Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1927-05-29 / 22. szám
172. EVANGÉLIKUSUK LAPJA 1927. viseli kifelé és az ilyen lapokhoz kellene, hogy egyházunknak bizonyos köze legyen. Persze hiába írtam, egyházunk a sajtóügy rendezése érdekében nem tett semmit. Az a hetilap már nem tudom mióta nem jelenik meg, tehát bekövetkezett, amit akkor megjósoltam. Nem vagyok rá büszke. És most sem örömest írok egy másik sajtótermékünkről, amelyben egész különös dolgokat hirdetnek. Értem a budai Luther- Szövétség tulajdonát képező és dr. Masznyik Endre főszerkesztésében megjelenő »Hegyen épített város« című »evangélikus egyházi és politikai hetilapot«. Ennek a lapnak egy korábbi számában egy szerkesztői dicsérettel ellátott cikkben olvastam (emlékezetből idézek) azt a tanítást, hogy Jézus a keresztyén Szók rátesz, Szokrátesz pedig a pogány Jézus. Május 15-iki számában pedig dr. Szlávik Mátyás tollából olvasom (ezt már szószerint idézem) a következőket: »A hit közvetlen személyes bizonyosság a Jézus Krisztusban. E hitnek az ágostai hitvallásban értelmi, érzelmi és erkölcsi oldala van. Platon szerint az igazság — nagy gondolat, mély érzés és tetterős akarat. Együtt halad és egymást kiegészíti tehát Platon és Krisztus, a filozófia és az evangéliom.« Ugyanebben a rövid cikkben kétszer is megállapítja Lutherről, hogy tévedett és az idézett helyen kívül még háromszor említi Platont. Ez különben mellékes. Lutherről senki sem mondta, hogy csalhatatlan, Plafonról senki sem tagadja, hogy nagy filozófus. De mégis emlékeztet ez engem arra a felolvasásra, amelyet szintén félig meddig egyházi gyűlésen hallottam, s amelyben a jóakaratu felolvasó többek közt ezt mondta: Zola szerint a munka nemesit. Hogy miért éppen Zolát kellett citálni ezen közmondás alkalmazásánál? Valószínűleg azért, hogy megtudjuk, hogy a felolvasó ur járatos abban az irodalomban, amelyet ezelőtt harminc évvel modernnek tartottak. Miért kell egy vallásos elmélkedésben Platont négyszer előhúzni? Valószínűleg azért, hogy megtudjuk, hogy az iró ismeri a maga Platonj át. Mondom, ez nem fontos. Csinálhatna az ember haszontalanabb dolgot is, minthogy Platont és a Plafonról írókat tanulmányozza. El’enben lényeges és fontos az, hogy dr. Szlávik Mátyás szerint Platon kiegészíti Krisztust, és a filozóf a kiegészíti az evangéliomot. Arról már lemondtam, hogy egyházunk a sajtóügyeket rendezni fog:a. De arról még nem mondtam le. hogy sa'tóügyünk rendezetlenségének lesu tó következményeire rá mutassak. Hegyen épített városunk pedig hirdesse. továbbra is mint evangélikus egyházi és politikai hetilao a Plafonnal kiegészített Krisztust és a Krisztussal kiegészitett Platont; a filozófiával megVpalt evang’Lumot és az evangé- liommal kikerekitett filozófiát a budai Luther- Szövetségnek és a magyarországi evangélikus anyaszentegyháznak nagyobb dicsőségére s ellenfeleinknek örömére! Mario Kornélnak evangélikus sajtónk ügyében hozzám irt nyílt leveléhez megjegyzem a következőket: Sajtónk siralmas állapotának, ha valaki, úgy én vagyok tudatában. Ha valaki elégedetlen lapjainkkal, az Evang. Lapjával is, úgy én vagyok főként elégedetlen. A főokát pedig ennek a keserves helyzetnek abban látom, hogy nem vagyunk tisztában erőinkkel. A levél vétele után vettem magamnak a fáradságot és a statisztikai hivatal által összeállított 1926. évi Helységnévtárból kiböngésztem, hogy Csonkamagyarországion 247 (kettőszáznegyvenhét) helységben van ág. h. evang. anyaegyházközség. Ezen 247 anyaegyház közül nem tudom hány egyházközségnek nyelve (a szám megalapításait talán szabad átengednem a Névtár megszületendő összeállítójának) nem magyar. Azt gondolom, hogy ha sajtókorifeusaink ezt tudnák, vagy szemelőtt tartanák, akkor lapalapitásaink- ban tapasztalhatnánk bizonyos önmérsékletet. Teljes mértékben osztozom Marionak azon nézetében, hogy a koncentráció, az »üzem összpontosítása« a sajtó terén is kívánatos, szükséges. Részemről azonban sajnálattal kel! megállapítanom, hogy ezen összpontosítás előfeltételeinek teljes hiányát szemlélem. HÍREK. Felügyelő-iktatás. Herints Lajos, a soproni alsó egyházmegye esperese május 8-án iktatta hivatalába dr. Ajkay István nemeskéri felügyelőt. Az uj gyülekezeti felügyelő dr. Ajkay Béla egyházmegyei felügyelőnek, egyházkerületi főjegyzőnek fia. Püspöki egyházlátogatások. Dr. Raffay Sándor püspök május 7 én és 8 án egyházlátogatást tartott Gyónón, a község osztatlan szeretettel fogadta a főpásztort, aki a két nap alatt gyógyított, irányt mutatott s igazi evangéliomi beszédével maradandó hatást gyakorolt eme sokat áldozó, küzdő gyü’ekezet életére. Az uto’só püspöklátogatás negyvenöt éve volt. — Május 14-én és 15-én Maglódon volt a püspök, akit a községi elöljáróság élén Meskó Rudolf főszolgabíró üdvözölt. Szombaton az iskolákat látogatta meg, vasárnap istentisztelet és közgyűlés volt. Jelen voltak gróf Teleki Tibor országgyűlési képviselő, Kóczán László földb Yokes, Bódi Pál esperes stb. — Halálozás. Kardos* Sámuel, nyug. kán- tortanitó, igazgató, az arany érdemkereszt tulajdonosa áldott és eredményekben gazdag életének 75-ik évében május 20-án hosszú szenvedés után meghalt. Temetése május 22 én volt Maglódon. — Az Evengélikusok Gazd. Szövetkezetének ruházati áruháza Budapesten ÍV., Egye- tem-u. 3. sz. a. megnyílt.
