Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1927-09-11 / 37. szám
Kelenföldi evang. lelkészi hivatal I., Vjllányi-ut 1. Budapest. zeptomber 11. 37. szánt. USOK LOPJA Sztrkcszttséi: LÉBÉNT (Mown ■.) Riadóhivatal: GYÚR. •*. konvent-épiilet. Kiadja: i LUTHER-SZÖVETSÉG. Alapította: DR. RBFFIY SÜDOR püspök, »••■lelenlh hetenként eívszer. vasárnap. — ■ Elölizetésl ftr: Egész évre 8 P. 41) Ilii., félévre 3 P. SiwkMrtéaért uuifa 20 (III., negyedévre t P. 60 fill., Egy széni 16 fill Pestatakarékpénztári csekkszámla: 1290. NÉMETH KÁROLT ««per««. Hirdetési árak megagyezás szarlat. Aki könyörült rajta. „Kit gondolsz, hogy felebarátja volt annak, aki a rablók kezébe esett? — Az pedig monda: Az, aki könyörült rajta’“ Lukács, 10, 36, 37. Azt mondja Jézus a hegyi beszédben: »Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek«. S az irgalmas samarinátusról szóló példázatban a könyörület szó eredetije ugyanaz, ami a hegyi beszédben s abban az ótestámen- tomi igében, amelyet Jézus ismételten idéz: Irgalmasságot akarok és nem áldozatot. Ugyan az a szó megvan a magyarban is, mint alamizsna. A példázat szól a felebaráti szeretetról, azonban szemlélteti a vallásosság két típusát is. És a. vallásosság két típusával az életnek két típusát is. Aminthogy a példázat az élettörvény kapcsán született meg (lásd 25. és 28. vers). És a példázatot csak foglalatában tudjuk megérteni. Ebből a szempontból tekintve, a rablók és a kifosztott utas háttérbe szorulnak; az ö, alacsonyabb élettipust szemléltető alakjaik itt nem sokat jelentenek. Kidomborodnak ellenben egyik oldalon a pap és a lévita, a mások oldalon a samaritánus. Szemléltetéséül annak, hogy az igazi vallásosság, az igazi élet nem szertartás, hanem az embernek megújulása a szere- tetben. Ami szembeötlik, s ami a papnak és lé vitának vallásosságát, élettipusát a samaritánusé- vai szemben az emberek átlagának elfogadha- tóbbá teszi, az a céltudatosság, az életnek határozott szabályok szerint való berendezése. A pap és a lévita, akár Jeruzsálemből jöttek, akár oda mentek, világos tudatában voltak annak, hogy Jeruzsálemben, a templomban, a szertartások révén, amelyeknek minden aprólékos részlete szabályozva volt, belekapcsolódnak egy magasabb rendű életbe, tagjai lesznek egy az élet hétköznapi színvonalán felül emelkedett társaságnak. Vallásosságuk ezekben a szertartásokban talán nem merült ki, de mindenesetre ezekhez igazodott. Ezzel szemben a samaritánus könyörüle-' tessége ötletszerűségével szúr szemet. »Mikor azt látta, könyörület ességre indula és hozzájárulván bekötözé annak sebeit«. Amint látható, ennek az embernek lépéseit nem lehet előre kiszámítani. Sohasem tudni, hogy mit fog a kővetkező órában cselekedni. Azt lehetne mondani, hogy a samaritánusban van valami titokzatos rendszertelenség, amellyel a világ, a törvények, szabályok és rendeletek országiítján haladó világ tanácstalanul áll szemben. Minden pillanatban készen kell állnunk a váratlanra, a csodálatosra, a titokzatosnak fel vetődésé re. A pap és a levita Istent odakötötték a jc- ruzsálemi frigyládához. Rendet szabtak neki. Beleillesztették egy polgárias berendezésű életbe. S annak a rendnek keretein belül megadtak neki minden tiszteletet, amely neki kijárt. Az ő világukban a főbűn a rendetlenség. Föerény a rend. Ez a vallásosság és ez az élettipus kedves a sötétség világbiró hatalmainak, mert kedvez nekik. A samaritánus megtalálja, megtapasztalja Istent a kert fái között, a sátor nyílásában, a fej alá helyezett kövön, az égő csipkebokorban, az útfélen, ott, ahol ketten vagy hárman összegyülekeznek, sőt még a titkos kamrában is, a hová bezárkózik. Megtapasztalja Öt és szive gerjedez. Úgy tűnik fel, mintha a samaritánus élete kőhalmaz, a papé és levitáé pedig mozaik lenne. De csak látszólag. A samaritánus életének is van törvénye, rendje, szabálya. Csakhogy az ő törvénye a szivébe van Írva. A Léleknek törvénye. És amilyen szabályszerű cselekedet volt az, hogy a pap és a levita megjelentek Jeruzsálemben, a templomban, az áldozatra; éppen olyan szabályszerű cselekedet volt az is, hogy amikor a samaritánus meglátta a sebekből vérző o
