Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1927-02-20 / 8. szám
február 20. 6. szám. Kelenföldi Evang. leik. hivatal I., Villanyi-ut 1. Budapest ti HI1ULLI nuSOK LAPJA Szerkesztőség : L í B11Y (Koson m.) Kiadóhivatal: GYŰR. av. konvenl-ópUlet. Kladia : fl LUTHER-SZÖVETSÉG. Postatakarékpénztár! csekkszámla: 1290. ■lapította : DR. RIFFIY SÉKDOR püspök. Sierk««x*»»4rt Iclalői NÉMETH KÁROLT espor««. Megielenlk hetenként egvszer. vasárnap. Elölizetési ár: Egész évre 6 P. 40 üli., félévre 3 P. 20 HIÚ negyedévre t P. 60 (HU Egy szám 16 Ilii Hirdetési árak megegyezés szerint. Jó föld. * »Amelyik mag a jó földbe esett ezek azok, akik a hallott igét tiszta és jó szívvel megtartják, és gyümölcsöt teremnek békelüréssel.« Lukács 8. 15 A magvetőről szóló példázat mindössze öt rövid mondatból áll. A magyarázat hozzá megint öt mondat. Úgy vagyok Jézus példázataival, hogy minél idősebb leszek, s minél több irodalmi termékkel ismerkedem meg s minél több irodalmi irány — verizmus, idealizmus, klasszicizmus, naturalizmus, expresszionizmus, impresszionizmus, romanticizmus és neoroman- ticizmus — keresztezi utamat, annál jobban tanulom felismerni azt, hogy Jézus beszéde mint művészet és irodalom is tökéletes. A vetésről pontosabb megfigyelő képességgel, művészibb átérzéssel, tömörebben és plasztikusabban nem lehetne imi, mint Jézus ebben a példázatban ahogyan beszél. Japán festmények jutnak eszembe, németalföldi festők képei: ez felülmúlja őket. Miniatűr, megmérhetetlen távlatokkal. Ut, ég, madár, szikla, tövis, televény; szikkasztó szárazság, harmat, eső, szivárgó nedv: egy világ. S mennyi mozgás: a magvető kimegy otthonából, mikor már mindent ellátott otthon s beszólt feleségéhez a konyhába, odaszólt futkározó gyermekeinek, s megsimogatta hozzádörgölődző kutyájának fejét, kimegy a földre vetni; járja a barázdákat és vet. Hull a mag. Repdesnek a madarak. Mennek az utón emberek. Női a vetés, női a tövis. Felkél, süt a nap. Felhők árnyai húzódnak át nesztelenül a vetésen. Zápor permetez. Szél fujdogál. Csillagok reszketnek nyári éjszakákon. Itt az aratás. Az a négy ver9, amelyben Jézus a vetés történetét elbeszéli, az elbeszélő művészet remeke. Kezdve attól a mondattól: »A magvető kiment« egész addig: »Százannyi hasznot hoza.« Olyan lendület van ebben a történetben, amilyent csak Ruskin és a nagy művészet tudtak meglátni egy-egy virágsziromban, fűszálban vagy nagy hegyek gerincén. Ámde az evangélista bevezetésk'pen hozzáteszi, hogy a műremek oktatni akar, mert példázat. Jézus igy fogja fel. Hozzáteszi figyel- , meztetésül: Akinek van füle a hallásra, hallja meg! Azután még magyarázatot is fűz hozzá. Tehát nem Part pour Part! Itt a művészi szép, az eszthétikai szép nem cél. Eszköz. Itt nem azért cizellálnak aranyat, ezüstöt, drágaköveket, hogy üvegszekrénybe tegyék és mutogassák, hanem azért, hogy legyen tál, tányér, kupa, nyaklánc, gyűrű, amelyet használnak, s aminek használata az életet szebbé, értékesebbé teszi. A dolgok mélyén drága titkok pihennek: ezeket meglátják a látók, s kinyitják a mi szemünket is, hogy lássunk. Az éjszakai zúgó szél, a mezei Ülöm, a hollók: beszélnek; fűszálak, csillagok zengése messze földre kihat; ezeket meghallják a hallók, s kinyitják a mi fülünket is. Az ember úrrá lesz Isten kezének munkáin azáltal, hogy titkaikba beavatja az, aki hatalmasan és édesen beszél, mert amiket Atyjától hallott, azokat szólja, s amiket Atyja cselekszik, azokat cselekszi, s mert az ő kenyere az, hogy annak akaratát hajtsa végre, aki őt el- küldötte. Isten lelkének fuvallata ételi a világot, amelynek célja az, hogy a tiszta és jó szív béketüréssel teremje meg a jó gyümölcsöket. Egyszerűbben, szebben, mélyebben nem látta senki meg az élet értelmét és célját, mint az, akit ha nézünk az Atyát látjuk. Legyen a szived tiszta, légy béketürő: a legszentebb asz- szony, az édesanyád életének felmagasztosult pillanataiban nem kívánhat, nem kérhet számodra többet, jobbat. Ez teremtő Istenednek jó és kegyelmes akarata is. Hogy olyannak lássák az emberek orcádat, amilyen egy angyalnak orcája és teremj gyümölcsöket, amelyeknek láttára az emberek Istent dicsőítik.
