Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1927-08-28 / 35. szám

1927 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 295 szállania érte egyházunknak, mert ezzel tarto­zunk annak a múltnak, mely nekünk intézmé­nyeinket törvény szerint biztosította s a jelen­ben még a politikai bölcsesség is azt kívánja, hogy ezt olyan ügynek tekintsük, amelyet nem ajánlatos ellenséges érzülettel megbolygatni. Az elnöség mellett erélyesen foglalt állást a jog­akadémia érdekében az egész közgyűlés s va­lósággal történeti pillanatok voltai:, amikor Lich­tenstein László, ny. főispán, egyházmegyei fel­ügyelő, vitéz Görgey László, vármegyei fő­jegyző, dr. Dómján Elek, Pauiik János és vé­gül Mikszáth Kálmán főispán szólaltak fel a Bruckner Győző dr. jogakadémiai dékán által beterjesztett határozati javaslat mellett. Ezzel kapcsolatban említhető, hogy a közgyűlés sú- lyos aggodalmakat táplál a kultuszminiszter ama javaslata iránt is, mellyel az állami tanügyi közigazgatás újjászervezését akarja. A tárgyso­rozat kiemelkedő pontja volt még a földbirtok- reform kérdése. A közgyűlés a Vanyarcon kije­lölt püspöki középbirtok elfogadása melleit fog­lalt állást. Egy régi evangélikus birtok kerül vissza az egyházhoz a kerületnek való juttatása által. Sajnálatos azonban, hogy az egyházköz­ségek nem tudnak földbirtokhoz jutni. A püspöki birtokkal kapcsolatban is sok alapos kifogás került a közgyűlés elé. Foglalkozott az egye­temes lelkészi nyugdíjintézet kérdésével is, s örömmel látja a közgyűlés, hogy ez a fontos ügy végül megoldáshoz jut. A vallástanár képző szabályzatot a napirendről leveendónek tartja, mert a lelkészi vizsgával ezt a kérdést megol­dottnak véli. Állást foglal a liturgia egységesí­tése mellett. Nagyon fontos az a határozat, mely megbélyeg/i a divatban, táncban meg.iyivánu’ó erkölcstelen irányzatot és szükségesnek tartja hazafias és társadalmi szempontból a leghatá­rozottabb erkölcsvédelmet. A vallásoktatás te­rén örömmel látja a közgyűlés az ifjúsági inisz- szió előtérbe nyomulását. A missziói pontokra különös gondját fordítja, de kívánja ehhez az egyetemes egyház támogatását. A beliniss/iói munka egységes irányítása végett a kerületnél belmissziói előadót választ s ezt az egyetemes egyháznak is javasolja. A lelkészválasztási sza­bályrendeletet akként módositja, hogy lehetővé váljék a pályázat kiírásának mellőzésével a meg­hívás. Sajnálatosan veszi tudomásul, hogy Pau­iik János lemond főjegyzői tisztéről és minden más kerületi tisztségeiről. Az általános tisztujitás során főjegyző lett Duszik Lajos, jegyző Mar- csek János és Vietórisz László, a világiak so­rából pedig főjegyző Mihler Károly, jegyző Zse- dényi Béla és Szohor Pál. A kér. törvényszék biráivá Duszik Lajos és Marcsek János válasz­tatott. A pénzügyi bizottság elnöke Zorkóczy Samu és Dómján Elek lett; a kér. számvevőszék világi elnöke Pazár István egyházi elnöke Dóm­ján Elek, számvevő Nemes ’ Károly. Örömmel vette tudomásul a közgyűlés, hogy a kerület egyházközségei alkalmazottaik fizetését 100"o-ig valorizálták. Több kisebb jelentőségű ügy elin­tézése után a közgyűlés Gedulv Heniik püspök imájával ért végett. A közgyűlés tagjai hálás elismeréssel vitték el a miskolci egyházközség és nöegylet vendéglátó szeretetének kedves megnyilatkozásait. (M.) — Diakonissza-avatás* Szivet megindító s egyben magasztos ünnepi aktus folyt le most vasárnap, a győri evang. templomban, a dél­előtti istentisztelet befejezése után, — egy olyan aktus, amely még nem fordult elő az evangé­likus templom ősi falai közt. Nem fordult elő pedig azért, mert a most megszállás alá ke­rült Pozsonyban fönnálló magyarországi dia­konissza anyaház bocsátotta ki azelőtt, magasz­tos föladatuk gyakorlásáia, az ott kiképzett dia­konisszákat. Csonka-Atagyarország * területén Győrött, az itteni evang. egyház szervez e meg Pálmai Lajos tb. esperes buzgói kodására az áldásos intézményt, a Szeretet ház falai közt rendszeresítvén a diákon Issza-képző tan folya­mot. Négy diakonissza növendéket avatott föl nővérekké, szamaritánus! munkájuk teljesítésé.e, eddigi lelki gondozójuk: Pálmai Lajos tb. es­peres. Az Lmb.rszeretet, az irgalmassag gyakor­lásának egyedül Istenért való áldásos munkájá­val Pálmai Lajos ismertette meg a fölava- tandókat. Az elméleti kiképzés föladatát H über Etelka elöljáró nővér teljesitette. A gyakorlati betegápolás elsajátítása vég.P, a helybeli kó.- házba jártak be a jelöltek, akik az ott szor­goskodó apáca-nővérek szeretetreméltó kedves­séggel teljesített közreműködés? m llett szere - ték meg a szükséges gyakorlatot.' Az ünnepélv a templom minden zugát megtöltött nagy kö­zönség jelenlétében folyt le, megható momen­tumok között. Pálmai Lajos esperes, mint a fölavatandók lelkiekben való előkészítője, a vi­rágba öltözött oltár elé lépve, szívbe markoló beszédet intézett az irgalmas cselekedetek gya­korlására magukat elköteleze t Tabithákhoz. — Történeti visszapillantást vetve a dakonissza- intézmény keletkezésére és annak az őskeresz­tények idejében betöltött áldásos szerepére, hangsúlyozta, hogy nem kisebb szükség van ma is, sőt különösen ma, az áldozatos csele­kedetek gyakorlására, amikor az emberi lelke­ket eldurvitó világháború fenekestül fölforditott mindent és a nemesebb érzést kiölte a lelkek- ből. Figyelmeztette a növendékeket, hogy nagy föladatra vállalkoznak, nagy útra indulnak: a lemondás útjára, de amely út a Krisztus útja, tehát gyönyörűséges azoknak, akik ez ütőn a Mestert követik. Miután kivette tőlük a foga­dalmat, szent hivatásuk teljesítésére fölavatla őket, fejükre tett kézzel áldást kérve reájuk és munkájukra. Majd pedig, hogy hitben megerő­södve induljanak útjukra, kiszolgáltatta nekik az Ur szent vacsoráját. Ezt követőleg az egy­házi énekkar egy gyönyörű alkalmi énekszá­mot adott elő, melynek elhangzása után, a szo­kásos templomi közös imával és áldásosztással,

Next

/
Oldalképek
Tartalom