelenül azt hiszi, hogy a halált elrettentő eszköznek használjuk fel a keresztyén ember nevelésében. A halált nem azért emlegetjük, hogy vele rémítsünk, hanem azért, mert a halál valóság. Minden ember meghal. Az Isten is meghalt. A halál természeti törvény, amelynek olyan általános érvénye van, mint minden más természeti törvénynek. A különbség csak az, hogy az emberek erről a valóságról, erről a természeti törvényről szeretnek megfeledkezni. S az egyház felfogása az, hogy erről a törvényről megfeledkezni éppenugy nem tanácsos, mint más törvényekről. Még azt sem le hét állítani, hogy a halál szükséges rossz. Mert ha az emberek nem halnának meg, annak itt a földön igen kellemetlen következményei lennének. Képzeljük csak el, mi lenne, ha az apák helyébe sohasem léphetnének a fiák! Az ember testi és lelki világa itt a földön arra van berendezve, hogy a halálban véget ér. Aki egy bizonyos kort túlél, az önmagát is túléli, és hosszú élete inkább teher, mint áldás. Bizonyos időtartamra szükségünk van ahhoz, hogy az Isten által belénk oltott célgondolatot megvalósítsuk, de azon túl a földi életnek már nincs ránk nézve jelentőségé, és a mi életünknek sincs jelentősége a földön. Aki ezt belátja, az eljutott a bölcseségre és az tudja, hogy a halál gondolatának feladata a keresztyén ember lelki világában nem a rettentés, hanem a nevelés. Minden nevelés, amely számításon kívül hagyja a halált, egy nagy életigazságot mellőz el és tévutakra vezet. Éppen olyan tévedés az is, amikor azt mondják, hogy a keresztyénség az örökélet hirdetésével, a halálból való feltámadásnak tanításával akarja az emberekkel elfelejtetni a földi élet nyomorúságát és megfékezni az igazságtalanságok ellen lázongó emberi Iqlkeket. Annál kevésbbé állhat, meg ez az állítás, mert hiszen a keresztyénség az örökkévalóságot nem választja el a múlandóságtól, mintha a kettő között semminemű összefüggés nem lenne. Az örökkévalóságba, a feltámadásba, a halhatatlanságba vetett hit a földi múlandó életet nemhogy megfosztaná jelentőségétől, hanem éppen az ád neki jelentőséget. Ez a hit nem akar sem fenyegetés, sem kecsegtetés lenni, hanem csupán azt jelenti, hogy általa meglátjuk az életnek nem egy rövid szakaszát, hanem annak egészét és igy értelmet nyer sok minden, ami ezen hit nélkül értelmetlenségnek tűnik fel. A feltámadásba vetett hit fegyelmezi földi életünket, megtanít a valóságot megkülönböztetni az árnyékvilágtól, megtisztítja szivünket a földi salaktól és állandóan azzal a követeléssel lép elénk, hogy megtisztítva szivünket, járjunk az Urnák világosságában, szent életben, Isten és emberek iránt való szeretetben. Maga- sabbrendü életszemléletre oktat. A földi élet sokszor úgy tünteti fel előttünk a szemmel látható és kézzelfogható dolgokat, mintha azok lennének a maradandók, és mi volnánk azok, akik eltűnünk mint az árnyék és elmúlunk, miként az álom. A világ, amely eltűnik, stabilisnak látszik; a lélek, amely halhatatlan; gyenge foszlánynak tetszik. A spirituális élet, a hit mutatja be a dolgok valódi értékét és tesz bizonyságot amellett, hogy megvan bennünk a leMegjelenik hetenként egyszer, vasarnap. Előfizetési ár: Egész évre 6 P. 40 HIL félévre 3 P. 20 (HU negyedévre t P. 60 (HL Egy szám 16 fill Hirdetési árak megegyezés szerint. Szerkesí.o. l; SlIDOfl püspll Kiadéhivatal: GTu... ------------Kláriim: fl LDTHER-S2u..^^ Pestatakarékpénztárl csekkszámla: Uaw. ‘ LY esperes.
