Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1927-08-28 / 35. szám
294. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1927. Én ezen határozat alapján kérelemmel fordultam az Egyházegyetemhez és a pesti magyar Egyházhoz, hogy közösen kegyeskedjenek megszervezni ezeket az istentiszteleteket. A pesti egyház igazgatólelkésze, gyűlési határozatból, aztán arról értesített, hogy a pesti presbitérium »ez idő&zerint még nem kívánja a rádió istentiszteletek bevezetését«, az egyetemes közgyűlés pedig úgy határozott, hogy »ezidőszerint nem tartja kívánatosnak«. Én ezekről a határozatokról kötelességsze- rüen referáltam a MELE székesfehérvári konferenciájának s: »a konferencia-jegyzőkönyvből idézek — látható nemtetszéssel fogadta ennek a kérdésnek tagadólagos elintézését s tavalyi határozatát megújítva, felkéri az Elnököt, hogy újból kopogtasson úgy az Egyházegyeteim, valamint a budapesti magyar Egyház tanácsának ajtaján és felkérje a rádió-istentiszteletek rend- szeresitésére; annál is inkább, mivel abban ev. egyházunknak rendkívüli hátrányát látja, hogy mig más felekezetek igehirdetése ezen az úton is szélesebb körben szárnyra kelhet a hívek leikéhez, addig a mi igehirdetésünkről csak szü- kebb körök vehetnek tudomást.« Én nekem megvallom rosszul esett a MELE kérelmének, melyet az nagyon komoly érdekek szem előtt tartásával intézett volt az említett két testülethez, ilyeténmódon való elintézése, mert hiszen a rádió-istentiszteletek bevezetésének, amint a budai eset is mutatja, semmi különös akadálya fenn nem forgott. Annál jobban elképedtem azután, amikor nemrégiben olvastam, hogy rádió-istentiszteletek körül még csetepaték is keletkezhetnek s olyan indulatok vihar- zanak fel, melyek az amúgy is eléggé megnyomorított Sionunkba tüzszikrákat dobni alkalmasak. így a távolból nem tudom elbírálni a budai esetnek minden részletét, de azt a távolból is megállapíthatom, hogy a budai Egyház vezetősége, élén Kéler Zoltán kerük felügyelő úr Öméltóságával, a rádió-istentiszteletek bevezetésével olyan dolgot miveit, amely általános tetszést váltott ki, amikor ők a sok tétovázásnak s halogatásnak elibe ugorva, Egyházunkat e téren egy sorba állították a többi felekezetekkel, melyek a rádió-istentiszteleteket üdvöseknek ismerték el s céljaikra régibb idő óta már fel is használják. A budai egyház — s ezt hiába próbálná elvitatni bárki is — egyházunk közönségét nagyon lekötelezte s igen okosan cselekedett. Nézetem szerint joga is volt ahoz, amit tett, jólehet egyesek ezt a jogát kétségbe vonják. Az én ítéletem szerint ugyanis a rádió-istentisztelethez joga van mnidenkinek, akinek joga van prédikálni, istentiszteleteket tartan. Abban a felhatalmazásban, melyet a lelkész ikap, mikor őt aszószékre felbocsátják, benfoglaltatik az, hogy Ő40, vagy 100 embernek prédikáljon hanem az is, hogy prédikáljon esetleg ezreknek, ha ezeket az ezreket el tudja érni hallgatókul. S itt a rádió. Hiszen mi, lelkészek, kisebb nagyobb mértékben már eddigelé is éltünk a távolbabeszélés eszközeivel. (Folytatjuk.) HÍREK. Rádiőistentisztelet. Szeptember hó 4-én Kapi Béla, a dunántúli egyházkerület püspöke prédikál. Az egyetemes gyűlés október 28-án lesz Budapesten. A Keresztyén Ifjúsági Egyesület Scholtz Oszkár dr. vezetésével 17 tagú csoporttal Németország mintegy 20 nagyvárosát látogatta meg. A csoport mindenütt a Christlicher Verein Jünger Männer vendége volt. Az utazás során vetitettképes előadásokat tartottak a magyarok. A KIÉ. Budapesten palotát épit. Szeptemberben Olaszországba rendez kirándulást. Titkárság Budapest, VIII., Főherceg Sándor-u. 28. A tiszai egyházkerület közgyűlése. Augusztus 23—24. gyűltek össze a tiszai kerület közgyűlésének tagjai Miskolcon. Korán reggel kezdődtek a bizottsági ülések és egész napon át tartottak. Közben a kerületi gyámintézet tartott ülést dr. Dómján E’ek és a távollevő br. Radvánszky Kálmánt helyettesitő Pazár István elnöklete alatt s osztotta ki a segélyösszegeket a szűkölködő, építkező egyházak között. A délutáni gyámintézeti istentiszteleten Marcsek János tokaji lelkész tartott beszédet (Filippi 3, 7, 8. alapján). Az istentisztelet végeztével az elő- értekezlet tartatott meg, mely több kényes ügyet intézett el. Másnap reggel kezdődött a közgyűlés istentisztelettel, melyen Paulik János főjegyző imádkozott. Dr. Zelenka Lajos kerületi felügyelő megnyitó beszéde valóban az egyházi élet minden problémáját felölelte. Kellemes meglepetés volt a tagoknak a püspöki jelentés kinyomatása és előzetes szétküldése, miáltal mindenki alaposan megismerhette azt a munkát, mely a kerületben folyik. A közgyűlésen ezután a vallás és közoktatásügyi miniszternek a vidéki jogakadémiák megszüntetését eredményező újabb rendelkezése kapcsán, mely szerint a jog és államtudományi vizsgát megszünteti, hosszabb vita indult meg az eperjesi (miskolci) jog akadémia helyzetéről. A tiszai kerületnek drága a jogakadémia, ímert gazdag történelmi kapcsolatokkal fűzi össze a multat a jelennel és fontos egyetemes egyházi szempontból, mert egyházunknak egyetlen főiskolája. Mig más egyházaknak vannak 'egyetemeik, laddig nekünk csak egyetlen főiskolánk van, a jogakadé- mia. Ezt az egyetlen bástyát szívósan védte eddig is egyházunk a kultuszminiszter ellen, aki mindenáron lerombolni igyekezett, amikor a jogakadémiákat megszüntetni akarta, és sikerült is megmenteni, hasonlóképen most is síkra kell
