Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1927-07-31 / 31. szám
1927. _______________________EVANQELIKUSOK LAPJA 258. j árása felett rosszalását fejezi ki, — idegen egyházkerülettel való önkényes megegyezését hivatalból megsemmisíti — a rádiói istentiszteleteknek az egyetemes egyház döntéséig való folytatását eltiltja és az ide vonatkozó iratoknak a püspökhöz való felterjesztését elhatározza. 4. Javasolja a kerületi közgyűlésnek: hozzon határozatot arra nézve, hogv a bányakerii- letben más kerületből való lelkész a közvetlen felettes hatóságnak való bejelentése nélkül istentiszteletet nem végezhet.« Többek hozzászólása után az egyházmegyei közgyűlés mégis kénytelen volt részben takarodót fújni, s méltányolva dr. Sándy Gyula m. kir. udvari tanácsos, műegyetemi ny. r. tanár, a budai egyház európai hirü és köztiszteletben álló felügyelőjének a rádió ügye mellett tartott hatalmas filippikáját, csupán annyit fogadott el, a lutheri szabad szellemmel szöges ellentétben á'ló határozati javaslatból, hogy’ a budai egyházközség lelkészének a rádió ügyében tanúsított magatartása miatt rosszalását fejezi ki. (Határozati javaslat 3. pont, első mondat. A határozat hiteles szövegét mai napig nem tudtam megkapni.) Sándy felügyelő eme határozat ellen feleb- bezést jelentett be, s immár kíváncsian várjuk, hogy a magasabb egyházi közületek közgy űlésein a lutheri szellem, vagy’ a dr. Eckizmus fog-e diadalmaskodni. Kiváncsiak vagyunk arra is, hogy a rádiónak az Orle közgyűlésén immár kétizben általánosan helyeselt eszméje duzzadó vitorlákkal kerüi-e ki a viharból, avagy hajótörést szenved, s hogy vajjen minden Saulusból, — aki helyeselte az eszmét az Orie közgyűlésén, Paulus válik-e, mihelyt kenyértörésre kerül a dolog. Minthogy az egyházmegyei közgyűlés a jogügyi bizottságnak monstruozus javaslatát legnagyobbrészt elvetette, — az elvetett részekkel jogi szempontból foglalkozni teljesen felesleges. Ellenben szükséges, hogy megvilágítsam az elfogadott rosszalást az egyházi alkotmány szempontjából. Az egyházmegyei közgyűlés hatáskörét az E. A. 87. §-a szabályozza. Az ebben a törvényszakaszban részletesen körülirt hatáskör tisztán és kizárólag közigazgatási természetű. De nem is lehet más, mert az egyházi jurisdikciót az E. A. hatodik része (323—443. §.) írja körül. A határozati javaslat 3. pont első mondata a budai egyház lelkészének eljárásában inkriminálja azt, hogy tevékenysége nem alapult közgyűlési határozaton, hogy egyházi felsőségét elkerülte, hogy azt igazoló iratában félrevezette, s hogy az egyet, közgyűlés határozatának ellenszegült. Ha a vád igaz, úgy a budai lelkész eljárása beleütközik az E. A. 324. §. c., d. és g. pontjába, s nem közigazgatási, — egyházmegyei közgyűlési, hanem egyházi törvénykezési útra tartozik. Miért is az egyházmegyei közgyűlés túllépte a hatáskörét, amikor az egyházmegyei törvényszék hatáskörébe tartozó ügyben a rosszaló határozatot meghozta, s épp ezért ezen határozat érvénytelen és semmis, s a felsőbb egyházi közületek által hatálytalanítandó. De teljesen jogosulatlan és illetéktelen az egyházmegyei közgyűlés beleavatkozása a budai egyház rádiós ügyébe, nemcsak azért, mert erre az E. A. 87. §-a jogalapot nem nyújt, hanem azért is, mert a/, ev. rendes lelkész az istenige és szentségek kiszolgáltatására saját községében kizárólagos joggal bírván, az egyházközség tagjai vallási szükségeikben az o ténykedésére vannak utasítva. Az ev. lelkész egyház- községi joga saját esperese és püspöke ellenében is fenn áll, kik a rendes lelkész egyházközségében, — éllentétben a róni. kath. püspökkel, parochialis jogokat nem gyakorolhatnak.« (Cse- csetka: Magyarhoni evang. egyházi jogtan, II. köt., 452. oldal.) Ez a régi gyakorlaton alapuló sarkalatos jogelv mai nap is teljes épségben fennáll, s ezt sem az E. A., sem pedig ellentétes joggyakorlat hatályon kívül nem helyezte. Ebből tehát következik, hogy a parochus lelkész e tárgyban az esperes, sőt a püspök e'- lenére is szabadon intézkedhetik s jogában áll templomát igehirdetés céljára bármely más ev. lelkésznek átengedni, anélkül, hogy ezt akár az esperesnek, akár pedig a püspöknek jelenteni tartoznék, és sem az esperesnek, sem pedig a püspöknek nincs joga a parochus eme jogkörébe beleavatkozni, annál kevésbé, mert a rádió bevezetése által az istentisztelet rendes formája semmi változást nem szenved, s mert tudomásunk szerint egyik parochus épp ezen az alapon utasította vissza a neki felkínált rádió berendezést, — minek következtében az ev. egyház másfél évig rádió nélkül maradt, s nincs tudomásunk arról, hogy öt ezért valaki felelősségre vonta volna. Ha tehát a joggal való élés negativ formában megengedett dolog, — úgy annak pozitív formában való gyakorlata sem lehet bűn. Krayzell Miklós kir. büntető törvsz. tanácselnök, a dunáninneni egyházkerület törvényszéki bírája. II győri egyházközség évkönyve. A gyöii ev. egyházközség kiadásában most jelent »meg 13. évi kényszerű szünetelés után az egyházközség Évkönyve az 1926. esztendőről. Az Évkönyvet nagy gonddal és szeretettel P á 1 m a i Lajos lelkész, tb. esperes állította össze. Egyik-másik fejezetében az egyházi élet fellendítésére és intenzivebbé tételére vonatkozólag annyi és oly értékes megszívlelni valót
